Aktuális

Megtörtént, amire lehet, hogy eddig még sosem volt példa

Elfogadta a korrupciós ügyek kivizsgálására létrehozott bizottság jelentését a Fővárosi Közgyűlés

Elfogadta az elmúlt évek korrupciós ügyeinek kivizsgálására létrehozott bizottság jelentését a Fővárosi Közgyűlés szerdán, a testület jelentése felelősségrevonást nem javasol, az csak a közvélemény tájékoztatását szolgálja.

A 2020 júliusában létrehozott vizsgálóbizottság által feltárandó ügyek között szerepelt a patkányírtásra vonatkozó 2018-as közbeszerzési eljárás, a Biodóm létesítése, a parkolási rendszer működése, a Rácfürdő projekt, a 3-as metró felújításához, illetve a 4-es metró építéséhez kapcsolódó beruházások, az elektronikus jegyrendszer projektje, a Bálna eladása, a BKV 2010 előtti eladósítása, valamint a Combino villamosok vásárlása.

A több mint kétszáz oldalas jelentés vezetői összefoglalója szerint a legtöbb vizsgált ügyben a rendelkezésre álló fővárosi források elégtelensége tekinthető a „visszás helyzetek kialakulását előidéző legfontosabb tényezőnek”.

A rendszerszintű alulfinanszírozottság és ekként a saját források hiányának következménye, hogy a központi kormányzat döntő befolyással bír a fővárosi önkormányzat beruházásaira és működésére.

A főváros választott vezetői helyett lényegében végső soron a kormány dönt arról, mely infrastrukturális beruházások valósulhatnak meg Budapesten. Ez nemcsak a központi költségvetésből finanszírozott, hanem az Európai Unió fejlesztési programjainak keretében megvalósuló beruházásokra is igaz – írták.

A vizsgált beruházások alapján rendszerszintű problémaként azonosítható a pénzügyi és műszaki kockázatok alábecslése, valamint a későbbi üzemeltetési szempontok értékelésének elmaradása.

A lényegében nulla pénzügyi mozgástér és a külső finanszírozóktól való totális függés ellenére a fővárosi önkormányzat több olyan beruházást is megindított, ami a világ élvonalába tartozó vagy némely esetben egyedülálló fejlesztések megvalósítását célozta.

Ezek között sorolták a „sehol nem látott méretű” Biodómot, az „addig élesben nem alkalmazott technológián alapuló” e-jegyrendszert, valamint az „ultramodern, grandiózus állomások között önvezető szerelvényekkel közlekedő” 4-es metrót.

További általános megállapítása a jelentésnek, hogy a beruházások megcsúszásához, rosszabb esetben ellehetetlenüléséhez vezető további tényező az előzőekkel szoros összefüggésben a pénzügyi tartalékok elégtelensége, valamint a beszerzési tenderkiírások sok esetben nem garantálták az ajánlattevő által letett műszaki konstrukció vagy a szakmai alkalmasság megfelelő értékelését.

Megállapították azt is, hogy elégtelen volt a politikai vezetői felügyelet a fővárosi beruházások előkészítése és menedzselése felett.

A Biodóm ügyében arról írnak a jelentésben, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert által megálmodott irreális nagyságrendű beruházást, annak ellenére biztosította támogatásáról a kormány, és hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés, hogy a világon egyedülálló méretű és összetettségű biodóm megvalósításhoz szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek teljes mértékben hiányoztak.

Sem a kormány, sem a fővárosi önkormányzat vezetése részéről nem volt érdemi kontroll a beruházás felett. Több, mint harminc milliárd forint elköltése után a Biodóm épülete ma is használhatatlan, miközben pusztán az üres épülete állagának fenntartása is évente több száz millió forinttal terheli a fővárosi önkormányzat költségvetését – mutattak rá.

A 3-as metró felújításához kapcsolódó beruházások kapcsán azt állapították meg, hogy „a számok, a karbantartási költségek, az élettartam azt mutatják most már egyértelműen, hogy jobb lett volna új metrószerelvényt venni”.

A budapesti elektronikus jegyrendszer projektje kapcsán arra jutottak, hogy a BKK valamely bejáratott, működő modell implementálása helyett a technológiai színvonal csúcsát képviselő elektronikus jegyrendszert akart megvalósítani úgy, hogy ennek sem a pénzügyi, sem a szervezeti feltételei nem voltak adottak. A projekt előkészítése alapvető hiányosságokban szenvedett.

A BKV 2010 előtti eladósítása kapcsán azt állapították meg, hogy 2010 előtt a fővárosi önkormányzat figyelmen kívül hagyta a közszolgáltatási szerződés elszámolás szabályait, és a működési költségek finanszírozásához csak a BKV fizetőképességének megőrzése érdekében ad-hoc módon járult hozzá.

„A finanszírozás ezen tervezhetetlen és hektikus módja már önmagában is súlyosan demoralizáló hatással járhatott, és nyilvánvalóan ellene hatott a fegyelmezett gazdálkodásnak” – fogalmaztak.

A jelentésben azt írták, a már lezárt büntetőeljárásokra figyelemmel a bizottság büntetőfeljelentés megtételére nem tesz javaslatot és a már folyamatban lévő jogi eljárások mellett újabb polgári jogi eljárások megindítását sem látja szükségesnek.

„Mivel a vizsgált ügyek a korábbi ciklusokhoz kötődnek, ezért az e körben tett megállapítások a felelősség érvényesítésére a Fővárosi Közgyűlés részéről további intézkedést nem igényelnek, azok a közgyűlés és a fővárosi választópolgárok közösségének tájékoztatását szolgálják” – olvasható a dokumentumban.

A jelentéshez Bagdy Gábor és Szegvári Péter bizottsági tag fűzött különvéleményt.

Ebben azt írták, kifogásolható, hogy a az egyes ügyek vizsgálatánál maga a bizottság, de különösen a jelentés elzárkózott attól, hogy az egyes ügyek 2010 előtti előzményeivel is foglalkozzon.

Azt is a jelentés hiányosságaként róják fel, hogy egyes ügyekben a bizottság elzárkózott az érintett döntéshozók meghívásától, ezzel is nehezítve a vizsgálat tárgyilagos lefolytatását. Ugyancsak módszertani hiányosságként említik, hogy a jelentés „szelektíven hivatkozik” a vizsgálat során felhasznált szakértői dokumentumokra, személyes meghallgatásokon elhangzottakra.

Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) a vitában azt mondta: a bizottság alapvető megállapításával egyetértenek, miszerint nem javasolnak felelősségrevonást.

Ajánljuk még