Aktuális

Váratlan részletek derültek ki a népszerű kórházsorozat sztárjának haláláról

Idén tovább nőnek a reálbérek és gazdagszik a családtámogatási rendszer

| Szerző: hirado.hu
Béremelésekre, valamint a családtámogatási rendszer bővítésére és a rezsiköltségek csökkentését szolgáló kormányzati politika megtartására számíthatunk az idei esztendőben annak ellenére, hogy a szomszédunkban háború dúl, a brüsszeli szankciók pedig nemcsak az európai gazdaságot vetik jócskán vissza, de az energiaárakat is elszabadítja.

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 800 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 352 000 forint. Előbbi 18,4 százalékkal, utóbbi 19,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. A 2022-es esztendőben az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá. A reálkereset a fogyasztói árak átlagban 12,7 százalékos növekedését figyelembe véve emelkedett 4,3 százalékkal.

A minimálbér 2022-ben 19,5 százalékkal, a garantált bérminimum 18,7 százalékkal emelkedett.

A KSH mindezt az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelésekkel, valamint a sikeresen végrehajtott kormányzati minimálbér- és garantáltbérminimum-emelési politikával magyarázza.

Kapcsolódó tartalom

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási ágazatban a legmagasabb (844 100 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén pedig a legalacsonyabb (316 700 forint). A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 552 500, a nők esetében 457 700 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,6 százalékos növekedés egy év alatt.

Várhatóan idén sem törik meg ez a lendület, és 2023-ban a minimálbér és garantált bérminimum esetében egyaránt a tavalyihoz mérhető reálbér-emelkedés lesz, a minimálbér további 16 százalékkal, a bérminimum pedig 14 százalékkal nő.

Kapcsolódó tartalom

Összességében tehát két év alatt (2022-2023-ban) a minimálbér esetében 38,6 százalékos, a garantált bérminimumnál pedig 35,3 százalékos növekedésről beszélhetünk, miközben az infláció 2022-ben sem és 2023-ban sem éri el ezt a szintet. Ezek szerint e két év alatt a minimálbér reálértéke 5,3 százalékkal, a garantált bérminimum reálértéke pedig 2,8 százalékkal nő, és ez óriási fegyvertény az európai államokat megrengető gazdasági válság időszakában.

Ismert: 2010 óta döntő mértékben nőtt mind a minimálbér reálértéke, mind a garantált bérminimum reálértéke, 2010 és 2023 között előbbi közel 78 százalékkal (77,8 százalék), utóbbi reálértéke pedig közel 87 százalékkal (86,7 százalék) emelkedett. Ráadásul a reálbéremelkedés mellett minden magyar család pénztárcájára jótékony hatással van a rezsicsökkentés is, ami havonta 181 ezer forint ki nem fizetését teszi lehetővé. Ezt az összeget ugyanis a kormány politikája révén senkinek sem kell kifizetnie.

A minimálbér emelkedése jótékony hatással van a szociális ellátás összegére is, ami többek között a gyed vagy az álláskeresési járadékra is kihat, ráadásul tolja fölfelé a többi bért is, így az átlagbérre is hatással van.

A gyermekgondozási díj maximális összege bruttó 324 ezer forintra növekszik. A diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál bruttó 162 ezer forintra, a mesterképzésben résztvevőké pedig 207 ezer forintra nő. A gyermekek otthongondozási díja, a gyod is emelkedik, mégpedig 232 ezer forintra. Mindezek mellett a nevelőszülők 25 százalékos növekedésre számíthatnak.

A kormány még 2022 végén döntött úgy, hogy tovább bővíti a családi adórendszert, és nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük azoknak a 30 év alatti nőknek, akik gyermeket vállalnak.

Az adómentesség lehetőségével várhatóan több tízezer jövedelemmel rendelkező fiatal édesanya él majd. Ők nemcsak az új szja-mentességre, hanem minden más családtámogatásra is jogosultak, például a családi adókedvezményre, a babaváró támogatásra és a gyermekgondozási díjra (gyed) is. Ráadásul a családi adókedvezmény, az szja-mentesség nemcsak a saját, de az örökbe fogadott gyermek után is érvényesíthető.

Kapcsolódó tartalom

Az idei esztendőben a szakképzésben dolgozók két lépcsőben 15 százalékos bérfejlesztésben részesülnek, hiszen a kormány fontosnak tartja az oktatók mind nagyobb megbecsülését. Januárban tíz, májustól pedig visszamenőleg további öt százalékkal nő a szakágazati dolgozók munkabére.

A kormány és a Magyar Orvosi Kamara között megkötött megállapodás értelmében idén tizenegy százalékkal emelkedik az orvosok bére, ezzel egy kezdő orvos bére 619 ezer forintról 687 ezer forintra nő. Egy pályája közepén járó, 21–25 év gyakorlattal bíró orvosnak a bére 1,5 millió forintról 1,65 millióra emelkedik, a legtapasztaltabb, 40 éve pályán lévő orvosnak pedig 2,1 millióról 2,38 millió forintra fog nőni a fizetése.

A kormány döntött arról is, hogy a szakápolók is béremelést kapnak. Mindez két lépcsőben valósul meg: az első ütemben 2023. július 1-jével, a második ütemben 2024. március 1-jével. „A béremelés első ütemében közel ötvenmilliárd forintot biztosít a kormány az Egészségbiztosítási Alapon keresztül. A béremelés második üteméhez szükséges fedezetet a 2024. évi központi költségvetés során szükséges biztosítani” – mondta az MTI kérdésére Rétvári Bence.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: az elmúlt 30 év legnagyobb pedagógusbér-emelése előtt állunk. A kormány célja, hogy minél hamarabb minél nagyobb értékben emelje a pedagógusok bérét. Rétvári Bence reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb megérkezik az első utalás Brüsszelből a Magyarországnak járó azon forrásokból, amelyek már tavaly is jártak volna. Így az idei tízszázalékos béremelés 21 százalékos lesz, amelyet a következő években 25, majd 29 százalékos követ. Ez azt jelenti, hogy a kormány 25 hónap alatt 75 százalékkal, 777 ezer forintra emeli a pedagógusok bérét – hangsúlyozta az államtitkár.

Ajánljuk még