Potápi Árpád János úgy fogalmazott, hogy az esztendőt a közös cselekvés határozta meg: 2022 áprilisában a „nemzet újra együtt döntött a sorsáról”.
Hozzátette, hogy az országgyűlési választásokon 318 083 külhoni magyar vett részt, akik majdnem 94 százalékban szavaztak a „megkezdett munka folytatására”.
Az államtitkár megköszönve a külhoni magyarok támogatását, megjegyezte, hogy a járványhelyzet után kirobbant orosz-ukrán háborús konfliktus újabb kihívást jelent az egész magyar nemzet, de különösen a kárpátaljai magyarok számára.
„A magyarság – határon innen és túl – összefogva segíti a kárpátaljai magyar közösséget” – hangsúlyozta Potápi Árpád János.
Úgy folytatta, hogy a stratégiai céljaikat nem adják fel, és ebben a nehéz helyzetben is mindent megtesznek a 2010-ben megkezdett nemzetegyesítés folytatásáért:
már 1 millió 150 ezer külhoni magyar vált magyar állampolgárrá, 5400 beruházást valósítottak meg külhonban, és továbbra is hozzájárulnak évente 300 ezer gyermek és fiatal anyanyelvi oktatásához.
Továbbá biztosítják a külhoni magyar intézményrendszer folyamatos működését – sorolta az államtitkár.
„A kultúra, az ifjúság, az egyházak, a sport és a gazdaság területén is egységes Kárpát-medencei térben, egységes nemzetben gondolkodunk” – húzta alá Potápi Árpád János.
2023-ról azt mondta, hogy folytatni fogják a közös építkezést.
„Ahogy a Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatában is megfogalmaztuk: a magyar nemzet minden tagjának közös érdeke a mielőbbi béke” – mondta.
Bízunk abban, hogy a 2023-as esztendő elhozza a békét Európába – hangoztatta Potápi Árpád János.