– A család- és népesedéspolitika nemzetstratégiánk egyik legfontosabb alapköve. Azonban folyamatosan olyan újabb és újabb válságok törnek ránk, mint a koronavírus, a háború és a szankciós infláció. Hogyan lehet mégis, ilyen bizonytalan körülmények között azt elérni, hogy minden kívánt gyermek megszülessen?
– Kétségtelen, hogy egy pár évvel ezelőtt, amikor folyamatosan azt éreztük, évről évre kicsit könnyebbé váltak a hétköznapok, magunk sem gondoltuk volna, hogy rövid időn belül milyen gyökeres változások várnak ránk. A járvány, a szomszédban zajló háború és a szankciós energiaválság azonban mélyen átalakította mindennapjainkat. Éppen ezért feladatunk, hogy az élet minden területén olyan támogatásokat biztosítsunk a családoknak, amelyek valódi segítséget jelentenek. Célunk – Kopp Mária szavaival élve –, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen. A kívánt gyermekek világrajöveteléhez, ahogy eddig, úgy ezen túl is minden támogatást megadunk, ebben őszintén hiszek, és eziránt elkötelezett Magyarország kormánya is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gyermekvállalási kedv a külső események hatására átmenetileg visszaeshet, de ha a családok érzik, hogy a nehézségek ellenére is minden támogatást megkapnak, bíznunk kell abban, hogy a fiatalok nem adják fel családalapítási és gyermekvállalási céljaikat.
– Korábban azt nyilatkozta, hogy a családtámogatások GDP-hez viszonyított aránya összefügg a teljes termékenységi mutatóval, vagyis minél többet költ az állam a családokra, minél több intézkedést hoz az érdekükben, annál jobban emelkedik a termékenységi mutató. Hogy áll ebben a kérdésben Magyarország az Európai Unióhoz viszonyítva?
– Továbbra is büszkék lehetünk az eredményeikre. Magyarországon 2011 és 2021 között a gyermekes családok részére nyújtott közvetlen pénzbeli támogatások és kedvezmények összege – a közvetett, természetbeni szolgáltatásokat nem számítva – 75 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. 2010 óta ráadásul a többletráfordítások mintegy 30 százaléka kapcsolódott kifejezetten újabb gyermekek születését ösztönző juttatáshoz. Ilyen például a babaváró támogatás, a jelzáloghitel-csökkentési támogatás, a megelőlegezett CSOK és a diákhiteles anyák támogatása. Ezek eddig átlagosan mintegy 150 ezer gyermek megszületését eredményezték, és ezeknek köszönhetően még számos további gyermek világrajövetele várható. Nemzetközi összehasonlításban is dobogós helyen állunk a GDP arányos családbarát ráfordítások mértékében.
Hatalmas eredmény, hogy a gyermekvállalási kedv Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben az Európai Unión belül: a termékenységi ráta az időszak átlagában jelentősen, 20 százalékkal emelkedett 2010-hez képest, ráadásul a járvány ideje alatt egyedül nálunk nőtt a születések száma.
Azt kell tehát látnunk, hogy a családok támogatására uniós átlagban is kiemelkedő mértékű ráfordítások eredményre vezetnek.
– Ön, mint a családokért felelős államtitkár folyamatosan kapcsolatban áll a különböző családsegítő szervezettekkel, alapítványokkal. Mik a tapasztalatok, az ünnepek környékén milyen segítségre van leginkább szüksége a családoknak? Hogyan látják, mennyiben lesz más az idei ünnepi időszak a háború és energiaválság árnyékában?
– Az ünnepi időszak elsősorban a családok együtt töltött idejéről, a meghittségről szól. Az év vége a lelki feltöltődés, a szeretteinkkel töltött percek megélésének az időszaka. Azonban nem tagadhatjuk: az előkészületek idén a korábbiaknál jobban megterhelhetik a családokat, ezért célzottan szeretnék támogatni az arra rászorulókat. A januári családtámogatások előrehozott utalása, valamint a miniszterelnök úr által bejelentett nyugdíjemelés, ami a februárban érkező 13. havi nyugdíjra is vonatkozik, mind segítség a családok számára. Emellett több családsegítő szervezettel állunk kapcsolatban, amelyek számos módon támogatják a családokat a karácsonyi időszakban is. Gyermekközpontú rendezvények szervezésében, adományok gyűjtésében, közösségek célzott támogatásában veszik ki részüket a közös munkából egész évben.
– Nehezen vitatható, hogy a család, mint társadalmi forma az utóbbi években folyamatos, globális támadás alatt áll az eltörlés kultúrája, a woke és a genderpropaganda miatt. Mi ennek a legnagyobb veszélye, a kormány hogyan tud egyáltalán védekezni az egyre erősebb dömping ellen?
– Ebben az ügyben továbbra is következetes a magyar kormány és a családpolitika iránya. Mi nem harcolni szeretnénk, csupán azt, hogy a mai világban ismerjék és fogadják el, hogy egy nemzet számára fontos értéket, a családot nem kell mindenáron megváltoztatni.
Hazánk ezeréves kultúrája a családokra épült, és ezt a hagyományt nem szeretnénk elfelejteni.
– Az év végéhez közeledve, hogyan értékelné a magyar családpolitika válságállóságát? Megtartanak minket a fundamentumok?
– Magyarország azon kevés országok egyike, amely elkötelezett abban a munkában, hogy a családok védelme minden mást megelőz. Azonban nem elég csak megerősíteni és megvédeni őket, figyelemmel kell lenni arra is, hogy mi a családok igénye. Sikeres családpolitikát csak akkor folytathatunk, ha együtt gondolkodunk a magyar családokkal. Mi ezt tesszük: kollégáimmal mindennap arra törekszünk, hogy családtámogatási rendszerünk a családi élet minden területén valódi segítséget nyújtson.
Aktuálisan kiemelt feladatunknak tekintjük azt is, hogy támogassuk az első gyermekek minél korábbi megszületését, hiszen így nagyobb esélye van a testvérek megszületésének, a nagycsalád kialakulásának.
Emellett fontosnak tartjuk, hogy a családok anyagi biztonsága a lehető legstabilabb lábakon álljon, és azt, hogy a munka és a család közti minőségi kapcsolat megteremtésében minden segítséget megadjunk a gyermeket nevelő szülőknek.
– Ön kisgyerekes anyuka, emellett a legfontosabb kormányzati ügy képviselője. Mennyire nehéz összeegyeztetni a kettőt?
– Nőként, két kisgyermek édesanyjaként megtisztelő feladat képviselni a családokat. A magánéleti tapasztalatok pedig segítik megérteni, átélni a családi élethelyzeteket. Úgy érzem, a szakpolitikai döntések meghozatalában ez érzékennyé, empatikussá és elhivatottá tesz. Örülök annak, hogy a munkámmal minden nap tehetek azért, hogy könnyebb legyen családot alapítani, gyermeket vállalni és nevelni. A munka és a magánélet közötti minőségi kapcsolat megteremtése természetesen számomra is nagy kihívás. Szerencsére mindenben támogat a férjem, akivel közösen hoztuk meg azt a döntést is, hogy a tervezettnél korábban térek vissza a munka világába.
– Végezetül: mi lesz a karácsonyi menü, hogyan töltik az ünnepeket?
Nagyon várom a karácsonyt, hogy minél többet lehessünk együtt kisebb és nagyobb családi körben. A munka mellett ugyanis nagyon gyorsan telnek a hétköznapok, és jó lesz felhőtlenül együtt lenni. Őszinte leszek: nem tervezünk különleges programokat. Mondjuk úgy, szeretném, ha egy kissé lassabban telnének az órák, hogy sokat együtt tudjunk lenni. Nyilván szépen feldíszítjük az otthonunkat, és elkészítjük a hagyományos karácsonyi menüt, de ha ezzel készen vagyunk, szeretném, ha kielvezhetnénk az ünnep adta lehetőséget az együtt töltött időre.
Borítóképen Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár (Fotó: Bodó Gábor)