logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Energiajogász: Azonnali válaszlépésekre számíthatunk, amint életbe lép az olajembargó és az ársapka

| Szerző: hirado.hu
Diplomáciai és geopolitikai reakciókat is ki fog váltani a hétfőtől életbe lépő olajembargó – mondta Tóth Máté energiajogász az M1 Ma reggel című műsorában. Az orosz importtilalom a szakértő szerint nagyon kockázatos Európára nézve, és bár hazánk mentességet kapott a szankció alól, a globális hatások várhatóan hozzánk is begyűrűznek majd.

Már a héten dönthet az olajársapkáról az Európai Unió. Hétfőn lép életbe az olajembargó, és Oroszországgal szemben Magyarország felmentést kapott a szankció alól. Két hét múlva pedig ismét napirendre kerül a gázársapka, a gázszolidaritás és a közös gázbeszerzés Brüsszelben. Az energiajogász rendkívül veszélyesnek tartja az újabb brüsszeli energiacsomag tervét.

Tóth Máté energiajogász az M1 Ma reggel című műsorban az orosz importtilalom életbe lépése kapcsán kiemelte: az embargó komoly mozgásokat generál a piacon és a nemzetközi kapcsolatokban.

A szaúdi diplomáciával december 5-én fog találkozni az orosz külügy, ami pontosan mutatja, hogy azonnali válaszlépésekre lehet számítani, amint életbe lép az olajembargó és az ársapka” – mondta, hozzátéve: diplomáciai és geopolitikai reakciókra egyaránt számítani lehet. Hozzátette, a piaci szereplők attól tartanak, hogy az intézkedések hatására  szűkül a kínálat, felmondhatóvá válnak a szerződések, és

előfordulhat, hogy a szállítók a továbbiakban nem kínálják a portékáikat Európa számára.

„Új ellátási láncok szövődnek, és az a felszabaduló olajmennyiség – amire amúgy nagy szüksége lenne Európának – új felvevőpiacokat talál. Ez nagyon veszélyes következmény, hiszen tovább csökkenti az Európa számára rendelkezésre álló mennyiségeket” – állapította meg a szakértő.

Kapcsolódó tartalom

Tóth Máté kitért arra is, hogy hazánk ugyan mentességet kapott a szankció alól, így hozzánk továbbra is érkezhet olaj,

ám a globális hatások nem állnak meg a határnál, vagyis a mentességünk ellenére sem tudjuk teljesen kivonni magunkat az intézkedés hatása alól.

Az energiajogász kitért arra is, hogy az ársapka összegét illetően nincs közös európai álláspont: a balti országok és Lengyelország szigorúbb ársapkát szeretne, miközben a tengeri szállításban érdekelt országok (Görögország, Ciprus, Málta) sokkal alacsonyabb árat javasolnak. Utóbbinak viszont nincs értelme sem, hiszen akkor minek az ársapka, különösen, ha arra számítunk, hogy Oroszország eleve nem szállít azoknak az országoknak, akik bármilyen formában elfogadják az intézkedést – magyarázta, kiemelve:

a tagállamok egy alkalmatlan, eleve funkciótlan intézkedéssel akarnak szankcionálni valamit, aminek lehet, hogy nincs is tárgya.

Tóth Máté beszélt a gázszolidaritási intézkedésről is, amely szavai szerint arról szól, hogy ha gázvészhelyzet van, akkor a szomszédos országnak át kell adni a gázt. A tagállamok eltérő gázbetárolási képessége miatt azonban szerinte már előre látható, hogy ki lesz az, aki rosszul jár, akinek át kell majd adnia az adóforintokból megvásárolt, lakosságnak szánt gázt. Magyarország betárolja a teljes lakosság és ipar felhasználási igény 67 százalékát. Az uniós átlag ugyanakkor csak 26 százalék, és például Portugáliában mindössze 4 százalék.

Tóth szerint a lépés azért is káros, mert „elaltatja” a tagállamoknak azt a nemzeti stratégiai kötelességét, hogy gondoskodniuk kell az ellátásról, hiszen mindenki arra számít majd, hogy a szomszéd gondoskodik róla. „A lusták mennyországa, amit most az EU elplántál” – jegyezte meg a szakértő.

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még