logo

Műsorújság

Rendkívüli

Februárban ünnepelte volna 30. születésnapját Baumann Péter főtörzsőrmester, az Újbudán meggyilkolt rendőr

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Szijjártó Péter: Fontos, hogy a magyar felsőoktatás vonzó legyen a külföldi hallgatók körében is

A kormánynak stratégiai célja, hogy a magyar felsőoktatás nemzetközi szinten is versenyképes legyen, márpedig ehhez arra van szükség, hogy hazánk a külföldi hallgatók körében is vonzó legyen – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Mahmut Özert török oktatási miniszterrel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a kormány 2010 óta nagy erőkkel dolgozik a felsőoktatás nemzetköziesítésén, ennek eredményét pedig jól mutatja az is, hogy Magyarország a török diákok körében mára a 12. legnépszerűbb külföldi tanulási célponttá vált.

Aláhúzta, hogy idén több mint ezer török hallgató tanul hazánkban, tizenhat magyar egyetem rendelkezik török partnerekkel, közöttük folyamatos az oktatók és hallgatók cseréje, két intézményben működik turkológia szak, míg az Ankarai Egyetemen hungarológiát lehet tanulni.

Hozzátette: az együttműködést a tervek szerint kiterjesztik a középfokú oktatásra is, ami a szakképzés színvonalának javulását vonhatja maga után.

A felek felsőoktatási együttműködési megállapodást írtak alá a 2023-2025 időszakra vonatkozóan, és ennek keretében a kormány évi 150-ről 200-ra növeli a török hallgatóknak adható ösztöndíjas helyek számát, s a jelen kor kihívásaira reflektálva ebbe az orvosi és a nukleáris képzés területe is belekerül.

Szijjártó Péter stratégiai jelentőségűnek nevezte a magyar-török kapcsolatot, különösen napjainkban, az ukrajnai háború időszakában.

Amikor minden szempontból bizonytalan környezet vesz minket körül, a kiszámítható partnerségnek és az erős regionális hatalommal rendelkező országokkal való megbízható együttműködésnek nagyon komoly jelentősége van” – szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy Törökország volt eddig az egyetlen olyan ország, amely az ukrajnai gabonaszállítás újraindításáról szóló megállapodás tető alá hozásával „reménnyel kecsegtető lépéseket tudott tenni a béke irányába”.

Arra kérjük Törökországot, hogy folytassa közvetítési erőfeszítéseit, segítsen a nemzetközi közösségnek abban, hogy a háború minél előbb véget érjen, és a háború jelentette nehézségeket, megpróbáltatásokat végre a hátunk mögött hagyhassuk” – fogalmazott.

Magyarország már eddig is nagy árat fizetett a háború miatt. Azt szeretnénk, ha a szomszédságunkban minél előbb béke lenne” – közölte.

A miniszter az Erasmus-üggyel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy úgy látja, az Európai Bizottságon a hungarofóbiának újabb tünetei kezdenek megjelenni, az alapítványi tulajdonú magyar egyetemeknek szánt források felfüggesztését pedig „minden alapot nélkülöző, felháborító és visszautasítandó döntésnek” minősítette.

Mi soha nem fogjuk azt engedni, hogy a magyar diákok, egyetemi hallgatók legyenek a kárvallottjai bármilyen brüsszeli döntésnek, ezért ha nem sikerül tisztázni ezt a furcsa helyzetet, akkor a magyar költségvetésből fogjuk fedezni a magyar diákok ösztöndíjait” – szögezte le.

A kettős mérce egészen brutális kifejeződésének tartom, hogy miközben nyugat-európai egyetemek vezetőségeiben ott ülnek a kormányzati tisztséget és felelősséget viselő személyek, (…) addig Magyarország esetében ezt problémaként tüntetik fel, miközben az összeférhetetlenségi szabályok megalkotásánál teljes egészében az Európai Bizottság iránymutatásai szerint jártunk el” – mondta.

A horvátországi olajszállítások tranzitdíjainak tervezett radikális megemeléséről szólva elmondta, hogy átmeneti, három hónapra szóló megállapodást kötött a Mol ez ügyben, és remélhetőleg ezen idő alatt sikerül tisztességes megegyezésre jutni. Ha nem, akkor a kormány a kérdést európai síkra fogja terelni – hangsúlyozta.

Ajánljuk még