Kovács Attila, a jogi elemző intézet európai uniós kutatási igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett: korábban a helyreállítási alap 70 százalékos forrásvesztésének réme is fenyegette volna Magyarországot, amit a magyar kormány konstruktív hozzáállásának köszönhetően sikerült most elkerülni.

Az igazgató a szerdai brüsszeli fejleményeket Magyarország számára kedvező hírként értékelte. Kovács Attila azt mondta, hogy az Európai Bizottság szerdán jogi javaslatokat fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban, a végső szót a kérdésben az Európai Tanács „valamelyik formációja” mondja majd ki.

Értékelése szerint a bizottság javaslata azt mutatja, hogy elismeri a magyar kormány által tett erőfeszítéseket,

ugyanakkor a testület nem tudott ellenállni az Európai Parlament (EP) intenzív nyomásgyakorlásának. Úgy fogalmazott, hogy a 7,5 milliárd eurós forrásfelfüggesztésben „az EP aknamunkája vastagon benne van”.

Kovács Attila bírálta a magyar ellenzéki EP-képviselőket, akik – mint mondta – minden fórumon a Magyarországnak járó források „időben ideérkezését gátolják”.

A szerdai hírek másik tanulságának nevezte, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarország a megfelelő irányba tart, de még nem érkezett meg a célhoz. A források „felfüggesztése önmagában nem pozitív üzenet, de az ebből való kivezető út igen” – hangoztatta a kutatási igazgató, aki szerint a források érkezése a Magyarország részére szabott „szuperfeltételek” teljesítésén múlik.

Amennyiben ezeket az ország 2023 első negyedévében teljesíti, akkor fokozatosan érkezhetnek a források Magyarországra az év első felében

– jelezte. A kutatási igazgató kedvező előzményként értékelte, hogy a bizottság november elején zöld utat adott a 4000 milliárd forint értékű magyar agrár- és vidékfejlesztési stratégiának.

Kovács Attila szólt arról is, hogy az Európai Bizottság feltételei nem jelentenek „ideológiai vörös vonalat Magyarország számára”, továbbá gazdasági szempontból az EU „öngólt lőne”, ha kelet-közép-európai országok nem kapnának forrásokat. Azt mondta, az ügyben az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek december 6-án esedékes ülésén dönthetnek a Magyarországnak járó forrásokról.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján bejelentette: az Európai Bizottság támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar terv elfogadását.

Ez 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarországnak.

A biztos hangsúlyozta: a testület azzal a feltétellel tudja támogatni a magyar terv elfogadását, hogy Magyarország teljesíti a jogállamisági kritériumokat.

A brüsszeli testület fenntartja a felzárkóztatási források 7,5 milliárd eurót (mintegy 3000 milliárd forintot) kitevő zárolását, ugyanis – értékelése szerint – Magyarország nem haladt megfelelő mértékben az uniós pénzek felhasználása átláthatóságának biztosításához szükséges reformokkal.