Politikusok és elemzők is csak találgatni tudnak arra vonatkozóan, hogy mekkora gazdasági károkat okoz Európának az olajembargó hétfői bevezetése. Az intézkedés célja, hogy megtiltsa a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az Európai Unióba. Átmeneti kivételt biztosítanak a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel.
Az embargó élesedése minden bizonnyal nemcsak gazdasági, de politikai következményekkel is fog járni ebben az egyébként sem békés helyzetben.
Azonban az embargó életbe léptetése után is vannak brüsszeli törekvések az energiaügyekben – hívta fel a figyelmet Tóth Máté energiajogász csütörtökön az M1-en. Két hét múlva pedig ismét napirendre kerül a gázársapka, a gázszolidaritás és a közös gázbeszerzés Brüsszelben.
Kapcsolódó tartalom
Az energiajogász rendkívül veszélyesnek tartja az újabb brüsszeli energiacsomag tervét.
„A szaúdi diplomáciával hétfőn találkozik az orosz külügy, ami pontosan mutatja, hogy azonnali válaszlépésekre lehet számítani, amint életbe lép az olajembargó és az ársapka” – fogalmazott. Hozzátette, a piaci szereplők attól tartanak, hogy az intézkedések hatására szűkül a kínálat, felmondhatóvá válnak a szerződések, és
előfordulhat, hogy a szállítók a továbbiakban nem kínálják a portékáikat Európa számára.
„Új ellátási láncok szövődnek, és az a felszabaduló olajmennyiség – amire amúgy nagy szüksége lenne Európának – új felvevőpiacokat talál. Ez nagyon veszélyes következmény, hiszen tovább csökkenti az Európa számára rendelkezésre álló mennyiségeket” – állapította meg a szakértő.
Ha ez bekövetkezik, mélyütést jelent az európai gazdaságra, tovább mélyül a recesszió, tovább növekszik a szankciós infláció.
Kapcsolódó tartalom
Az M1-en nyilatkozó szakértő szerint ha Oroszország képes lesz az Európának szánt kőolajat máshol értékesíteni, akkor a brüsszeli szankció értelmét veszti. Ráadásul Moszkva már többször egyértelművé tette: ha Európában energiaársapkát vezetnek be, akkor biztos, hogy leállítják az olaj- és a gázszállításokat is.
Hortay Olivér, a Századvég energetikai és klímapolitikai üzletágvezetője szerint kérdéses, hogy Brüsszel képes lesz-e pótolni a kieső uráli típusú olajat, hiszen korábban az unió éves kőolajszükségletének a negyedét Oroszország szállította, illetve az is fontos, ha sikerül a kieső mennyiséget pótolni, akkor azt milyen áron.
A szakértő szerint, ha Oroszország képes lesz az Európának szánt kőolajat máshol értékesíteni, akkor a brüsszeli szankció értelmét veszti. Ráadásul a Kreml már azt is bejelentette, ha Európában elfogadják az energiaársapkát, akkor biztos, hogy leállítja az olaj mellett a gázszállításokat is.
Ha ez a forgatókönyv következik be, akkor az Európai Unió mindennél drágábban juthat az energiahordozókhoz. A szakértő arról is beszélt, hogy Magyarország átmeneti mentességet kapott ugyan, de ezt később Brüsszelben megváltoztathatják.
Kapcsolódó tartalom
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban is kitért az ügyre: „Ez meg fogja nehezíteni az európai gazdaság működését.” Orbán Viktor kiemelte: Magyarországnak sikerült elérnie, hogy felmentést kapjon a szankciós tiltás alól.
Kapcsolódó tartalom
„Ezért Magyarország hozhat be Oroszországból olajat, tehát attól nem kell tartanunk, hogy ellátási hiány lépne fel. Tehát
nekünk jogunk van, ahhoz hogy hozzájussunk az ország működtetéséhez szükséges olajhoz. A probléma az ár. A szankciók árfelhajtó hatása alól azonban Magyarország sem tudja magát kivonni
és ezért várjuk, hogy december 5-én az árakra milyen hatást gyakorol a szankciók hatályba lépése” – mondta a kormányfő.
Kapcsolódó tartalom
A kormány Európában egyedülálló módon kikéri az emberek véleményét a szankciós intézkedésekről a nemzeti konzultáció eszközével. Az ügy súlyát mutatja, hogy az olajembargó ügyében külön kérdést is tartalmaz a konzultáció, melyet eddig több mint egymillióan töltöttek ki.