A gyümölcsben a létfontosságú tápanyagok – az E-vitamin, a réz, a K-vitamin, a kolin, a magnézium és a foszfor is – nagy mennyiségben fellelhető, ráadásul az egyik legjobb C-vitamin-forrás. Jót tesz a bőrnek és az alvászavarokat is enyhítheti. Rost- és káliumtartalma segíti a szív egészségét. Magas káliumtartalma ellensúlyozza a nátrium káros hatásait a szervezetünkben. A kivi enyhén hashajtó hatású, ezért a székrekedésben szenvedő idős betegek étrend-kiegészítőként is fogyaszthatják. Egészségügyi előnyei közé tartozik még a vérnyomás csökkentése, valamint az agyérgörcs megelőzése is – hívta fel a gyümölcs jótékony hatásaira a figyelmet a Greendex. hu.
Kapcsolódó tartalom
Ugyanakkor a portál arra is figyelmeztet, hogy a szívgyógyszert szedőknek csak mérsékelten szabad kivit fogyasztani, mert a béta-blokkoló gyógyszerek megemelhetik a vér káliumszintjét, miközben az ízletes gyümölcsben is sok a kálium.
Szinte az egész világon termesztik
A kivi (Actinidia deliciosa) őshazája Kína, de ma már szinte az egész világon termesztik. Új-Zélandon a legelterjedtebb, ezért a gyümölcs a szigetországban őshonos és nemzeti jelképként tisztelt madárról, a kiviről kapta a nevét, elsősorban a hasonlóságuk miatt. Magyarországon, botanikus kertek gyűjteményeiben, illetve kertészetekben az 1950-es évek után terjedt el.
A kivi a közgondolkodás ellenére nem déli gyümölcs, hanem mérsékelt övi gyümölcsfaj. A fagyokat kimondottan rosszul tűri. A 9 métert is elérő kivi hatalmas vízigényű növény, így sikeres termesztése elképzelhetetlen kiegészítő öntözés nélkül. Termesztésére a laza, humuszos talaj a legalkalmasabb, de remekül terem az enyhén savanyú (4,5–6 pH-jú), homokos, agyagos talajon is.
A kertünkben is termeszthetjük
A kivi kétlaki növény, melyet nem a szél, hanem elsősorban a méhek poroznak be. Kiskerti körülmények között az egyes tövek ültetésekor 2–2,5 méteres távolságot érdemes hagyni, mert ha a kivik ennél kisebb teret kapnak, nem lesz elég helyük a fejlődésre. Nem kényes növény, átlagos kerti talajba is ültethető. Napos helyen is jól érzi magát, de legjobban a félárnyékos helyet kedveli, amely hasonlít eredeti élőhelyére. A konténeres kiszerelésű kivitöveket kora tavasztól késő őszig optimális kiültetni. A tavaszi és az őszi telepítés praktikus, mert ilyenkor a frissen földbe kerülő növényeket nem fenyegeti a nyári meleg okozta hőkárosodás és a kiszáradás. Sok más gyümölcshöz hasonlóan támrendszert igényel. A növény ültethető sorban, és lehet lugasra, pergolára, apácarácsra vagy egyéb megszokott támasztékra terelni.
Kiviültetvény Fityeházon
A kiviszüret időpontját az első komolyabb fagyok határozzák meg. A gyümölcsöt nem éretten szüretelik, utóérő. Hideg helyen több hónapig is eláll. Akkor a legízletesebb, amikor az állaga az érett őszibarackéhoz hasonlít. Fanyarsága sokszor annak is köszönhető, hogy nem teljesen éretten kerül a boltok polcaira, majd a vásárlók éléskamrájába. A házi termesztésű kivi éretten igazán édes és finom.
Az első működő magyar kiviültetvény Lócsi József kertészetében található, Fityeházon. Hazánkban ültetvényméretben is tökéletesen termeszthető a gyümölcs, ráadásul többnyire vegyszeres növényvédelmet sem igényel. A fityeházi ültetvény növényeit nem permetezik, és országszerte számos hobbikertész teszteli a kertészetből származó szaporítóanyagokat.
Kiemelt kép: MTI/Varga György