Lánczi Tamás műsorvezető elsőként a héten életbe lépett olajszankciókról, az olajársapkáról, és a hatodik szankciós csomagban meghozott olajembargóról kérdezte a szakértőket.
Hortay Olivér úgy fogalmazott, hogy ez az Európai Unió eddigi legfajsúlyosabb lépése a szankciós politikáját illetően. Mint mondta, rengeteg kieső mennyiséget kell majd helyettesíteni, ami nehéz folyamat.
Hozzátette azt is,
borítékolható, hogy az olajárak drágulni fognak, mivel az új szállítási utak hosszabbak és költségesebbek.
Azt is elmondta, hogy ezzel egyre szűkül az unió mozgástere az energiapiacon, és az energetikai infrastruktúrát érő meghibásodások sokkal nagyobb hatással lesznek a tagállamok energiapiacára.
Lánczi Tamás az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt idézte, aki szerint a bevezetett 60 dolláros olajárplafon egy nagyon nagyvonalú gesztus az oroszok felé, és 30 dollárban kellett volna meghatározni azt.
Tóth Máté kiemelte, hogy Oroszországnak 20 dollárjába kerül előállítani egy hordót az Ural típusú olajból, és az oroszok egyébként is jelenleg 55 dollár körül értékesítik azt azokon a területeken, ahol az ársapkát bevezették.
Az is látható, hogy Indiában és Kínában megnőtt az orosz olaj iránti kereslet. Az energiajogász elmondta, hogy Indiának egyre nőni fog az éhsége az orosz olajra, így a kieső export egy részét Oroszország tudja pótolni az indiai szállításokkal.
Hortay Olivér szerint az olajárplafont elfogadó országok már régebb óta nem vásárolnak az oroszoktól, azonban olyan helyzet állt elő, hogy Oroszország profitálhat a sapkából, mivel arra hivatkozva tetszőlegesen mondhatja fel a szerződését azokkal a vállalatokkal, amelyekkel nem szeretne üzletelni.
Kinek fog ez jobban fájni?
Tóth Máté aláhúzta, ezek a szankciók jobban fájnak Európának. Hortay állítását megerősítve elmondta,
az oroszok mostantól kényelmesen hivatkozhatnak a külső hatásokra, és felmondhatják a nem kívánatos szerződéseket.
Okozhat ez az intézkedés ellátáshiányt?
Mint a Századvég szakértője kifejtette, semmi garancia nincs jelenleg az európai uniós energiapiacon, hogy ne alakuljon ki ellátáshiány. Hortay Olivér felhívta a figyelmet, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség kiadott egy gázpiaci előrejelzést, amely szerint a jövő évi földgázigény 10 százaléka hiányozni fog az európai piacról.
Lánczi Tamás feltette a kérdést, hogy ezt a mennyiséget lehetne-e pótolni további fogyasztáscsökkentő intézkedésekkel?
„Ebbe már bele vannak kalkulálva ezek a csökkentések, de ez borzasztóan nagy mennyiségű földgázt jelent. Nem tudni, hogy a jövőben hogy tudja majd Európa feltölteni a tárolóit” – világított rá Hortay.
Azt is hozzátette, hogy nem csak a jövő évi feltöltés miatt kell aggódni, ugyanis Németországban jelenleg is 20 százalékos igénycsökkenésre lenne szükség, tehát az idei tél sem megoldott.
Tóth Máté kiegészítésként elmondta, Németországban a legnagyobb az ipar kitettsége a földgáznak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek a télnek úgy megy neki Európa, hogy még nyáron érkezett az orosz energiahordozókból és ennek ellenére is kérdéses az idei tél.
Közös uniós gázbeszerzés
Érdeke-e a magyaroknak a közös gázbeszerzés az Európai Unión belül? Lánczi Tamás a kérdés kapcsán felidézte, hogy a közös vakcinabeszerzést is diszfunkcionalitás jellemezte.
Tóth Máté kifejtette, egy közös gázbeszerzés akár jó is lehetne, azonban ne legyen kötelező – ez a magyar álláspont is, tette hozzá. Mint fogalmazott, Magyarország nagyon jó keleti kapcsolatokkal rendelkezik, amelynek előnyeiről le kellene mondani a közös beszerzés esetén.
Az energiajogász elmondta, jelenleg az energiapiac a hosszútávú szerződések felé fordul. Hozzátette: Magyarországnak is most váltak legértékesebbé ezek a szerződései.
Kivezetésre került az üzemanyagárstop
Tóth Máté kiemelte, az üzemanyagárstop egy ideiglenes intézkedés volt a magyar családok védelmére a világpiaci hatásoktól.
Hortay Olivér hozzáfűzte, a Mol nagyon konstruktívan állt hozzá az üzemanyagárstop kérdéséhez, és az elmúlt 13 hónapban a lehető legmagasabb kapacitással működött a százhalombattai finomító annak érdekében, hogy megoldott legyen az üzemanyagellátás Magyarországon.
Lánczi Tamás felidézte a hét legfontosabb hazai történése kapcsán, hogy a kormány az intézkedés kivezetése után pár óra elteltével 95 százalékos extraprofitadót vetett ki a vállalatra.