Az energiaszuverenitás erősítését nevezte kiemelt feladatnak az energiaügyi miniszter. Lantos Csaba arról is beszélt, hogy az enyhe tél miatt nem sok gáz fogyott, ezért nagyon magas a gáztárolók töltöttsége Európában és így Magyarországon is. Közben egy friss kutatásból az is kiderült, hogy tavaly októberben nőtt a hazai energiatermelés és az energiahordozók importja is, míg a felhasználás csökkent – hangzott el az M1 Ma este című műsorában, amelyben Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője reagált a felmerülő kérdésekre.
Hatósági tarifa és megújuló alapú energiatermelés
Hortay Olivér rámutatott, hogy több hajtóerő is volt a fogyasztás csökkenése mögött. Elsődlegesen az emelkedő árak miatt nőtt a tudatosság, másrészt nagyon kedvezőek voltak az időjárási viszonyok.
„A földgázalapú villamosenergia-termelés is csökkent, ami a magas áraknak a következménye, valamint annak, hogy Magyarországon például a megújuló alapú energiatermelés is növekedett”
– hangsúlyozta a szakértő, aki azt is kiemelte, hogy az elmúlt években jelentősen és folyamatosan emelkedett Magyarországon a beépített napelemek kapacitása.
„Magyarországon hatósági tarifák működnek, ez az oka annak is, hogy az Európai Unióban a legolcsóbb lehet a tarifa. Ez azt jelenti, hogy hiába változik hónapról hónapra a gáz ára, ezt a változékonyságot a lakosságnak nem kell elszenvednie” – magyarázta Hortay Olivér.
A műsorvezető felidézte, hogy a Századvég friss kutatása szerint minden negyedik európai küzd fűtési nehézségekkel.
Kapcsolódó tartalom
A szakértő kiemelte, hogy a felmérés tükrében Görögországban a legsúlyosabb a helyzet, és hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kedvező tarifáknak köszönhetően sokkal jobb, mint máshol.
Jelentős függetlenedési törekvések
„Az elsődleges törekvés a szuverenitás megteremtése érdekében, az a belföldi termelés növelése. Ennek Magyarországon számos pillére van”– mutatott rá Hortay Olivér, példaként említve a paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítását, a paksi bővítés mielőbbi megvalósítását, a megújuló energia beruházások indítását. Megjegyezte azt is, hogy
hazánk földrajzi és történelmi adottságaiból fakadóan nem képes teljes mértékben ellátni a saját energiaigényeit,
ezért a diverzifikációhoz a második lépcsőfok, hogy a szükséges importenergiát minél több beszállítótól minél több útvonalon keresztül legyünk képesek beszerezni.
„Az elmúlt években ebbe az irányba is jelentős törekvések voltak, mind a földgáz, mind a villamos energia tekintetében nagyon jelentős határkeresztező kapacitásfejlesztések valósultak meg, tehát az összeköttetés a környezetünkkel növekedett, így be tudunk szerezni máshonnan is energiát” – részletezte a szakember.
Kiemelt kép: hirado.hu/Horváth Péter Gyula