Aktuális

Negyvenhárman lettek milliomosok az ötös lottó sorsolása után

Tállai: A kormány két válságon is sikeresen átvezette az országot

Matolcsy György jegybankelnök gazdasági bizottság előtt elmondott szavairól, az energiaszegénységről és Novák Katalin köztársasági elnök tevékenységéről beszéltek a napirend előtti felszólalásokat megnyitó ellenzéki képviselők az Országgyűlésben.

Az MSZP a jegybankelnök bírálatát ismertette a plénum előtt

Vajda Zoltán (MSZP) Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének hétfőn, a gazdasági bizottság előtt elmondott nyilatkozatát olvasta fel. Ismertetése szerint a jegybankelnök egyebek mellett beszélt a 2021-ben elszállt költségvetési hiányról, amelyet gazdaságpolitikai műhibának nevezett. Elmondta, jövőre 15-18 százalék lehet az infláció. Szól arról, hogy az élelmiszeripar termelékenysége a második legalacsonyabb az EU-ban, az árstopok pedig 3-4 százalékos inflációs többletet jelentenek.

Matolcsy György arról is beszélt, hogy Magyarország 2010 után nem hozta meg a jó döntéseket. A magyar gazdaság válságközeli helyzetben van, a pénzügyi-gazdasági mutatók az EU-ban a legrosszabbak közé tartoznak. Ha Magyarország folytatja ezt a gazdaságpolitikát, akkor stagfláció lesz – olvasta fel az ellenzéki politikus, aki azt kérte a kormánytól, reagáljon a jegybankelnök nyilatkozatára.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az ellenzék arra sem képes, hogy a kormány gazdaságpolitikáját bírálja, ehhez is a jegybankelnökre van szüksége. Rámutatott arra, hogy nemrég az ellenzék még bírálta és Fidesz-pártisággal vádolta Matolcsy Györgyöt.

Szerinte most kiderült, hogy Matolcsy György mégis független, munkáját a kormánytól függetlenül végzi, és bármikor véleményt mondhat a kormány gazdaságpolitikájáról.

Az államtitkár azzal egyetértett, hogy baj van Magyarországon, Európában és a világon, a világgazdaság a recesszió felé tart. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 12 évben a kormány két válságon is sikeresen átvezette az országot. 2010-hez képest egymillióval többen dolgoznak, 4,7 millió felett van a foglalkoztatottak száma; a magyar költségvetés és a gazdaság válságálló – mondta.

LMP: országos programok kellenek az energiaszegénység ellen

Kanász-Nagy Máté (LMP) beszélt a szerinte 800 ezer háztartást érintő energiaszegénységről, amely – mint mondta – azt jelenti, hogy a háztartás nem tudja megfelelő hőmérsékletűre fűteni a lakást, vagy aránytalanul nagy terhet jelent neki a rezsiszámlák fizetése.

A politikus közölte, a rezsicsökkentés nem segített az energiaszegénységben élőknek, mivel az, aki budai luxusvilláját fűtötte, arányaiban sokkal több rezsicsökkentésben részesült.

Az energiaszegénység megoldására javasolt országos bérlakásépítési programot, lakásfenntartási támogatást, országos szigetelési programot. Amíg az orosz gázhoz ragaszkodik az ország, drága lesz az energia és nem lesz fenntartható – mondta.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az LMP mindig a radikális megoldásokat helyezi előtérbe, de a fűtési szezon előtt felelős döntéseket kell hozni. Elmondta azt is, hogy 2010-ben egymillióan nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat, ez a szám azóta a felére csökkent.

Az államtitkár rendkívül fontos vívmánynak nevezte a rezsicsökkentést. Hozzátette: míg Magyarországon 10 eurócent egy kilowattóra áram, addig Olaszországban 70 eurócent. Kiállt a paksi atomerőmű és annak bővítése mellett.

Mi Hazánk: szégyen a kormány és Novák Katalin

Dúró Dóra (Mi Hazánk) botránynak nevezte, hogy Magyarország volt családügyi minisztere, a Fidesz volt alelnöke, Novák Katalin köztársasági elnök fogadta a Háttér Társaság képviselőit. Szerinte a szervezet nemzetbiztonsági kockázatot jelent, több tevékenysége is jogszabályokba ütközik. Az államfő azt nem tartotta fontosnak, hogy a szívhangvitában megnyilvánuljon – kifogásolta, kijelentve: az államfő semmibe vette a tavaszi népszavazáson „a normális családmodell mellett kiállt 3,5 millió ember véleményét”. A köztársasági elnöknek inkább feljelentést kellett volna tennie – mondta.

Dúró Dóra azt is szóvá tette, hogy Novák Katalin a munkácsi turulszoborral kapcsolatban sem nyilvánított véleményt, sőt ellátogatott Kijevbe „a magyarellenes ukrán rezsimhez”. Azzal sem értett egyet, hogy Magyarország pénzzel támogatja „a korrupt ukrán rezsimet”, miközben a magyar gyermekek fáznak az iskolákban, vállalkozások mennek tönkre, a családoknak, a nyugdíjasoknak nehézséget okoz a megélhetés.

Szégyen a kormány és Novák Katalin, ha valóban komolyan veszik a kereszténységet, a magyar emberek érdekeinek képviseletét, akkor ennek a tettekben is meg kellene nyilvánulnia – hangoztatta Dúró Dóra.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, Novák Katalin nem a kormányban dolgozik, annak nem tartozik beszámolási kötelességgel a tevékenységéről. Az államtitkár elvitathatatlannak nevezte azokat az eredményeket, amelyeket Novák Katalin államtitkárként, majd családügyi miniszterként ért el.

Elmondta, a magyar kormány a válságban is mindent megtesz a családpolitika folytatása érdekében, emellett célja a nyugdíjak biztosítása és a munkahelyek védelme is.

Szólt arról, hogy a családokat továbbra is támogatják a rezsicsökkentéssel; támogatják az energiaintenzív kisvállalkozásokat is, árstopokat vezettek be, és működik a tűzifaprogram is. Jelezte, a tárcánál folyamatban van a családtámogatások felülvizsgálata, azt nézik, hogy – a nehéz helyzet ellenére is – bővíthetőek-e a támogatások.


A gazdaságpolitikáról, az oktatás helyzetéről és a kormány idei teljesítményéről is beszéltek képviselők az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt.

Párbeszéd: fenntarthatatlanok a vagyoni különbségek

Jámbor András (Párbeszéd) kifejtette: a kormány korábban azt ígérte, hogy nem lesznek megszorítások, de nem itt tartunk. Ma Magyarországon több százezren vannak olyan helyzetben, hogy elveszíthetik a lakhatásukat, ha nem kapnak segítséget, sok háztartás bedőlhet a válságban – vélekedett. Hozzátette: ez nem az a helyzet, amelyet a kormánypártok ígértek a kampányban.

Úgy vélte, a kormány az elmúlt 12 évben arra alapozta a gazdaságpolitikáját, hogy alacsonyan tartja a fizetéseket és ezzel hozza be a multikat.

Kiemelte: olyan helyzetbe hozta az országot a kormány, amely fenntarthatatlan, mert nem lehetnek ekkorák a vagyoni különbségek, és nem lehet alacsony fizetésekre alapozni a gazdaságot. Más módon kellene növelni a versenyképességet – mondta.

Szerinte az lenne a megoldás, hogy „fizessenek a gazdagok”. Egy válságban tőlük kell kérni, nem pedig azoktól, akik nem tudják kifizetni a válság költségeit – jelentette ki.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy a képviselő azért ülhet itt a Házban, mert a világ egyik leggazdagabb embere támogatta a baloldal kampányát, ezért képmutatás, amit most mond.

Elmondta: a baloldal kormányzása idején a háztartások alsó 40 százalékának csökkent a jövedelme, a középrétegé minimálisan nőtt, a leggazdagabbaké pedig emelkedett. 2010 után viszont a legszegényebb háztartások jövedelme nőtt a legnagyobb mértékben – közölte.

Hangsúlyozta: baloldali kormány sosem merte radikálisan emelni a minimálbért, ellenben az Orbán-kormány megtette. Amikor a baloldal van kormányon, annak mindig a nehéz helyzetben élők isszák meg a levét, míg a jelenlegi kormány segít a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek – fogalmazott.

Jobbik: azonnal modernizálni kell az oktatást

Brenner Koloman (Jobbik) arról beszélt, hogy hétfőn a parlamentben volt egy csendes demonstráció pedagógusok részéről, és elhangzott „a Fidesz őszödi beszéde” Matolcsy György jegybankelnök szájából.

Kiemelte: egy évtizednyi forrásbőséget a kormány nem használt ki arra, hogy végrehajtsa az oktatásban szükséges átfogó modernizálást. Azonnal többet kellene költeni az oktatásra, kiemelt bérezést kell biztosítani a pedagógusoknak a leszakadó régiókban, megfelelő támogatást kell adni a kisebb településeken lévő iskoláknak és vissza kell adni az egyetemek autonómiáját; e lépések sürgős megtétele nemzeti érdek – hangoztatta.

Rétvári Bence visszautasította, hogy polgári gondolkodásból és oroszbarátságból kioktassa a képviselő a kormányt.

Közölte: a kormány legfőbb célja a béremelés, nagyarányú és gyors pedagógusbéremelést szeretnének. A kormány ezen dolgozik, miközben a Jobbik pártelnöke arra szavazott, hogy ne érkezzenek meg a szükséges uniós források Magyarországra, és az ország érdekei ellenében dolgoznak a baloldali képviselők is Brüsszelben – mondta.

Megjegyezte: az elmúlt öt évben a magyar óvodákban és iskolákban rengeteg fejlesztés valósult meg.

Momentum: nehéz év áll előttünk

Szabó Szabolcs (Momentum) az évet értékelve elmondta: a háborút Oroszország kezdte, az ukrán állampolgárok pedig a szenvedő fél. A helyes magyar reakció Oroszország kemény elítélése és

Ukrajna feltétel nélküli támogatása lehetett volna, de a kormány sajnálatos módon Putyin érdekeit szolgálja – fogalmazott.

Kiemelte: az év másik meghatározó eseménye a választás volt, amelyet követően a kormány azonnal brutális megszorításokat vezetett be, adóemelések, új adók jöttek, és mára fideszes felárat fizetünk mindenre, vagyis a kormánypártok hazudtak a kampányban és átverték a saját választóikat is.

Kitért rá: az elszabadult infláció miatt naponta nőnek az élelmiszerárak, hiány van benzinből és cukorból, mindezt pedig a kormány okozta, erről a jegybankelnök is világosan beszélt. Nem háborús, hanem fideszes infláció van – jelentette ki.

Hangsúlyozta: nehéz év áll mögöttünk, és még nehezebb év van előttünk, ilyen társadalmi, gazdasági problémák közepette pedig mindenkinek hallatnia kell a hangját.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt: a választást megelőzően a Momentum még azt hirdette, hogy nem jó taktika az ellenzéki összefogás, és nem jó összeállni Gyurcsánnyal.

Az államtitkár kifogásolta, hogy a képviselő a kárpátaljai magyarokat is megemlítette a felszólalásában, miközben – mondta – a pártja nem támogatja a határon túli magyarokat és soha nem áll melléjük.

Arról is beszélt, hogy a háború valóban tragikus fejleménye az idei évnek, de a kormány mindig azt hirdette, hogy békére van szükség, míg az ellenzék háborúpárti és fegyvereket küldene Ukrajnának.

A kormány mindent megtesz, hogy olyan szankciók ne lépjenek hatályba, amelyek az ország energiaellátását romba döntenék, azonban az ellenzék támogatja a szankciókat – közölte.


A DK a szociális ágazat kivéreztetése miatt bírálta a kormányt, a KDNP a migrációs nyomásról, a Fidesz pedig a szankciós politika elutasításáról beszélt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

DK: a kormány kivéreztette a szociális ágazatot

Gy. Németh Erzsébet (DK) a szociális rendszer helyzete miatt bírálta a kormányt. Úgy vélte: mérhetetlen cinizmus, ahogyan az Orbán-kormány a megélhetési válságban nekiesik a szociális ellátórendszernek, miután az elmúlt 12 évben kivéreztette az ágazatot.

Szerinte a kormány hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a szociális ellátás szereplői között, mert kizárólag az egyházi fenntartású intézményeknek ad rezsitámogatást, az állami, az önkormányzati vagy civil fenntartású szociális intézményeknek nem.

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormánynak fontos a szociális intézmények munkája, legyenek bármilyen fenntartásúak, ezért mindenkinek növelték a támogatását. Hozzátette: 2010 óta a kormány 1100 milliárd forinttal növelte a szociális ellátás támogatását, míg a korábbi, baloldali kormányok alatt az ágazat állami finanszírozása csökkent.

Arra is felhívta a figyelmet: az elmúlt 12 évben jóval kevesebb a nélkülözők aránya, egymillióval több embernek lett munkája.

Arra szólította fel a baloldalt, ne vádaskodjon azzal, hogy az állam kivonul a szociális ellátásból, hiszen valójában éppen azt rögzítik törvényi szinten, hogy senki nem marad ellátatlanul, az állam mindenkiről gondoskodik.

KDNP: a migrációs nyomás új veszélyességi szintre lépett

Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt: Magyarországon a migrációs nyomás új veszélyességi szintre lépett, a migránsok egyre agresszívabban viselkednek, fegyverekkel rendelkeznek és használják is ezeket. Felhívta a figyelmet arra a novemberi esetre, amikor Budapest közelében iraki embercsempészek tüzet nyitottak a magyar rendőrökre.

Magyarország töretlenül védi az Európai Unió határait, Brüsszel azonban nem tesz semmit a migrációs krízis megoldása érdekében – értékelt. Kijelentette: nem kezelni, hanem megállítani kell a migrációt, sürgős intézkedésekre van szükség, mert Európa megmaradása a tét.

Jelezte: Szerbia, Ausztria és Magyarország megállapodott arról, hogy közös erővel lép fel az illegális bevándorlás ellen, a KDNP pedig támogatja a kormány ez irányba tett erőfeszítéseit.

Rétvári Bence válaszában arra hívta fel a figyelmet: Magyarország számára több milliárd forintos költséget jelent a határvédelem és az is, hogy a magyar börtönökben több mint 2500 embercsempész tölti büntetését. Ehhez nem ad segítséget EU – mutatott rá a parlamenti államtitkár.

A magyar baloldalról azt mondta, hogy mindig is migrációpárti álláspontot képviselt.

Rétvári Bence Ferenc pápát idézve kiállt az orosz-ukrán háború ellen, békét szorgalmazott, és áldott, békét hozó karácsonyt kívánt mindenkinek.

Fidesz: Magyarország nem támogatja a szankciós politikát

Németh Szilárd (Fidesz) az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban azt mondta: Magyarország számára stratégiai kérdés, hogy minél előbb béke legyen. Minél később lesz béke, annál nagyobb lesz a béke ára, a szankciós politika pedig csak mélyíti a háborút – hangsúlyozta.

A szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát, a szankciók nem hozták el ukrajnai háború végét, Oroszország nem esett térdre – értékelt. Hangsúlyozta: Magyarország sosem támogatta és nem is fogja támogatni ezt a szankciós politikát, mentességet harcolt ki a földgáz és az olaj esetében, azonban a szankciók árfelhajtó hatása alól nem tudja magát kivonni.

Szerinte ebben a helyzetben mindent meg kell tenni, hogy az ország energiaellátása biztosított legyen, és kulcskérdés a rezsicsökkentés megőrzése.

A baloldalt azzal vádolta, hogy egyre agresszívebben háború- és a szankciópárti, és elutasítja a rezsicsökkentést. Úgy vélte: a „dollárbaloldal” azért teszi ezt, mert „komolyan megfizették és meg is fizetik őket”.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: a háborúra adott válaszok csak tovább tetézték a járvány miatt amúgy is nehéz helyzetbe került európai gazdaságot. A bürokraták mindent a szankciókra tettek fel, és az európai gazdaság nem áll nyerésre, recesszió fenyeget, emelkedik az infláció és a munkahelyek nincsenek biztonságban – mondta.

Szerinte nem látszik az EU-ban az irányváltás, sőt, újabb szankciók vannak napirenden, amelyek még nagyobb károkat okozhatnak. Ezeket a károkat mi is érezzük a magasabb ernergiaköltségekben és élelmiszerárakban vagy éppen abban, hogy „nem mindig lehet annyit és úgy tankolni, ahogy szeretnénk” – fogalmazott.

Úgy folytatta: reméli, hogy jövőre a béketárgyalások elkezdődnek, Brüsszel figyelembe veszi, hogy mi jó Európának, a baloldalnak pedig lesz ereje leválni a „dollárinfúzióról”, és arról a reflexről, hogy mindig az ellenkezőjét követeli, mint amit a kormány tesz.


Az Európai Unió belső piaci médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos rendelettervezetének, valamint az annak bírálatát tartalmazó bizottsági határozati javaslat együttes tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Európai ügyek bizottsága: sérti a szubszidiaritás elvét az uniós tervezet

Sérti a szubszidiaritás elvét, mivel a belső piaci szabályozás hatáskörén messze túlterjeszkedő az Európai Unió azon rendelettervezete, amelynek célja a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozása – ismertette az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának értékelését a testület fideszes alelnöke.

Az Országgyűlés a rendelettervezetet előzetesen, kivételes eljárásban értékeli.

Tessely Zoltán azt mondta: a rendelettervezet újabb bizonyítéka a bizottság lopakodó hatáskörbővítési szándékának.

Ismertette: a szubszidiaritás elvének vizsgálatakor azt tekintik át, hogy az uniós szintű fellépés vagy a tagállami intézkedés az eredményesebb. A politikus elmondta, a tervezetet számos uniós parlament értékeli, és többektől elmarasztaló álláspont várható.

Kiemelte: támogathatók a média sokszínűségére, a véleménynyilvánítás szabadságára, az újságírók védelmére, a sokszínű tájékoztatásra irányuló általános célkitűzések.

A parlamenti eljárást megalapozó legfőbb kifogás ugyanakkor az uniós rendelettervezet jogalapja: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke, ami mintegy 30 éve a közös piac létrehozásának eszköze volt, elsősorban az áruk szabad áramlása érdekében született. A szerződés ezen része azonban nem ruház általános hatáskört az uniós jogalkotóra, vannak korlátai – emelte ki.

Rámutatott: az Európai Bizottság ugyanakkor a médiaszektorban is a belső piaci logikát akarja alkalmazni, mintha a médiaszolgáltatás minden eleme határon átnyúló tevékenység volna. De a médiapiac belső piaci tagoltsága nyelvi, kulturális, történeti sajátosságokra vezethető vissza – mondta.

A politikus kijelentette azt is, hogy a média ügye nem tartozik sem kizárólagos, sem megosztott uniós hatáskörbe. „Az uniós szerződések nem adnak biankócsekket az unió intézményeinek, hogy kényük-kedvükre azt tegyenek, amit akarnak” – fogalmazott, mondván: a bizottságnak csak akkor volna értelme eljárni az ügyben, ha a tagállami szabályozás nem lenne elégséges.

Kijelentette: a média sokszínűsége abban is megnyilvánul, hogy a tagállami szabályozások is eltérőek, tükrözve az egyes nemzetek sokszínű hagyományait.

Tessely Zoltán különösen aggályosnak nevezte, hogy a tervezetbe több olyan tárgykör is bekerült, amely szerinte közvetlenül a tagállami médiarendszer kialakításába való durva beavatkozást eredményez, ilyen a piacra lépés, az állami források elosztása, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések szabályozása.

Kijelentette: kifogásolhatók a tagállami hatóságok döntéshozatalára vonatkozó előírások is.

A közszolgálati médiával kapcsolatos szabályokról elmondta, azok még a szerkesztési elveket és a vezetők kinevezését is érintik.

A jogszabály formája nem biztosít megfelelő mozgásteret a nemzeti döntéshozatal számára, a rendeleti forma ugyanis kizárja a tagállami szabályozás lehetőségét, így irányelvre vagy ajánlásra lenne szükség – értékelt a bizottsági alelnök.

A kormány egyetért az állásfoglalással

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány egyetért a határozati javaslatban foglalt kritikával és támogatja annak elfogadását.

Fidesz: formai és tartalmi szempontból is sérül a szubszidiaritás elve

Illés Boglárka, aki mind a törvényalkotási bizottság, mind a Fidesz álláspontját ismertette, úgy fogalmazott: a szubszidiaritás elve formai és tartalmi szempontból is sérül az uniós rendelettervezetben, és annak jogalapja sem megfelelő.

Szerinte Brüsszel a háború és az elhibázott szankciók miatti energiakrízis megoldása helyett újabb lépést kíván tenni a nemzetállamok hatásköreinek felszámolása és az európai egyesült államok kialakítása felé.

Úgy fogalmazott: már az sem számít, ha a tervezettel már a megszületése pillanatában is problémák vannak. Az illetékes biztos is elismerte a jogalap bizonytalanságát – hívta fel a figyelmet.

Közölte, a Fidesz nem támogatja a lopakodó hatáskörelvonást. Leszögezte: a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni.

Szerinte a rendelettervezet olyan tárgyat érint, amelyet az amszterdami jegyzőkönyv kizárólagos tagállami hatáskörbe sorol, így a hatáskörtúllépés egyértelműen megállapítható. Rámutatott: a médiapiac gyakran lokális vagy regionális, köszönhetően a nyelvi sokszínűségnek, így nem egységes.

Illés Boglárka az új uniós testület létrehozása szempontjából is aggályosnak ítélte a tervezetet, és hangot adott azon véleményének is, hogy a tagállami sajátosságokat figyelembe vevő ajánlás megfelelőbb forma lenne. Sorolta azon parlamenteket, amelyek várhatóan szintén aggályokat fogalmaznak majd meg.

Végül kijelentette: a szubszidiaritás védelme nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek.


A KDNP vitatta a jogalapját a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetnek, amelyet kedden tárgyalt az Országgyűlés. Az ellenzéki frakciók azon véleményüket hangoztatták, hogy a kormánypártok valójában a média felett gyakorolt hatalmuk elvesztésétől tartanak.

DK: fideszes pártérdek a rendelettervezet elutasítása

Arató Gergely (DK) közölte, nem támogatják a határozati javaslatot, az ellentétes a nemzet érdekével, kizárólag a Fidesz pártérdekeit szolgálja. Szerinte a kormánypártok védik a védhetetlen, a jelenlegi magyar médiaviszonyokat.

A képviselő azt firtatta, mi az, amitől fél a Fidesz és a KDNP. Ismertette az uniós rendelettervezett főbb pontjait: a szerkesztői szabadság és a közszolgálati média pártatlanságának védelme.

Zavarja a kormánypártokat, hogy szóba kerül az EU-ban, hogy egy tagállamban közpénzből, a médiapiacot torzítva propagandamédiát működtetnek – hangoztatta. Szerinte a szakmai kritika is megbicsaklik, példaként azt említette, hogy a kormánypártiak szerint a médiaszolgáltatás a 21. században nem határokon átnyúló tevékenység.

Arató Gergely azt mondta, lenne olyan terület, ahol Magyarországnak határozottabban fel kellene lépnie, így a nagyvállalatok elleni küzdelemben, vagy az európai értékek védelmében.

KDNP: az európai polgárok nem kértek rendeletet a médiáról

Juhász Hajnalka (KDNP) közölte, a vita rendelettervezet jogalapjáról szól. A kormánypárti képviselők azért küzdenek, hogy ne sérüljön az a nagyon érzékeny egyensúly, amit a lisszaboni szerződés lefektetett és meghatározza az Európai Bizottság, valamint a nemzeti parlamentek hatáskörét – mondta. Hozzátette: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nemzeti szuverenitás és a szubszidiaritás ne sérüljön. „Nekünk addig van hangunk az Európai Unióban, amíg a nemzeti parlamentek hatásköre nem sérül” – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy a rendelettervezet az uniós jövőjéről szóló konferenciasorozat eredményeként született, de az európai polgárok nem rendelet, hanem irányelv megalkotását javasolták.

Óriási veszélynek tartotta, hogy a bizottság a polgárok hangját használja a hatáskörei bővítésére.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió alapszerződése szerint a média és a sajtó területe sem a kizárólagos, sem a megosztott hatáskörök kategóriájába nem sorolható, mivel a média- és a sajtóviszonyok a tagállamok kulturális és identitásbeli leképződései is egyben. Valójában 27 különböző média- és sajtópiacról lehet beszélni – tette hozzá.

MSZP: a Fidesz propagandagépezetének végét jelentené a rendelettervezet elfogadása

Harangozó Tamás (MSZP) szerint az egész javaslat nem szól másról, minthogy a kormánypártok megérezték annak szelét, hogy ha az uniós rendelet hatályba lép, akkor vége a propagandavilágnak, vége van a magyar emberek milliói manipulálásának és akkor vége van a Fidesz rendszerének.

Ő is azt firtatta, mitől tartanak a kormánypártok, hogy olyan elveket kell elítélni, mint a közmédia és az újságírók függetlensége, a sokszínű tulajdonosi struktúra kialakítása, a kormányzati hirdetések átláthatóvá tétele. A rendelettervezet reagál a Pegasus-botrányra is.

A határozati javaslat azt is kezdeményezi, hogy a magyar parlament lépjen fel a szerkesztői függetlenséggel szemben – mondta. Hozzátette: a kormánypártok rezzenéstelen arccal aggódnak az ország szuverenitásért, miközben a kormány rendeletben hozta létre a 112 médiaterméket tömörítő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (Kesma), kivonva a parlament által hozott döntések hatálya alól is. Szerinte az uniós rendelettervezet a Kesma végét jelentené.

Az ellenzéki politikus úgy értékelt, a rendelettervezet elfogadása nagyon komoly csapás lenne a Fidesz propagandagépezetére.

A szocialista képviselő azt vetette fel, hogy a kormánypártok akkor nem aggódtak a szubszidiaritásért, amikor elvették az adókat, az iskolákat, a kórházakat az önkormányzatoktól.

Momentum: ha el akarják fogadni az EU pénzét, el kell fogadni a szabályait is

Fekete-Győr András (Momentum) szerint a kormánypártok továbbra sem szeretik a sajtót, ellenben a propagandát imádják. Az ellenzéki politikus „a korszakváltás” utánra azt ígérte, hogy visszaengedik az újságírókat az Országházba és olyan közmédiát alakítanak ki, amely minden oldalt meghív a vitákra, a tájékoztatása pedig tényalapú, független és pártatlan lesz.

Értékelése szerint mára az EU-ban mindent tudnak a magyar kormánypártokról, tudják hogyan lett eurómilliárdos Mészáros Lőrinc, tudják, miből épült fel előbb a Simicska-birodalom, majd a Kesma, és ezt már nem akarják az európaiak finanszírozni. A háromezermilliárd uniós forrás felfüggesztését is összefüggésbe hozta a magyar médiaviszonyokkal.

Idézve a rendelettervezetből azt mondta, magyar érdek az abban foglalt demokratikus részvétel előmozdítása, a dezinformáció elleni küzdelem, valamint a szabad és független média. Szerinte ezek a kifejezések idegenül csenghetnek a fideszes füleknek, de ha szeretnének uniós forráshoz jutni, akkor érdemes megszokniuk őket.

Az ellenzéki politikus azt mondta, személyesen azért tartja fontosnak a rendelettervezet elfogadását, hogy megmentsenek egy generációt a rájuk kényszerített hazugságokról. Ha el akarják fogadni az EU pénzét, akkor el kell fogadni a szabályait is – rögzítette.


Folytatódott az EU belső piaci médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos rendelettervezetének, valamint az annak bírálatát tartalmazó bizottsági határozati javaslatnak a vitája az Országgyűlés keddi ülésén.

Jobbik: nincs rendben, amit a kormány művelt a médiaviszonyokkal

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában az emberek úgy alakíthatják ki a véleményüket, hogy valós információkhoz jutnak, és ezek alapján megfontolt, felelős döntést tudnak hozni. Tény, hogy nincs értéksemleges újságírás, mert vannak szerkesztői alapelvek és egy tulajdonos, akinek érdekei vannak, de az nincs rendben, amit a kormány művelt az elmúlt időben a hazai médiaviszonyokkal – jelentette ki.

Közölte: ellenzéki politikusok alig jelenhetnek meg a közmédiában, a nemzetközi térben pedig Magyarország gyakran negatív példaként jelenik meg.

Hangsúlyozta: a Jobbik nem hisz abban, hogy a jelenlegi európai integrációt vissza kellene fordítani, mert az veszélyes lenne. Vannak fontos európai értékek, ilyen a sajtó- és médiaszabadság – mondta.

Hozzátette, a nemzeti érdeket akkor tudja Magyarország a legjobban érvényesíteni, ha jó szövetségeseket keres Európában. Szerinte a kormány a nemzeti érdekkel szemben megy, ha folytatja hatalmának a kiépítését.

Brenner Koloman kijelentette: ahhoz, hogy Magyarország visszataláljon a kiegyensúlyozott politikai demokráciához, kiegyensúlyozott médiaviszonyokra van szükség.

Mi Hazánk: kevés médiamegjelenéshez jut a Mi hazánk

Novák Előd (Mi Hazánk) kiemelte: a magyar médiaviszonyok korántsem kiegyensúlyozottak, és a pártja szenvedi el a legnagyobb kirekesztettséget a médiában, a Mi Hazánkat „hallgatják el” a legjobban, nagyon kevés médiamegjelenéshez jut. Az emiatt benyújtott panaszukat elutasították – tette hozzá.

Azt mondta: Magyarországon nincs kiegyensúlyozott tájékoztatás, és legalább ilyen cenzúra érvényesül a legnagyobb közösségi oldalon, a Facebookon is. Nincsenek egyenlő versenyfeltételek, de erről sehol sem hallani – vélekedett.

Megjegyezte: a Facebooknak nem szabadna engedni, hogy önkényesen bárkit is kirekesszen a felületeiről.

Kifogásolta, hogy politikai hirdetéseiket nem tudták megjelentetni több médiumban, és közterületi hirdetési felületekhez sem volt könnyű jutniuk.

A képviselő szerint az a legfontosabb cél, hogy a magyar médiaügyekben Magyarország, a magyar emberek dönthessenek, és a médiatanácsban ne csak a Fidesz tagjai foglalhassank helyet.

DK: az uniós javaslat az újságírók és a szerkesztőségek függetlenségét védelmezné

Kálmán Olga (DK) azzal vádolta a kormányoldalt, hogy az elmúlt 12 évben a sajtószabadság felszámolása érdekében tett lépéseket. Szerinte jóval 500 felett van jelenleg a „Fidesz-birodalom sajtótermékeinek száma”, miközben a kormány pénzügyileg vagy törvényileg lehetetleníti el a független sajtótermékeket.

A képviselő bírálta a közmédiát, és elmondta, hogy szerinte a kormányoldal most megijedt az uniós javaslattól, és elkezdett trükközni, azt állítva, hogy az EU be akar avatkozni a hazai médiapiacba. Hangsúlyozta: az európai médiahatóság létrehozásának célja éppen az, hogy más uniós országban ne ismétlődhessen meg az, ami Magyarországon történt. Az új javaslat az újságírók és a szerkesztőségek függetlenségét szeretné védelmezni – értékelt a DK-s képviselő.

Előterjesztő: a szubszidiaritás vizsgálatáról szól a vita Tessely Zoltán (Fidesz) az előterjesztők nevében a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta: a szubszidiaritás vizsgálatáról szól a vita, ebben az eljárásban a fő szempont mindig a tagállami hatáskör és a szuverenitás védelme. Azt vizsgáljuk, hogy az uniós fellépés szükségszerű-e, hatékony-e, arányos-e – magyarázta.

A baloldali képviselőkről azt mondta, hogy felszólalásaikban a közszolgálati híradást támadták. Ismerjük, milyen az, amikor a politikai baloldal teljes összefogással támadja a közszolgálati médiát; volt, amikor ezt fizikai erőszakkal tette 2018-ban, és folyamatos politikai nyomásgyakorlással azóta is – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Tessely Zoltán.


Bizottsági jelentések vitájával folyatta munkáját az Országgyűlés kedden. Ennek során szó volt az egyes törvények közadatokkal összefüggő módosításáról, az egyházakat érintő törvény, valamint a gazdasági tárgyú törvények módosításáról is.

Egyes törvények közadatokkal összefüggő módosítása

Fazekas Sándor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója közölte: a javaslat a közszféra által kezelt adatvagyon másodlagos hasznosítására ösztönzi az uniós tagállamokat, lehetővé téve a hozzáférést ezen adatokhoz.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a közadatoknak piaci értéke van, ha ezek hozzáférhetőek, feldolgozhatók, az által új termékek hozhatók létre. Ennek gazdaságélénkítő lehetősége van. A módosítás alapja az uniós irányelv, amely ingyenessé teszi a hozzáférést bizonyos nagyobb adatokhoz. Ide tartoznak a jövőben a vízügyi, energiaipari, közlekedési vagy a postai ágazatban működő vállalatok adatai is. Egyházi törvények módosítása

Héjj Dávid (Fidesz), törvényalkotási bizottság előadója közölte: a javaslat célja, hogy biztosítsa a hitéleti célra épített épületek ingyenes tulajdonba adását az egyházaknak, ha annak az állam vagy egy önkormányzat a tulajdonosa. A változtatás azt is biztosítja, hogy a történelmi emlékhelyek nemzeti tulajdonban maradjanak.

Szólt arról a módosításról is, amely a budapesti, Pollack Mihály téri mélygarázst a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek adja.

Keresztes László Lóránt (LMP) elmondta, hogy pártja támogatja az előterjesztést. Ugyanakkor felvetette, hogy számos egyházi ingatlan szorul még felújításra, amelyhez együttműködést kért a kormánytól.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt felelte: az elmúlt tíz évben több mint 3500 templom újult meg szerte a Kárpát-medencében, valamint más egyházi intézmények is, azonban nem lehet minden felújítást egyszerre elvégezni.

Gazdasági és vagyongazdálkodási törvények módosítása

Fazekas Sándor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója támogatást kért a tizennégy törvényen változtató előterjesztéshez, ami érinti a többi között a postai szolgálatásokat, a vagyongazdálkodást de lakhatási kérdéseket is.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a bérlakásállományt kellene „felturbózni”. Kifogásolta, hogy a kormányzat kizárólag szociális kérdésként tekint a bérlakásokra.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a javaslat számos eleme szól a közvagyon feléléséről, így nem tudják támogatni. A posták ügyéről közölte: 5400 embert érintett Baranyában a postabezárás, Pécsen pedig további mintegy tízezret, hiszen egy egész városrész marad posta nélkül.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár a vitára úgy felelt: Közép-Európában az otthonteremtés alapvetően a tulajdonhoz igazodok, az emberek túlnyomó többségének ez ad biztonságot. Ezért a kormány itt segíti az otthonteremtési lehetőséget, a bérlakásokat átmeneti lehetőségnek tartja, a szociális bérlakások létrehozása pedig elsősorban önkormányzati érdekkörbe tartozik – mondta.

Közölte azt is, hogy jelenleg 2600 posta üzemel az országban, holott az uniós irányelv az országméret alapján legfeljebb ezerötszázat tart indokoltnak, így támogatás is csak ennyire adható. A hosszú ideje halogatott korszerűsítés elindítására a rezsiigény szorította rá a kormányt – közölte.

A pénzügyi szektort érintő törvények módosítása Fazekas Sándor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság fideszes előadója közölte, a törvényjavaslat a pénzügyi közvetítőrendszer megbízható működését hivatott biztosítani, a piaci folyamatokban és körülményekben végbemenő folyamatos változásokhoz, a technikai fejlődés által támasztott követelményekhez igazodva. Közölte, a pénzügyi szektorban a digitalizáció jelenti a legnagyobb előrelépési lehetőséget a jövőben.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt firtatta, miért nem korrigálják az inflációval az ATM-ből történő ingyenes készpénzfelvétel 150 ezer forintos limitjét. Szóvá tette, hogy Magyarországon kiugróan magasak a bankszámlához kapcsolódó költségek, azt javasolta, hogy átlagfizetésig legyenek ingyenesek a bankszámlával kapcsolatos alapműveletek.

Nacsa Lőrinc (KDNP) egyetértett azzal, hogy az az egészséges, ha a bankok harcolnak az ügyfelekért.

Közölte, a következő években van még tennivalójuk a „fintech” világ (financial technology, azaz pénzügyi technológia) szabályozása területén.

Sebők Éva (Momentum) arról beszélt, hogy olyan időszak van, amikor tömegével szűnnek meg a bankfiókok és az ATM-ek az országban, sok településen eltűnik a készpénzhez jutás lehetősége.

Az elnöklő Oláh Lajos a vitát lezárta.

Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkáraerősen szakmainak” nevezte a törvénymódosítást.

Kitért arra, hogy pénzforgalmi törvény módosításával havonta kétszer lehetővé válik az úgynevezett cashback szolgáltatás, a negyvenezer forintot meg nem haladó készpénzfelvételig a pénzforgalmi szolgáltató nem számíthat fel díjat. Kifejtette: a bankkártyás fizetésnél a kereskedő az áru ellenértékénél magasabb összeget zárol a vevő számláján, és a különböztet készpénzben adja vissza.


Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosítása Héjj Dávid, a törvényalkotási bizottság fideszes előadója közölte, a módosítás fő célja a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése. Elmondta, az uniós irányelvek magyar jogba történő átültetésével duplájára, tíz napra emelkedik az apaszabadság. Az apák gyermekük megszületése után 10 munkanapot vehetnek ki – jegyezte meg.

A gyermek hároméves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság illeti meg a munkavállalót –közölte. Hozzátette: éjszakai munkára a nő, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülő gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be.

Sebők Éva (Momentum) szerinte az esetek elsöprő többségében csak elméleti lehetőség marad az apaszabadság ötről tíz napra emelkedése, mert a második öt napra csak a fizetés 40 százaléka jár, így nem fognak élni vele az apák. Közölte, a javaslat továbbra is konzerválja a nők munkaerőpiaci hátrányait.

Államtitkári zárszó

Fónagy János, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár zárszavában kiemelte: a foglalkoztatási törvény olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek elősegítik a munka és a magánélet összehangolását, kiszámíthatóvá teszik a munkafeltételeket a munkahelyeken. A kormány elmúlt 12 éves gazdaságpolitikáját sikeresnek ítélte és azt mondta, az eredmények a foglalkoztatáspolitika területén is kiemelkedőek. Ma már egymillióval többen dolgoznak, mint egy évtizede, a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,7 milliót, amire még soha nem volt példa. A foglalkoztatási ráta 80 százalék feletti, ami jóval magasabb, mint az uniós átlag. 2010-ben még sereghajtók voltunk e téren – jegyezte meg az államtitkár.

Rámutatott: a munkanélküliségi ráta is az egyik legkedvezőbb az unióban, és az egyik legnagyobb csökkenést Magyarországon érték el.

Kitért a kormány 11 pontos akciótervére is, amelynek célja a teljes foglalkoztatottság megvédése a magyar családok létbiztonságának érdekében.

A javaslatból többi között kiemelte, hogy rugalmas munkafeltételeket biztosít a kisgyermekesek számára, az apasági szabadság változása mellett rendelkezik a gondozói szabadság átültetéséről, azaz a munkavállaló legfeljebb öt munkanapra mentesítést kérhet a rendelkezésre állás és a munkavégzési kötelezettség alól.  Egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítása

Vejkey Imre (KDNP), a törvényalkotási bizottság képviseletében elmondta: a javaslat célja a magyar felsőoktatás autonómiájának az erősítése, a versenyképességének növelése, az egyetemek önrendelkezési terének növelése, a nemzetközi kapcsolatok szélesítése. Kitért az oklevélhez kapcsolódó nyelvvizsga kötelezettség megszüntetésére, és azokra az új szabályokra, amelyek a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben indítható mesterképzéseire vonatkoznak. Hangsúlyozta: a jövőben a felsőoktatási intézmények határozhatják meg, milyen nyelvi tudást várnak el hallgatóiktól.

A javaslat érinti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai tevékenységét és alapfeladatának ellátását támogató rendelkezésekre is, és módosulnak az oktatók, kutatók foglalkoztatására vonatkozó szabályok.

Rögzítik azt is, hogy a felsőoktatási intézményben megszerezhető első szakképesítés ingyenességét az egyházi felsőoktatási intézményekben is biztosítani szükséges – mondta.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára hozzáfűzte: az új szabályokról egyeztettek a HÖOK-kal is.

Kitért arra, hogy a törvénynek köszönhetően komoly digitális fejlesztés valósulhat meg.

Az egyetemi intézményi kreditelismeréshez több felsőoktatási intézmény is hozzáférhet majd, és bevezetik a felsőoktatási és felnőttképzési mikrotanúsítványok megszerzésének lehetőségét.

A javaslathoz képviselői hozzászólás nem volt, a vitát lezárták.

Egyes földügyi tárgyú törvények módosítása

Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról Bóna Zoltán (Fidesz) a törvényalkotási bizottság képviselőjeként elmondta, az mezőgazdasági és agrártémákat érintő salátatörvény.

Többi között speciális szabályokat állapítanak meg a tájképi elemekkel összefüggésben, amelyek 2023-tól támogatható területként jelennek meg. A Nemzeti Földalapra vonatkozó változtatási pontok célja a visszaélések megakadályozása – jelezte.

Ritter Imre nemzetiségi képviselő az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Tsz. területén kárpótlásra várakozókról beszélt, és elmondta: a pénzügyi kárpótlás mintaszerűen lezajlott, ugyanakkor a földbeli kárpótláshoz az igényelt földterületeknek csak harmada áll rendelkezésre.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára közölte: szükséges lenne megtudni, hogy pontosan mekkora a földigény, és ezután megpróbálják ezeket kielégíteni. A tulajdonosi kör így közel 30 év után megnyugtató megoldást kaphat – ígérte.

A javaslathoz képviselői hozzászólás nem volt, a vitát lezárták.


Agrártermékek eredetvédelme 

Az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslatról Bóna Zoltán (Fidesz) a törvényalkotási bizottság képviselőjeként elmondta, a tervezet célja a mezőgazdasági termékek és agrártermékek földrajzi árujelzőire és a hagyományos különleges termékekre vonatkozó egységes nemzeti szabályozás megalkotása.

Közölte, szükségessé vált egy olyan önálló törvény megalkotása, amely egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosít a magyar agrártermék-előállítók számára.

A javaslatról vita nem alakult ki. Agrártámogatások A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvényjavaslatról Bóna Zoltán (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója ismertette, a javaslat célja, hogy új alapra helyezze az európai uniós és a nemzeti forrásból folyósított agrártámogatások igénybevételének szabályait a korszerűbb, hatékonyabb és átláthatóbb döntéshozatal érdekében.

A módosítás tartalmazza, hogy a mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfél helyett az ügyfél törvényes képviselőjén, valamint elsődleges képviselőjén kívül kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is eljárhat. A javaslat további részei kitérnek a kamarai meghatalmazotti képviselet részletszabályaira – tette hozzá.

A javaslatról vita nem alakult ki.  Bürokráciacsökkentés Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatról Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta, a javaslat az egészségügyi adatok kezelésével, a kötelező egészségbiztosítással, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival, a közbeszerzésekkel, valamint egyes területfejlesztéssel kapcsolatos törvények módosítását tartalmazza.

A javaslatban foglalt törvénymódosításokat összekapcsolja az a közös cél, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a bürokratikus tereket csökkentsék és elősegítsék a jogharmonizációt. Továbbá, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti és technikai viszonyokhoz.

A módosítás egyik kiemelt feladata a tudományos kutatások céljából szükséges adatok elérhetőségi idejének meghosszabbítása. A javaslat értelmében továbbá létrehoznak egy, az állampolgárok számára is könnyen elérhető informatikai nyilvántartást.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára előterjesztőként kiemelte, a törvényjavaslat módosítja az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényt, a központi eseménykatalógus és az egészségügyi profiladatok megőrzési idejét az érintett halálát követő 5 évről 10 évre változtatja.

A törvényjavaslat módosítja továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt, egyszerűsítve a kifizetőhelyi elszámolást és megszűntetve a statisztikai adatszolgáltatást.

Az új szabályozás lehetővé teszi továbbá egy egységes, az állampolgárok számára is elérhető nyilvántartás létrehozását, valamint egységes, hiteles elektronikus ügyintézést biztosít – tette hozzá az államtitkár.

A javaslatról vita nem alakult ki. Egészségügyi törvény Aradszki András (KDNP), a törvényalkotási bizottság előadója az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról azt mondta, korszerűbbé és hatékonyabbá teszi a magyar egészségügyi ellátórendszert.

Kiemelte, hogy a törvényjavaslat előkészítése során és a kidolgozásakor több szakmai szervezettel, így a Magyar Orvosi Kamarával is egyeztettek.

A javaslat tartalmazza az egészségügyi alapellátás terén a praxiskörzetek meghatározását. A háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerülne egy ellátásszervezéssel foglalkozó állami háttérintézményhez, az Országos Kórházi Főigazgatósághoz.

A javaslat bővíti a mentőszolgálat hatáskörét, az este 10 órától reggel 8-ig tartó ügyeleti időszak ellátását is a mentőszolgálat fogja biztosítani.

A törvényalkotási bizottság ülésén elfogadott módosítások közül Aradszki László kiemelte, hogy az ügyeleti ellátás átalakításának a  fokozatosságot szem előtt tartó végső határideje 2024 február 29-e lesz.

Komáromi Zoltán (DK) a népjóléti bizottság kisebbségi véleményét ismertetve közölte, noha a minisztérium és az államtitkárság két hónapja folyamatosan hangoztatja, hogy az érdekelt szakmai szervezetekkel folyamatosan egyeztetett a csomagról, a plenáris vitán és a bizottság ülésén is kiderült, hogy ezek az egyeztetések inkább a tájékoztatás kategóriába tartoztak.

A javaslatba nem kerültek bele a DK-nak a Magyar Orvosi Kamara javaslatai alapján megfogalmazott módosításai sem.

Példaként említette a megyei kórház személyi állományába átvett egészségügyi szakemberek utazási hozzájárulását és feltételeit érintő kérdést, valamint a vezényelhetőség időbeli felső határának meghatározását.

Képviselői hozzászólások

Varga Zoltán (DK) azt emelte ki, hogy a betegek a kórházi ápolási osztályokról a szakápolási központokhoz kerülnek. Ezért az ellátásért majd vastagon fizetni kell, de arról hallgatnak, hogy mennyit, ahogy azt sem lehet tudni, hogy hol lesznek ezek a központok – mondta a politikus.

A képviselő kijelentette, hogy már el kellett volna kezdeni a szociális otthonok fejlesztését és rendezni a szociális dolgozók bérét.

Sebők Éva (Momentum) arról beszélt, hogy olyan egészségügyi reformra lenne szükség, amitől megszűnik vagy legalább visszaszorul a szülészeti erőszak, megszűnik az igény a Pozsonyba és Bécsbe irányuló meddőségturizmusra, amitől a várólisták rövidülnek és amitől jó egészségügyi dolgozónak lenni. Hozzátette, olyan ellátásra van szükség, ahol a betegségeket komplexen kezelik, a prevenció pedig kiemelt ügy.

A reform ezek közül egyiket sem biztosítja – szögezte le a politikus, aki egyúttal bejelentette, hogy a Momentum nem támogatja az indítványt.

Gy. Németh Erzsébet (DK) hangsúlyozta, semmiféle garanciát nem kaptak arra, hogy az állam meg kívánja oldani az ellenzék által korábban említett aggályokat.

A képviselő megkérdezte, hogy mi lesz a szakrendelőkkel?

Szabadi István (Mi Hazánk) emlékeztetett, hogy pártjuk kéréseit és javaslatait 11 pontban fogalmazták meg.

A törvényjavaslatból hiányzik az olyan kulcsfontosságú kérdések rendezése, mint például a finanszírozás, illetve a köz- és magánellátás viszonya – mondta a politikus.

A Mi Hazánk nem ért egyet a szakrendelők államosításával – szögezte le. Rámutatott, hogy ha a mentősöknek az ügyeletet is el kell látniuk, akkor félő, hogy a leterheltségük miatt nem tudnak kivonulni a sürgős esetekhez.

Komáromi Zoltán (DK) azt mondta, hogy a teljesítményértékelésnek a motiváció növelését kellene szolgálnia, ezért nem járhat az alapbér csökkentésével. Hozzátette, veszélyeztetve látják a lakóhelyközeli ellátást, ha az önkormányzati tulajdonban lévő szakrendelőket a megyei kórházak bekebelezik.

Kormány: a javaslat a korszerű és hatékonyabb betegellátást szolgálja

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az elhangzottakra reagálva hangsúlyozta, hogy a javaslat a korszerű és hatékonyabb betegellátást szolgálja. Az indítványnak két fontos szempontja van, a betegbiztonság és a betegérdek – tette hozzá.

Kiemelte, hogy már az előkészítő munka során számos alkalommal konzultáltak a Magyar Orvosi Kamarával. Hozzátette, hogy a MOK javaslatai közül egyet teljes mértékben, egyet pedig részben tudnak támogatni. Két indítványt a jogszabályok, többek között a Munkatörvénykönyve megfelelően rendeznek, két kamarai indítványt pedig nem tud támogatni az előterjesztő – emelte ki.

Az államtitkár bejelentette, hogy a minősítésekre vonatkozó elképzeléseket még ezen a héten el fogja küldeni az orvosi kamarának.

Kitért arra is, hogy első körben legfeljebb 2800 ágyra terjedhetnek ki a változtatások, ez a szakápolási ágyaknak kevesebb, mint a fele.

Nincs még kormánydöntés arról, hogy megtörténik-e a szakrendelők állami tulajdonba vétele – hangsúlyozta.

Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitája során Héjj Dávid (Fidesz) a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve kiemelte: a változtatás hatékonyabb és megalapozottabb ellenőrzést tesz lehetővé.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára jelezte: mind a javasaltot, mind a bizottsági módosító indítványokat támogatja a kormány, majd arra kérte a parlamentet, hogy szerdán szavazza meg azokat.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága előadója súlyos szakmai fenntartásaiknak adott hangot, kifogásolva egyebek mellett, hogy előzetesen sem az országos nemzetiségi önkormányzatok szövetségével, sem a bizottsággal nem egyeztették a szöveget, holott a módosítás alapjaiban befolyásolja helyzetüket. Képviselői hozzászólások

A képviselői hozzászólások sorát nyitó Szabadi István (Mi Hazánk) üdvözölte, hogy a korábbi, felszínes ellenőrzések helyett a mélységi vizsgálatokra kívánják helyezni a hangsúlyt a számvevőszék, ahogyan a teljesítményalapú bérezés bevezetését is.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) nagy, komoly, független, rendkívül fontos területekkel foglalkozó szervezetként beszélt a számvevőszékről, amely a módosítás után még alaposabb, még mélyebb, még hatékonyabb vizsgálatokat folytathat.

Sebők Éva (Momentum) a számvevőszék függetlenségét kétségbe vonva kijelentette, az ÁSZ 2010 óta politikai célokra van használva és a kormány bunkósbotjaként működik.

Vejkey Imre (KDNP) szerint a számvevőszék mindig a törvények alapján jár el, és ez így lesz a jövőben is, Nyitrai Zsolt pedig arra kérte a Momentum politikusát, adjon számot a dollárbaloldal finanszírozásáról, mert az súlyos politikai és büntetőjogi kérdéseket vet fel.

A vita lezárása után az előterjesztő nevében Bánki Erik (Fidesz) hangsúlyozta: a lehető legdemokratikusabb megoldás, hogy a parlament kétharmados többséggel választja meg az ÁSZ elnökét, a jelenlegi vezető személye pedig garancia arra, hogy szakmai megfontolások mentén, tiszta és átlátható módon működik a szervezet.

Cselekvő fogyasztóvédelem

A cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatról Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója jelezte: a cél annak biztosítása, hogy a fogyasztóknak rendelkezésre álljon egy hatékony és eredményes eljárási mechanizmus.

Úgy fogalmazott: a digitalizáció terjedése és az online kereskedelem bővülése miatt megnőtt annak a kockázata, hogy egy vállalkozás jogellenes gyakorlata sok fogyasztónak okoz jogsérelmet.

Az előterjesztő képviseletében Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a képviseleti keresetek révén az érintett fogyasztói körnek nem kell külön-külön pert indítani.

Az akadálymentességi irányelv átültetése a fogyatékossággal élők és idősek védelmét szolgálja – tette hozzá.

Sebők Éva (Momentum) elégtelennek minősítette a törvényjavaslatot, és arra kérte a kormányt, hogy legközelebb a magyarok valós problémáival foglalkozzanak, például a MÁV és a Volán szolgáltatásaival ahelyett, hogy azzal kelljen szembesülnie, amikor megnézne egy-egy filmet, hogy mennyire szégyenletesen homofób kormánya van.

Répássy Róbert zárszavában jelezte: a jogszabályban homofóbia nem, viszont a gyermekek jogainak védelme megjelenik a korhatár-besorolásnál.

Kondicionalitási eljárás

Az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról Vejkey Imre (KDNP) a törvényalkotási bizottság előadója kiemelte: az pontosítja egyes vagyonnyilatkozati szabályok átmeneti rendelkezéseit. Emellett új feladatkörrel ruházza fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában jelezte: a javaslat egyértelműsíti az ágazati jogszabályokban található vagyonnyilatkozatokra vonatkozó átmeneti szabályokat. Hozzátette: a NAIH-által lefolytatandó átláthatósági hatósági eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap, a kiszabható bírság felső határa pedig 50 millió forint.

Elítéltek átszállítása

Az elítéltek átszállításáról szóló Strasbourgban, 1983 március 21-ei egyezmény, Strasbourgban, 1997 december 18-ai kiegészítő jegyzőkönyvét módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Héjj Dávid, a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: elsősorban a kiadatásban fogalmaz meg új irányokat. Közölte: a törvényalkotási bizottság egy módosító javaslatot fogadott el, amely nyelvhelyességi és technikai pontosítások mellett a módosító jegyzőkönyvvel kapcsolatos magyar nyilatkozat angol nyelvű fordítását is tartalmazza.

Répássy Róbert a javaslat támogatását kérve hangsúlyozta: módosító jegyzőkönyv korszerűsíti és tovább fejleszti korábbi kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltakat.

Büntetőjogi törvények

Héjj Dávid, a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a javaslat a három büntetőjogi kódex módosítását foglalja magában és az egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosítását tartalmazza. Szerepelnek továbbá egyéb, nem büntetőjogi változtatások is a módosításban.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára kiemelte: a törvényalkotási bizottság által elfogadott módosítás a magánvádas és pótmagánvádas eljárás pontosítását szolgálja. Kitért arra, hogy a csődtörvényt érintő változtatás értelmében a felszámolandó vagyonhoz csak a kijelölt állami elszámoló férhetne hozzá a jövőben.

A jogi segítségnyújtásra vonatkozó pontok a jogi segítői névjegyzékbe történő ügyintézés gyorsabbá, egyszerűsítését szolgálják.

Képviselői hozzászólás nem volt, a vitát lezárták.

Házszabályi rendelkezések

Barkóczi Balázs (DK) az igazságügyi bizottság eseti állásfoglalásainak elutasítását kérte.

Felidézte: a NATO hivatalosan is meghívta tagjai közé Svédországot és Finnországot, és a vonatkozó jegyzőkönyveket a NATO  tagállamok parlamentjeinek is ratifikálniuk kell. Ezt eddig csak Törökország és Magyarország nem tette meg.

A DK ezután a napirend kiegészítését kérte, ezeket a kezdeményezéseket azonban a házelnök elutasította.

Értékelése szerint mindezzel csupán Orbán Viktor akar időt nyerni az Ukrajnát lerohanó Putyinnak.

Azt mondta, felháborítónak tartják, hogy a fideszes többség úgy alakította a házszabályt, hogy ellehetetlenítse ellenzéki képviselők számára napirend kiegészítés kezdeményezését.

Rámutatott: a házszabály rendelkezései nem egyértelműek, illetve azok a képviselői jogok aránytalan korlátozását tartalmazzák.

Hangsúlyozta: a kivételességi javaslatok benyújtása a házszabálynak megfelelően történt, ezért azt kérte, a parlament utasítsa el az igazságügyi bizottság eseti állásfoglalásait.

Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság elnöke elmondta: a kivételességi javaslatot Gyurcsány Ferenc nyújtotta be, amit a házelnök elutasított, azzal, hogy arra a képviselő nem volt jogosult.

Az igazságügyi bizottság megállapította, hogy a visszautasítás megalapozott volt, és Kövér László a házszabálynak megfelelően járt el.

A képviselők kivitételességi eljárást ugyanis csak a saját indítványuk esetében kezdeményezhetnek – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: erre jelen esetben a kormánynak lett volna lehetősége.

Azt kérte, a parlament támogassa a bizottság vonatkozó állásfoglalásait.

Napirend után

Az egyetlen felszólaló, Fazekas Sándor (Fidesz) arról emlékezett meg, hogy 25 éves a Kazah Köztársaság karcagi tiszteletbeli konzulátusa.

A parlament várhatóan szerda reggel nyolc órától folytatja munkáját.

 

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még