„A brüsszeli szankciók tovább súlyosbítják az európai energiaválság hatásait. Magyarországon rezsivédelmi költségvetéssel védjük a magyar családokat az energiaárak emelkedésétől. Magyarországon rezsivédelmi költségvetéssel védjük a magyar családokat az energiaárak emelkedésétől. Ezen dolgozunk a mai kormányülésen is!” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte: a magyar emberek elutasítják a szankciókat.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szombaton ismertette a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultásió eredményeit, amelyekből kiderült:
a válaszadók több, mint 97 százaléka hétből hat területen mondott nemet Brüsszeli szankcióira, de a turizmust érintő büntetőintézkedések elutasítottsága is több, mint 96 százalékos.
Vagyis a magyarok elsöprő többsége elutasítja az olajembargót és a gázszállítások szankcionálását, valamint a nyersanyagokra vonatkozó tiltásokat. Ahogy a magyarok óriási többsége mondott nemet a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó embargóra és a paksi beruházást érintő szankciókra is. De a turizmust korlátozó büntetőintézkedéseket és az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókat is elutasítják a magyarok.
Kapcsolódó tartalom
Az Európai Unió eddig kilenc szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. Brüsszel tavaly február óta sikertelenül próbálja ezekkel tárgyalóasztalhoz és a háború befejezésére kényszeríteni Moszkvát. Miközben Európában tombol az energiaválság és a szankciós infláció, Oroszország jelentősen növelte a bevételeit.
És hamarosan jöhet az újabb, tizedik szankciós csomag, amelyet Lengyelország, Litvánia és Ukrajna követel – írta néhány napja a Politico. A brüsszeli lap úgy tudja, ebben az orosz nukleáris energia és Fehérorszország ellen vezetnének be szigorúbb büntetőintézkedéseket. Ezeket már februárban, a háború kitörésének egyéves évfordulójára el is fogadhatják.
Kapcsolódó tartalom
„A tizedik szankciós csomagnak végzetes következményei lennének, mert minden együttműködést megtiltana a Roszatommal, vagyis egyebek mellett le kellene állítani az atomerőmű-építéseket, és fűtőanyagot sem lehetne vásárolni Oroszországból” – mondta a Klímapolitikai Intézet kutatója a Kossuth Rádióban. Toldi Ottó hangsúlyozta: további probléma, hogy az orosz technológiát csak jóval megbízhatatlanabb és fejletlenebb műszaki megoldásokkal lehetne pótolni.
„Öt tagállamban használnak orosz fűtőanyagokat. Itt mindenhol kísérleti nyúlként fogják használni az erőművet, és azoknak az országoknak a lakóit, akik esetleg veszélynek vannak kitéve? Ez most nem számít?! Ez az egyik nagyon fontos pont. A másik: ha a szankciókat arra használjuk, hogy az orosz állami bevételeket csökkentsük: ez az üzlet nagyon fontos a Roszatomnak, de az orosz GDP-nek az ezrelékében mérhető. Hát milyen szankció ez?” – fogalmazott Toldi.
Közben ömlik az orosz dízel Európába, ugyanis a feldolgozott olajtermékek embargójának február 5-i életbelépése előtt az európai kereskedők annyit vásárolnak, amennyit csak tudnak
– erről írt a Világgazdaság.
A lap információi szerint a januári import elérte a napi 770 ezer hordót, ami tavaly március óta a legtöbb. Tehát a szankciókat támogató európai országok az utolsó perceket is kihasználják, hogy olcsó orosz üzemanyaggal töltsék fel a tartalékaikat, mielőtt a saját embargóik miatt erre már nem lesz lehetőségük.