„A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve” – jelentette ki a miniszterelnök még a múlt év végén tartott kormányinfón. Orbán Viktor azt mondta, az egész európai kontinens és benne Magyarország egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett.
A háború, a szankciós politika és az arra adott orosz válaszok hatásai továbbra is jelentős kihívást jelentenek, az energiaválság korántsem ért véget. A kormányfő szerint az ország ilyen körülmények között is rendkívüli teljesítményt nyújtott.
Mindezek fényében érdemes visszatekinteni arra, hogy egyes közgazdászok, szakértők milyen borús következményeket vetítettek előre a múlt év folyamán. Ezek között olyat nyilatkozatokat is találni, amelyek már az teljes összeomlás rémképével riogattak.
Elmaradt az összeomlás és az államcsőd
„Zsugorodás mindenhol, minden szektorban, sehol egy ellensúly. A gyengülő forint pedig még rátesz egy lapáttal az inflációs nyomásra. Ez a tökéletes vihar: gazdasági összeomlás félelmetesen magas inflációval” – írta augusztus 29-i blogbejegyzésében Zsiday Viktor befektetési szakember. Mindezt annak kapcsán fogalmazta meg, hogy augusztusban az európai gázárak megduplázódtak, míg a nyár folyamán összességében megnégyszereződtek.
Megjegyezte azt is, hogy „ha a gázárak itt maradnak, akkor szinte biztos, hogy további lakossági energiaár-emelések lesznek”.
Csaba László sem finomkodott a HVG-nek adott július 20-i interjúban. A közgazdász azt mondta, hogy „az őszi-téli számlák kézhezvétele sokkterápiával fog fölérni”. Szerinte „a hatás pusztító lesz, különösen a középrétegre, akik a kutatások szerint nagy arányban szavaztak a Fideszre.”
A nyilatkozatok óta eltelt idő nem igazolta egyik jóslatot sem, a gazdaság nem omlott össze, ahogy a rezsiszámlák sem okoztak „pusztítást”. Ma már ismertek a hivatalos adatok is. Az MVM Next december 30-án közölte: csak kevesen lépték túl a lakossági fogyasztók közül a rezsicsökkentett keretet.
Az augusztustól november végéig kibocsátott áramszámlák 66 százaléka és a gázszámlák 78 százaléka nem tartalmazott lakossági piaci áron elszámolt energiát.
Azokat sem rendítette meg a piaci ár fizetése, akik kicsúsztak a kedvezményes sávból. Az a mindössze 4,5 százaléknyi áramfogyasztó, akiknél a legkisebb túllépés jelentkezett, csak 1–5 százalékban használt a rezsicsökkentett sáv feletti mennyiséget.
Bokros Lajos közgazdász is messze ment a nyilatkozatával. Augusztus 10-én az ATV műsorában a 2008-as állapotokhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet.
A riporter kérdésére azt mondta, hogy „természetesen ma is fenyeget az államcsőd, ha nem kapjuk meg az uniós forrásokat”.
Bokros Lajos az államcsőd emlegetésével nagy port vert fel, sorra idézte a sajtó a mondatait. A valóság azonban egyáltalán nem igazolta az erős állításokat, Magyarország pénzügyi finanszírozása nem került veszélybe, ehhez pedig uniós forrásokra sem volt szükség. Az állampapírokra jelentős a kereslet, a 2022-es költségvetési hiánycélt sikerült elérni, míg az államadósság a vártnál jobban csökkent.
Róna Péter baloldalról is mellélőtt
Ha már az uniós támogatásoknál tartunk, akkor érdemes Róna Péter szavait is felidézni. A közgazdász március 4-én szintén az ATV műsorában ejtett el kemény mondatokat. Azt állította, hogy „a magyar külpolitika romokban hever”, ide pedig „EU-s pénzek, amíg Orbán kormányon van, nem fognak jönni”. Hozzátette: napirendre sem fogják tűzni a témát a megállapodásról a helyreállítási alap forrásairól. Megerősítésként kijelentette:
„Ezt nem gondolom, hanem tudom.”
Róna Péternek nem lett igaza, Magyarország ugyanis a múlt év végéig minden olyan megállapodást aláírt az Európai Bizottsággal, amely lehetővé teszi a hozzáférést az európai uniós pénzekhez.
Nem érkezett meg a csődhullám
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke is beállt a sorba. A Szabad Európa portálon szeptember 26-án megjelent interjúban a következőket nyilatkozta: „Csődhullám lesz, és elbocsátások is lesznek. Senki kezében nincs olyan eszköz, amivel ezt meg lehetne állítani, vagy akár csak jelentősen tompítani lehetne a gazdasági hatásait.”
Ezzel szemben kiderült, hogy tavaly átlagosan mindössze 238 168 főt ért el a regisztrált munkanélküliek száma, ami történelmi siker, ugyanis soha nem volt még ennyire alacsony az álláskeresők száma, miközben 2010-ben még közel hatszázezren kerestek munkát.
Hat hónapja 4,7 millió felett van a foglalkoztatottak száma Magyarországon, míg a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az európai uniós tagállamok sorában.