logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Banai: Magyarországon olyan gazdaságpolitikát folytatnak, amely megőrzi a stabilitást

A Magyarország 2021-es költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megvitatásával kezdte meg munkáját az Országgyűlés szerdán. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára expozéjában elmondta: a cél az, hogy Magyarország az EU-átlagnál idén is kedvezőbb teljesítményt érjen el, és csökkenjen a hiány, ezért olyan gazdaságpolitikát folytatnak, amely megőrzi a stabilitást.

Kormány: a gazdaság sikeresen újraindult a járvány után

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára expozéjában elmondta: a koronavírus-járvány kitörése jelentős kihívások elé állította világszerte az országokat 2020 után és 2021-ben is. A járvány negatív hatásai globálisan és hazánkban is felülírták a korábbi gazdasági kilátásokat – emlékeztetett.

Kiemelte:

a magyar gazdaság esetében a járvány berobbanását megelőző időszakban a növekedés üteme felülmúlta a régiós versenytársakét, és meghaladta az Európai Unió átlagát is.

2021-ben az uniós tagállamok gazdaságai átlagosan 5,4 százalékkal növekedtek, ehhez képest Magyarországon 7,1 százalékkal bővült a GDP, amivel 2021-ben is folytatta az ország a felzárkózást az EU átlagos fejlettségéhez – fejtette ki.

Az államtitkár hangsúlyozta: nagy előnyt jelentett, hogy a járványügyi veszélyhelyzet idején támaszkodhattak a megelőző időszak kiegyensúlyozott növekedésére, az adósságcsökkentés, és a fegyelmezett, támogató költségvetési politika eredményeire. A megelőző évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország erős alapokkal és stabil államháztartással rendelkezett, ami lehetőséget adott a széleskörű gazdaságvédelmi és gazdasági újraindítási programok végigviteléhez – mutatott rá.

Banai Péter Benő kitért arra, hogy a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása mellett meg kellett őrizni “az elmúlt évek sikeres kormányzati politikájának kiemelt elemeit, a családvédelmet, az otthonteremtést, valamint a munkahelyek védelmét”. Ezért a 2021-es költségvetés elfogadása után a kormány további béremelésekről, valamint új, a családokat és a vállalkozásokat segítő programokról döntött – idézte fel.

Úgy vélte, a támogató költségvetési politikának is köszönhetően 2021 végén már látható volt, hogy az újraindítást és a családok helyzetének javítását célzó, a korábban elindított kormányzati programokat megtartó, sőt bővítő intézkedések révén a gazdaság újraindítása sikeresen megvalósul.

Kifejtette: a 2021-es év gazdálkodása két kiemelt pillérre épült.

Az egyik a gazdaságvédelmi alap – majd a módosított költségvetésben gazdaság-újraindítási alap -, amely a gazdaság védelmével és újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremtette meg a szükséges fedezetet.

A költségvetés másik meghatározó pillére az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap volt, amely magába foglalta a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat.

Banai Péter Benő kiemelte: a korábbi évek költségvetési és pénzügyi, gazdasági eredményei biztos alapot teremtettek a koronavírus-járvány negatív hatásainak enyhítésére, mindez lehetővé tette a magyar gazdaság sikeres újraindítását és a tavalyi évben elért rekordméretű növekedést. A lendület a háború és a szankciók negatív hatásai mellett idén is folytatódott mind a gazdasági növekedés, mind pedig a munkaerőpiac stabilitásának megőrzése terén – mondta.

Közölte: a gazdasági kihívásokra adott válaszként a kormány a családok és a vállalkozások védelmét szolgáló intézkedésekkel reagált, árstopokat vezetett be, az Európai Unióban a legalacsonyabb rezsiárakat biztosítja, megvédi a nyugdíjak reálértékét, valamint gyármentő programot indított.

A cél az, hogy Magyarország az EU-átlagnál idén is kedvezőbb teljesítményt érjen el, és csökkenjen a hiány, ezért olyan gazdaságpolitikát folytatnak, amely megőrzi a stabilitást – hangsúlyozta Banai Péter Benő.

ÁSZ: sikeres volt a gazdaság újraindítása

A kormány költségvetési politikája sikeresen járult hozzá a gazdaság újraindításához – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a tavalyi év zárszámadásának vitájában.

Windisch László közölte: tavaly 7,1 százalékkal növekedett a gazdaság, ami a nyolcadik legjobb eredmény az Európai Unióban. Pozitív eredménynek ítélte, hogy a foglalkoztatási ráta értéke is magasabb volt 2021 végén mint 2019-ben, a válság előtt.

A zárszámadás bevételi és kiadási adatai valósághűek, azok teljesítése pedig szabályszerű volt – állapította meg, hozzátéve, a zárszámadás szerkezete és tartalmai megfelel a törvényi előírásoknak.

A számvevőszék elnöke elmondta: az államadósság 2021-ben csökkent, így teljesült az államadósság-szabály. A költségvetési hiány ugyan meghaladta a 3 százalékot, azonban az unió erre tavaly is lehetőséget adott.

Indokolt volt a szigorú hiánycélok teljesítése alóli felmentés meghosszabbítása mind uniós, mind hazai szinten – értékelt Windisch László.

Jelezte: felvetődött ugyan a kérdés, hogy a járvány sikeres megfékezését követően nem lenne-e célszerű a felhalmozódó adósságot szigorú költségvetési politikával csökkenteni, a hirtelen költségvetési konszolidáció azonban újabb visszaeséshez vezethetett volna.

A magyar gazdaságpolitika is azt az utat választotta, hogy a nagyobb hiány vállalása árán is a gazdaság újraindításának ösztönzésére helyezi a hangsúlyt, és az államadósságot a gazdaság dinamizálásával csökkenti. Ez sikeres volt, hiszen az államadósság egy év alatt 2,5 százalékponttal csökkent – hangsúlyozta a számvevőszék elnöke.

Beszámolt arról is, hogy a hiány növekedését három körülmény okozta: a veszélyhelyzet alatt a kormány eltérhetett az államháztartásra vonatkozó szabályoktól. Az államháztartási törvény normál körülmények között is felhatalmazást ad a kabinetnek az előirányzatok átcsoportosítására vagy újak megállapítására, de a költségvetési törvény is több ponton ad lehetőséget a túllépésre.

Megjegyezte: utóbbi kockázataira már többször figyelmeztetett az ÁSZ, ugyanis a felülről nyitott előirányzatok nagy száma magában hordozza a költségvetési hiánycél túllépésének kockázatát.

Elmondta ugyanakkor, hogy a módosítás nélkül túlléphető kiadási előirányzatok 141 milliárd forint összegű túlköltése a hiány mindössze 3 százalékát tette ki.

Közölte, hogy a tervezett hiányt 3290 milliárd forinttal lépte túl a tavalyi költségvetés, amelynek több mint 82 százaléka a hazai felhalmozásból keletkezett. Eközben az uniós fejlesztési kiadások csupán 6,7 százalékkal haladták meg a tervezettet, vagyis a pénzforgalmi hiány 90 százaléka mögött fejlesztési célú többletkiadások álltak. Ezek célja a gazdaság újraindítása volt – hangsúlyozta.

Tavaly a működésből adódóan is keletkezett hiány, ezek az összegek azonban egyértelműen a járvány kezelését és a gazdaság újraindítását szolgálták.

Windisch László szólt arról is, hogy a költségvetés fejlesztési célú kiadásai hozzájárultak ahhoz, hogy a beruházási ráta rekordmagas, 27,2 százalékos volt. Mindez a bővülő fogyasztással együtt azt eredményezte, hogy a büdzsé bevételei több mint 10 százalékkal haladták meg a tervezettet.

Mindennek eredményeként a dinamikus gazdasági növekedés 2022 első negyedévében is folytatódott – mutatott rá a számvevőszék elnöke.

Fidesz: a magyar gazdaság 2021-ben elérte a válság előtti szintet

Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a kormány többször bizonyította, hogy válsághelyzetben is helyt tud állni, amit a 2021-es eredmények is alátámasztanak. Tavaly a gazdasági növekedés elérte a válság előtti szintet: a 7,1 százalékos magyar GDP-növekedés jelentősen meghaladta az uniós államok átlagos növekedési ütemét – emelte ki.

Hangsúlyozta: tavaly 8,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, 4,2 százalékkal nőtt a fogyasztás, a foglalkoztatottak száma pedig elérte a 4 millió 688 ezer főt, miközben a munkanélküliség 4 százalék alá csökkent.

A kormánypárti képviselő az emelkedő energiaárakat okolta azért, hogy a 3,6 százalékosra tervezett infláció magasabb lett, a hiány 7,5 százalékra emelkedéséért pedig a járvány miatti gazdasági nehézségeket tett felelőssé.

Emlékeztetett: a 2021-es évet még a koronavírus-járvány elleni védekezés határozta meg, így a költségvetés fókuszában az egészségvédelem, a gazdaság újraindítása, a munkahelyek védelme és a családok biztonsága állt.

Úgy értékelt: Magyarország gazdasága erős alapokkal rendelkezett az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának eredményeképpen, így egy ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért el a járvány 2020-ban, és a megváltozott körülmények között is volt mozgástér a problémák kezelésére.

Szűcs Lajos felidézte: a 2021-es költségvetés két pilléren alapult: a gazdaságvédelmi és -újraindítási alap kiemelt fejlesztésekre és beruházásokra teremtett fedezetet, az egészségvédelmi alap pedig a járvány elleni védekezésre és az egészségszügy működésre adott megfelelő forrásokat.

DK: átláthatatlan a költségvetési tervezés 

Varju László, a DK vezérszónoka kifogásolta a kormány költségvetési tervezési gyakorlatát. Szerinte a büdzsé előző tavaszi elfogadása csökkenti a kiszámíthatóságot, hiszen még nem állnak rendelkezésre az előző évi bázisadatok, valamint az év folyamán jelentősen változhatnak a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok is.

Úgy vélte: a költségvetési folyamatok és tervezés a Fidesz-kormány időszakában átláthatatlanná vált, az Országgyűlés ellenőrző szerepe nem érvényesülhet. Szerinte a makacsul, időnek előtte áterőltetett büdzsék helyett többéves, középtávú kiadási keretet kellene alkalmazni.

Szerinte az elszállt költségvetési hiányadat is azt bizonyítja, hogy értelmetlen a költségvetés előrehozott elfogadása.

Hangsúlyozta: a veszélyhelyzet kihirdetése totális kormányzati kontrollt jelentett a 2021-es költségvetés folyamataira is, és szabad kezet adott a kormánynak arra, hogy parlamenti kontroll nélkül, rendeletben módosíthassa az előirányzatokat. Ezzel vissza is élt a kormány – tette hozzá.

A 2021-es gazdasági folyamatokkal kapcsolatban azzal vádolta a kormányt, hogy a gazdaságot túlfűtötte, értelmetlen presztízsberuházásokat ösztönzött, miközben a nehéz helyzetbe jutott emberek megsegítése nem fordított elegendő pénzt. Amit a kormány gazdasági újraindításnak nevezett, az valójában a lojális tulajdonosi csoportok és a presztízscélú fejlesztések támogatását jelentette – jegyezte meg.

Úgy vélte: a kormány elhibázott gazdaságpolitikája az oka a jelenlegi magas inflációnak.

Közölte: a DK nem fogadja el a zárszámadást.

KDNP: a gazdaság tavaly meghaladta a járvány előtti teljesítményét Nacsa Lőrinc (KDNP) értékelése szerint 2021 nem volt könnyű, az első negyedévben még a koronavírus-járvány befolyásolta az ország életét, a második negyedévben azonban megfordult a küzdelem és a kontinensen példátlan gyorsaságú oltási kampánynak köszönhetően Magyarország mindenki másnál hamarabb tudta újraindítani a gazdaságot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly történelmi rekordot, 7,1 százalékot ért el a gazdasági növekedés. Hozzátette: a magyar gazdaság tavalyi teljesítménye – sok más uniós országgal szemben – meghaladta a járvány előtti szintet, a munkahelyeket sikerült megőrizni, emelkedtek a bérek, közben egyetlen megszorító intézkedést sem hozott a kormány, helyette gazdaságvédelmi programokat indított és adócsökkentést hajtott végre.

Szerinte ez a soha nem látott növekedés jó alapot szolgáltatott az idei energia-, szankciós válsággal és háborúval terhelt nehéz évhez.

Az ország előtt álló legnagyobb kihívások közé sorolta az energiabiztonság garantálását, valamint az infláció megfékezését. Ez nem lehet ok azonban a nyugdíjak, a családtámogatások és adókedvezmények csökkentésére, továbbá a megszorításpárti baloldali politikai újbóli bevezetésére – hangoztatta.

Nacsa Lőrinc azt mondta, a kormány ebből a mostani válságból is megerősödve szeretné kivezetni az országot, ahogy a koronavírus-járvány miatti válságból tette. Megjegyezte, ebben egyetlen szereplőre, a baloldalra nem számíthatnak.

Varju László (DK) felszólalására reagálva azt mondta, amit elmondott, nem találkozik a valósággal, ténybeli és számbeli alapja sincs, a valóság, a növekedési adatok, a foglalkoztatotti létszám cáfolja az általa elmondottakat.

Közölte, a KDNP támogatja a zárszámadást.

MSZP: az oktatás, a szociális szféra mindennapi működése egyre nehezebben fenntartható

Vajda Zoltán (MSZP) összegzése szerint 2021-es költségvetés ékes bizonyítéka annak, hogy a 2019-es önkormányzati választások után a kormány mindent megtett, hogy éles különbséget tegyen a kormánypárti és az ellenzéki települések támogatása között; az előbbiek működési, beruházási, fejlesztési támogatásokat kaptak, utóbbiak szinte semmit.

Kormánypropagandára, presztízsberuházásokra, kínai hitelből megvalósuló értelmetlen Budapest-Belgrád-vasútvonalra, Liget-projektre nem sajnálták a közpénzt, mindezt a koronavírus-járvány utáni gazdasági nehézségek évében – mondta. Hozzátette: a kormány ehelyett támogathatta volna a munkájukat elvesztőket az álláskeresési támogatás meghosszabbításával, vagy a kis- és közepes vállalkozásokat az újraindítás költségeik átvállalásával.

Szerinte ezen támogatások elmaradása miatt – nem elvonatkoztatva az energiaválságtól – lehet az, hogy soha nem volt olyan kevés üzlet, bolt nyitva Magyarországon, mint napjainkban. Akit a koronavírus-járvány és az elmaradó állami támogatások nem tettek tönkre, azt a kormány által elszabadított rezsiárak végképp a padlóra küldték – hangoztatta.

Vajda Zoltán arról is beszélt, hogy hiába szedett be a költségvetés tavaly a lehetőségekhez képest több adót, az oktatás, a szociális szféra nemcsak alulfinanszírozott, de lassan mindennapi működésük is egyre nehezebben fenntartható.

Éles ellentétet látott az egészségüggyel kapcsolatban a zárszámadásban megfogalmazottak és a nap folyamán tárgyalt egészségügyi törvénycsomag céljai között. Véleménye szerint a kormány egészségügyi politikája megbukott.

Jelezte, az MSZP nem támogatja a 2021-es költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztést.

Momentum: ez egy választási költségvetés volt

Tóth Endre (Momentum) szerint a 2021-es választási költségvetés volt, mert a kormány már akkor elkezdte azt az osztogatást, amelynek most isszuk meg a levét. Ennek az osztogatásnak az eredménye az óriási infláció; nem a szankciók miatt magasak az árak, hanem azért, mert a kormány már 2021-ben elengedte a gyeplőt, így a mostani drágulás az elhibázott gazdaságpolitika eredménye – jelentette ki.

Azt mondta, a kormány a választási győzelem érdekében beáldozta a költségvetési stabilitást, de a Magyar Nemzeti Bank is felelős a drágulásért, mert “nem hatja meg” a magyarok megtakarításainak elértéktelenedése.

Megjegyezte: a drágulás elvitte a korábban kiosztott pénzt, de ez a kormányt nem is annyira érdekli.

Úgy folytatta: idén már komoly megszorításokat kellett végrehajtania a kormánynak, legfontosabb ígéretét, a rezsicsökkentés védelmét sem tudta megtartani. Mindez azért volt szükséges, mert ki kellett igazítani az előző év túlköltekezését – vélekedett.

Úgy látja, az is nagy problémát okoz, hogy a kormány miatt az ország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz.

Kitért rá: bár sokat költöttek 2021-ben, sok olyan helyre nem jutott pénz, ahol pedig nagy szükség lett volna rá, ilyen például az oktatás.

Jobbik: a kormány felfalta a jövőt

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány felfalta a magyar jövőt, de annak egy részét mindenképpen. Sok tényező miatt több bevétel folyt be, de a másik oldalon sokkal többet költöttek a tervezettnél, ezzel fenntarthatatlan helyzet alakult ki – mondta.

Közölte: átfogó bérlakásiépítési programot kellett volna indítani, ami a gazdaság újraindítását is segítette volna.

Egyre kevesebb gyermek születik, ezért kevesebbet fizetnek ki a családoknak kedvezmény formájában, de erről nem esik sok szó – vetette fel, jelezve: többet kellene beszélni a demográfiai kérdésekről, hiszen ez a legnagyobb probléma, és erre vezethető vissza sok más gond is.

Hozzátette, az inflációt sem követte az az összeg, amit az egészségügyre fordítottak, és ez meglátszik az egészségügyi szolgáltatásokon is.

Azt javasolta: mindenki rendelkezhessen arról, hogy a befizetett személyi jövedelemadója 10 százalékából a szüleit támogatja.

Párbeszéd: már a költségvetés is megalapozatlan és elhibázott volt  

Mellár Tamás (Párbeszéd) felidézte, hogy már a költségvetést is megalapozatlannak és elhibázottnak ítélte.

Szólt arról, hogy a bevételek ugyan 10 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor az adóssághányados nem volt tartható, holott korábban a számvevőszék is annak ítélte. Kifogásolta, hogy a plusz bevételt nem a költségvetési egyensúly tartására fordította a kormányzat.

A GDP magas növekedési arányáról szólva közölte: az egy főre jutó fogyasztás attól jelentősen elmarad, abban az unió országai közül csak egy-kettő van mögöttünk, ami azért van, mert erőltetett, prociklikus gazdasági növekedés zajlott, ami az alacsony hatékonyságú szektorokat támogatta.

A beruházások mögött többnyire építőipari beruházások vannak, ami nem a technológiai megújulást szolgálja – mondta. Szerinte esély van arra, hogy fiktív gazdasági növekedés alakul ki az építőipari beruházások túlárazása miatt.

Nem bővültek az exportkapacitások, az egészségügyi kiadások pedig csökkentek a GDP arányában – sérelmezte.

Kijelentette azt is: az Állami Számvevőszék szerinte nem valóságos ellenőrző és korrigáló szerepet játszik, ami nem segíti a költségvetés megalapozottságát. Lényegi jelentőségűnek nevezte azonban azt az ÁSZ-kritikát, hogy ha törvénymódosítás nélkül lehet átcsoportosítani a fejezetek között, akkor az eredeti büdzsét teljesen át lehet írni.

Mi Hazánk: a kormány végigtrükközte a tavalyi költségvetést

Toroczkai László (Mi Hazánk) is kifogásolta, hogy a tavalyi költségvetést túl korán fogadta el az Országgyűlés, amikor szerinte még nem lehetett tervezni. A kormány azóta nyolcvanötször módosított azon, de mindössze egyetlen alkalommal hozta a Ház elé a módosítást, azaz saját hatáskörben, “diktatórikus eszközökkel” változtatott a büdzsén – rótta fel.

Rámutatott: a hiány több mint kétszerese lett a tervezettnek, és döbbenetes módon mindez jelentősen növekvő bevételek mellett alakult így.
Szerinte a kormány végigtrükközte a tavalyi költségvetést.

Az egészségügyre 700 milliárd forinttal költött többet az állam, ugyanakkor GDP-arányosan még így is kevesebbet fordított erre az ország, mint számos másik állam, például Csehország. Az összeg nem az ápolók bérrendezésére ment el, hanem a Coviddal kapcsolatos kiadásokra, amelyek ma már nem minősíthetők egyértelműen hasznosnak – folytatta.

Toroczkai László gyalázatnak és szégyennek nevezte a nyugdíjak értékét, a gazdaság újraindítását szolgáló alap pedig szerinte nem azokat támogatta, akik a terheket cipelik: nem a magyar kis- és közepes vállalkozásokhoz ment a források jelentős része, hanem például atlétikai stadionra. Kijelentette: nem látszik, hogy a kormánynak célja lett volna a gazdaság legfontosabb részének fejlesztése, például az agráriumé vagy a kis- és közepes vállalkozásoké.

Nyomatékosította: a világpolitikai folyamatok felelősségteljesebb tervezést igényeltek volna, nem lehetett 2021-ben egy olyan költségvetést végrehajtani, amelyet 2020 júniusában fogadott el a Ház.


Ellenzéki kritikák mellett folytatódott a tavalyi évi zárszámadás vitája az Országgyűlés szerdai ülésén.

LMP: a kormány átláthatatlanul költhet százmilliárdokat

Csárdi Antal (LMP) azt kifogásolta, hogy a tárgyalt év már tizenegy hónapja véget ért, és már rég megszületett a jövő évi büdzsé is, aminek a tavalyi zárszámadáson kellene alapulnia.

Szerinte rendeleti kormányzás zajlik, amiben százmilliárd forintokat költhet el a kormány átláthatatlanul.

Kijelentette azt is, hogy a 2020-ban megfogalmazott kritikák mind igaznak bizonyultak. Felidézte akkori szavait, miszerint ha fenekestül felfordul a világ, semmi nem folytatható ugyanúgy, és vakrepülés tavasszal benyújtani a következő évi büdzsét.

Felidézte: az LMP korábban válságálló zöld munkahelyek létrehozását, a magántulajdonú ingatlanok szigetelését, a vízhiányra való felkészülést, a szociális szektor megerősítését, progresszív jövedelemadó bevezetését és az offshore cégek közbeszerzésekből való kizárását javasolta. Szerinte ma az élelmiszerválság hatása és az infláció is kisebb lenne, ha a kormány megfogadta ezeket javaslatokat.

A kormány azonban ehelyett tovább tömte közpénzzel a multikat és a haverokat, egyszer azonban minden közpénz elfogy, minden “habzsi-dőzsinek” vége lesz – jegyezte meg, hozzátéve, hogy most nagyon hiányoznak az elköltött milliárdok az energiaszektorból, az oktatásból, a szociális ágazatból és az egészségügyből is.

Azzal vádolta a kormányt, hogy nem készítette fel Magyarországot az energiaválságra és a klímaválságra és nem védte meg a családokat.

Államtitkár: a 2021-es költségvetés elfogadásakor meghatározott célokat elértük

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy értékelt: bár valóban érdemi eltérés volt az eredetileg elfogadott költségvetéshez képest a kiadási-, a bevételi- és a hiányszintben, de a büdzsé elfogadásakor meghatározott alapvető célokat – a munkahelyek megőrzését, a gazdasági növekedésének visszaállítását és az adósságráta csökkenését – elérték.

Az erőltetett növekedésről szóló, és az azt támogató költségvetési politikát kritizáló DK-s és párbeszédes véleményekre reagálva kijelentette: a gazdasági növekedés túlzott erőltetése akkor eredményez inflációt, ha a potenciális növekedés feletti teljesítményt akar elérni egy adott ország. Szerinte azonban Magyarország nem ebben a helyzetben volt, hiszen 2021 közepén arra a szintre került a gazdasági növekedés, amelyet 2019. év végén már egyszer elért az ország.

Hangsúlyozta: az infláció növekedése 2021. végén indult el és 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után gyorsult fel mindenhol Európában, vagyis nem a költségvetési politika fűtötte az inflációt. Úgy összegzett: Magyarország összességben kedvező évet zárt 2021-ben.

ÁSZ-elnök: egyetlen képviselő sem vonta kétségbe az adatok hitelességét

Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az ellenzéki felszólalásokra reagálva arra mutatott rá, hogy a képviselők felszólalásukban a számvevőszék munkájára támaszkodtak, egyetlen képviselő sem vonta kétségbe az adatok hitelességét. Hangsúlyozta, a zárszámadás ÁSZ általi ellenőrzése nem politikai értékelés, annak az a célja, hogy véleményt mondjon arról, a törvényjavaslatban szereplő milliónyi adat megbízható-e és hiteles-e.

Jelezte, a számvevőszék vizsgálta, milyen mértékben és okból tértek el a költségvetés végrehajtásában és az eredeti költségvetésben szereplő adatok. Közölte, a túllépés 90 százaléka mögött fejlesztési célú többletkiadások álltak.

Hozzátette: a túllépés másik nagy tételét, 360 milliárd forintot a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozására költötték. Ez egy pandémiás helyzetben nem igényel magyarázatot – jegyezte meg.

Nemzetiségi képviselő: új időszámítás kezdődött 2014-ben

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő értékelése szerint a magyarországi őshonos nemzetiségek 2014-es, kevesebb mint négymilliárd forintos támogatását a 2022-es költségvetésben már 22 milliárd forintra emelték. 2000 és 2014 között, a nemzetiségek parlamenti képviseletét megelőző tizennégy évben szinte semmilyen támogatásemelés nem volt – tette hozzá.

Szerinte a 2014-ben megvalósult parlamenti képviselet egy új időszámítás kezdete volt a 13 őshonos nemzetiségnek. Az elmúlt nyolc év költségvetéseinek a nemzetiségek a kedvezményezettjei voltak, olyan támogatásokhoz jutottak, amelyre az elmúlt száz évben nem volt példa – jegyezte meg.

Közölte, ennek a parlamenti ciklusnak a kiemelt feladata az lesz, hogy fejlesszék a nemzetiségipedagógus-képzést.

Fidesz: 2021-ben megvalósultak a kitűzött célok

Tilki Attila (Fidesz) közölte, a 2021-es költségvetés fókuszában a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása, a járványügyi készültség fenntartása, valamint az elmúlt tíz év eredményeinek megőrzése állt. Szerinte a kitűzött célok teljesültek, ezt a választók a 2022-es parlamenti választáson értékelték is.

Szólt a családtámogatásokról, elmondta, az erre fordított összeget 2010-hez képest 2,5-szeresére emelték. Elmondta, a munkahelyek megvédése is sikerült, ezt segítette a gazdaságvédelmi akcióterv.

Méltatta a Magyar falu programot, amelyet a vidékfejlesztés zászlóshajójának nevezett. Szerinte ez a program cáfolja azt az ellenzéki állítást, hogy a kormány nem fordít elég forrást a településekre. Visszautasította, hogy a kormány pártállástól függően különbséget tesz a települések között.


Képviselői felszólalásokkal folytatódott a 2021-es költségvetés végrehajtásáról zajló vita az Országgyűlés szerdai ülésén.

Képviselői felszólalások

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta: a baloldal a paksi beruházást támadja az energiaválság ellenére, pedig most minden lehetőséget meg kell ragadni az energiadiverzifikációra. A képviselő kiemelte a kis- és közepes vállalkozások támogatásának jelentőségét is.

Sebők Éva (Momentum) arról beszélt, hogy több vidéki beruházás nem valósult meg hatékonyan, nem jött létre a várt fejlődés, leállt a turizmus, folyamatos az elvándorlás.

Arató Gergely (DK) közölte: nem abban van vita a kormány és az ellenzék között, hogy az ellenzék szerint ne lenne fontos a vidék, viszont szerintük a főváros és a városok is fontosak, az ott élőket is ugyanolyan állampolgárnak kell tekinteni.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) közölte: ha a kormánynak valóban fontos a vidék, már most segítse a kisboltokat, és azonnal támogassa azokat, akiket kell ebben a nehéz helyzetben. A multik érdekeinek képviselete helyett álljon a kormány azok mellé, akik kistelepüléseken akarnak megmaradni! – jelentette ki. Hozzátette: a kormánynak tettekkel kell alátámasztania, hogy a vidék mellett áll.

Vajda Zoltán (MSZP) kiemelte: a vidéki és a fővárosi fejlesztésekre egyaránt szükség van. A fejlesztések megvalósulásáért pedig nem a kormánynak, hanem az adófizetőknek kell hálálkodni – fogalmazott.

Bánki Erik (Fidesz) szerint badarság a kormányról azt állítani, hogy nem elkötelezett a vidék mellett, soha ekkora támogatást nem kapott a vidék, mint most. Szerencsére a magyarok tudják, hogy számíthatnak a kormánypártokra, mert ők az emberek érdekében kormányoznak – jelentette ki.

Mellár Tamás (Párbeszéd) elmondta: most ugyanaz a búsmagyar élet van, mint Ady Endre életében, a rendszerváltás ellenére sem tudtak kilépni ebből a helyzetből, és ez mindenkinek a felelőssége.

Fidesz: sikerült újraindítani a gazdaságot

Bánki Erik (Fidesz) kifejtette: tavaly sikeresen indították újra a magyar gazdaságot, sikerült megvédeni a munkahelyeket, és a munkanélküliségi ráta jelentősen csökkent.

A kormány betartotta azt az ígéretét, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt – közölte.

Elmondta: a kormány olyan adócsökkentésekről döntött, amelyek a munkahelyek biztonságát erősítik. Válság idején nem megszorításokra van szükség, és a kormány ennek szellemében dolgozta ki az intézkedéseit – magyarázta. Hozzátette: a kormány számos eszközzel ösztönzi a beruházásokat.

Arról is beszélt, hogy az ellenzék a járvány idején akadályozta a védekezést, korábbi kormányzása idején pedig nehéz helyzetbe hozta az egészségügyet.

DK: a kormány ellenőrzés nélkül költhette a gazdaság-újraindítási alapot

Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott: a zárszámadás nem alkalmas a vitára, mivel szerinte Magyarországnak 2021-ben költségvetése sem volt.

Úgy vélte: a kormány ellenőrzés nélkül költhette el a gazdaság-újraindítási alapban rendelkezésre álló – és jelentősen megnövelt – 3500 milliárd forintot.

Sorolta az általa kifogásolt költéseket, például a stadionépítésekre szánt forrásokat, vagy azt, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület is részesült támogatásban az autóparkja megújításához. Úgy fogalmazott, a kormány nem vállalta a költségvetésbe beleírva, hogy “tovább tömi” az egyházakat.

Eközben Budapesten semmilyen beruházás nem valósult meg az alapból – sérelmezte -, a kormány nem járult hozzá a főváros és a kerületek védekezéséhez sem a pandémia alatt.

Kijelentette: az alapot feneketlen pénzeszsákként kezelte a kormány, hogy módja legyen politikai vagy személyes alapon forrásokat juttatni azoknak, akiknek akart, ellenőrzés nélkül.

DK: nincs nyoma a korábbi “pénzesőnek”

Varju László (DK) szerint a gazdaság túlnövekedését sikerült odáig “pörgetni”, hogy az jelentősen hozzájárult az infláció növekedéséhez.

A helyhatóságok önállósága sem állt helyre, így azok meg voltak fosztva a közszolgálati funkcióktól, de tulajdont is elvontak tőlük. Elfogadhatatlannak ítélte a számukra kialakított finanszírozási modellt, ami se nem demokratikus, se nem hatékony.

Cáfolta, az Állami Számvevőszék elnökének állítását arról, hogy sikeres lenne a kormány gazdaságpolitikája, szerinte erről az embereket kellene megkérdezni. Kifogásolta, hogy egyes alapítványok nem kapják meg a nekik felajánlott adóegyszázalékokat.

Kijelentette azt is, hogy az emberek nem lelik nyomát, mire fordítódott az a “pénzeső”, ami 2010 és 2019 között volt tapasztalható. Párbeszéd: a kormány 2021-ben már a választásokra kampányolt

Mellár Tamás (Párbeszéd) cáfolta Banai Péter Benő kijelentését, hogy nem volt túlfűtött a gazdaság 2021-ben. Ugyanakkor a képviselő szerint a kormány nem akarta tudomásul ezt, mert már “ráfordult a választásokra”.

Az államtitkár állítására, hogy 2021-ben is emelkedett az energia ára, úgy reagált, ez is igazolja a kormányzati propaganda valótlanságát, hogy a brüsszeli szankciók okozzák a drasztikus energiaáremelkedést.

Arra, hogy Banai Péter Benő szerint nem volt jelentősége a korai költségvetés-összeállításnak azt felelte, ez ugyan nem igaz, de örömmel konstatálja, hogy a kormány tanult a hibából, és a 2023-as év költségvetését a tervezett őszi időpont helyett csak a jövő év elején módosítja.

Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének felszólalására reagálva azt mondta, nem igaz, hogy az ÁSZ-nak csak és kizárólag az a feladata, hogy az adatok hitelességét vizsgálja, emellett a költések valószerűségét, megalapozottságát és az előirányzatok realitását is vizsgálnia kell.


Lezárta a 2021-es költségvetés végrehajtásáról zajló vitát az Országgyűlés szerdai ülésén, majd áttért a az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat tárgyalására.

Képviselői hozzászólások Nacsa Lőrinc (KDNP) az elhangzottakra reagálva jelezte, valóban igaz, hogy már a háború kitörése előtt is emelkedtek az energiaárak, ugyanakkor a háború kitörését követő áremelkedés után a gáz ára visszaesett és az energiát érintő szankciós csomagnál emelkedett meg újra.

Z. Kárpát Dániel kisboltokról mondott állításaira reagálva jelezte, a kisboltok újranyitása és fejlesztése már megvalósult program.

A budapesti fejlesztésekre vonatkozó hozzászólásokra azt mondta, Budapesten sok kormányzati fejlesztés valósult meg. Van Budapesten pénz, ha nem lenne például a parkolási mutyi, akkor több pénz maradna a fejlesztésre.

Sebők Éva (Momentum) jelezte, Magyarországon az infláció által leginkább érintett termékcsoport az élelmiszer, és ez nem lenne így, ha nem hagyták volna leépülni az élelmiszerfeldolgozó-ipart.

Hozzátette: a helyzet kialakulásáért nem a jelenlegi kormány felel, az azonban felróható nekik, hogy az elmúlt 12 évben nem fejlesztették az ágazatot. Zárszó Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára a vita lezárása után arról beszélt, a 2020-ban kitört koronavírus-járvány a világgazdaságra és így a magyar gazdaságra is jelentős hatást gyakorolt. Ugyanakkor Magyarország erős fundamentumokkal és stabil államháztartással nézett szembe a járvánnyal, ami megteremtette az átfogó gazdaságvédelmi és gazdaság-újraindítási programok végrehajtásának lehetőségét.

A 2021-es évet értékelve kiemelte, hogy 79,3 százalékról 76,8 százalékra csökkent az államadósság, ami az uniós átlagnál dinamikusabb csökkenést és alacsonyabb adósságrátát jelent.

Kitért arra: a gazdaság-újraindítási akcióterv jelentős mértékben hozzájárult a válságból való kilábalás felgyorsításához. Az intézkedések fő területei voltak a munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés, a kiemelt ágazatok megerősítése, a családok támogatása és a nyugdíjasok védelme.

Hozzátette, az ukrajnai háború és a szankciók negatív következményei ellenére a gazdasági bővülés lendülete az idei évben is folytatódott, és a munkaerőpiac is stabil maradt. A harmadik negyedévi adatok alapján azonban már megmutatkoznak a háború és a szankciók hatásai, amelyekre a kormány a családok és a vállalkozások védelmét szolgáló újabb intézkedésekkel reagált.

Állami Számvevőszék működéséről és szervezetéről szóló törvény

Előterjesztő

Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság nevében benyújtott javaslatot ismertetve kiemelte: a javaslat fontos eleme az Állami Számvevőszék (ÁSZ) függetlenségének erősítése érdekében a költségvetési garanciák hangsúlyosabbá tétele. A hatékony, tervezhető bérgazdálkodás kiemelten fontos a költségvetési szervek esetében – mutatott rá.

Hozzátette: az ÁSZ céljainak megvalósítása során fontos, hogy törekedjen a rendelkezésére álló kapacitások lehető legoptimálisabb hasznosítására.

Erre való tekintettel emelték ki, hogy az ÁSZ a törvény elfogadása után bértömeggazdálkodást folytathat – fejtette ki. Ez elősegíti az erőforrások feladatokhoz illeszkedő, hatékonyabb felhasználását és megakadályozhatja az esetleges túlköltekezést is – mondta.

Bánki Erik szerint a javaslat eredményeként az ÁSZ a jelenlegi rendkívüli körülményekhez is alkalmazkodva fegyelmezettebb, tervezhetőbb és kiszámíthatóbb bérgazdálkodást folytathat majd.

A törvényjavaslat további célja az ÁSZ által végzett ellenőrzések hatékonyságának növelése – mondta.

Kiemelte: a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai alapján több olyan jogintézményt vezetnének be, ami elősegítheti az ellenőrzések hatékonyabb elvégzését, a számvevőszéki munka hitelességének növelését. A módosítások révén lehetővé válik az ÁSZ személyi állománya jogviszonyainak új alapokra való helyezését. Alapjaiban változnak a foglalkoztatási viszonyok, amelynek kulcseleme a közös megállapodáson alapuló jogviszony.

A javaslat része továbbá, hogy a nemzetiségek egyesületként vetethessék magukat nyilvántartásba és így jelölőszervezetként jelöltet állíthatnak a nemzetiségi és helyi önkormányzati választásokon – közölte.

Kormány

Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára arról beszélt: Magyarország pénzügyi, gazdasági stabilitásának biztosítása az államháztartás valamennyi szereplőjének előírásokat tiszteletben tartó, hatékony működését kívánja meg.

Napjainkra még inkább felértékelődtek a költségvetési forrásokkal való szabályszerű és eredményes gazdálkodás követelményei is – tette hozzá.
Ezzel párhuzamosan a közpénzügyi ellenőrzés szerepe is minden eddiginél hangsúlyosabbá válik – hangoztatta.

Az államtitkár rámutatott: az ÁSZ-nak, mint a közpénzügyi ellenőrzés legfőbb szervének, kiemelt célja, hogy megalapozott és megbízható ellenőrzéseivel és ellenőrzési tapasztalatain nyugvó javaslataival a közpénzekkel gazdálkodó valamennyi szervezet jogszerű működését elősegítse.

Az ÁSZ szerepe kiemelt abban is, hogy felkészítse a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteket a felmerülő kihívások eredményes leküzdésére, ezzel is elősegítve a közpénzügyi rendszer ellenállóképességét – húzta alá.

A fenti célok eredményes megvalósítása szükségessé teszik az ÁSZ jelenlegi tevékenységének és struktúrájának racionalizálását, a függetlenségét biztosító garanciális szabályok megőrzése és megerősítése mellett – hangoztatta Tóth Tibor.


Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása az Országgyűlés szerdai ülésén.

Fidesz: igen a javaslatra

Tilki Attila, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: az ellenőrzések hatékonyabb és megalapozottabb lefolytatását és a társadalmi elfogadottság erősítését segíthetik a javaslat egyes elemei. Kiemelte, fontos lenne áttérni a tiszta bértömeggazdálkodásra. Ez a költségvetés számára nem jelent pluszkiadást, de lehetővé teszi a teljesítményösztönző bérrendszer kialakítását – hangsúlyozta.

Kitért az ellenőrzött szervezetekkel való szélesebb körű együttműködésre, amely szintén része a javaslatnak.

Emellett szükségessé vált az ellenőrzési tervben nem szereplő ellenőrzések lefolytatását is lehetővé tenni – tette hozzá. Ezen soron kívüli ellenőrzések révén lehetővé válik az időben történő beavatkozás, a súlyosabb következmények elkerülése – közölte.

A Fidesz támogatja a javaslatot.

DK: az ÁSZ a rezsim kiszolgálójává vált

Varju László (DK) úgy fogalmazott: pártjuk alapvetően elutasítja a törvényjavaslat elfogadását.

Azt mondta: a bértömeggazdálkodás ÁSZ-ra való kiterjesztése azt a célt szolgálja, hogy az alkalmazotti létszámmal a bértömeg megszabásán keresztül “könnyebben lehessen játszani”. Ez pedig a szervezet függetlenségének csökkentéséhez vezet.

Az összeférhetetlenségi szabályok újraszabályozása a DK vezérszónoka szerint nem kielégítő, és nem ért egyet a javasolt szabályozással, ugyanakkor szükségesnek tartja egy átfogó, összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályozás létrehozását.

Megjegyezte: hiába próbálja a Fidesz az uniós pénzek miatt eljátszani a jogállamot ezzel a törvénymódosítással, az ÁSZ megmutatja, milyen az, amikor egy papíron független szerv “politikai megrendeléseket teljesít”, és a rezsim kiszolgálójává vált.

KDNP: fontos és hasznos átalakítás előtt áll az ÁSZ

Nacsa Lőrinc (KDNP) vezérszónoki felszólalásában beszélt az ÁSZ 152 éves múltjáról és feladatairól.

Kijelentette: a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatainak értékelése és a konzekvenciák levonása után most olyan módosító javaslatot tárgyal a Ház, amely előremutató, még tovább segíti a még hatékonyabb és megalapozottabb ellenőrzések lefolytatását.

A törvényjavaslat a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt fektet az ÁSZ tanácsadó és támogató funkciójára, fontosnak tekinti az ellenőrzött szervezetekkel való szélesebb körű együttműködést, és az a célja, hogy támogató partnerként, és ne egy bürokratikus hatóságként tekintsenek a számvevőszékre – mondta.

Jelezte: fontos és hasznos átalakítás előtt áll az ÁSZ és a KDNP támogatja a számvevőszék tanácsadó funkcióját erősítő, az intézményt hatékonyabbá és korszerűbbé tevő törvényjavaslatot.

MSZP: nem egyeztetett a kormány a szakmai és társadalmi szervezetekkel

Vajda Zoltán (MSZP) vezérszónoki felszólalásában sérelmezte, hogy a törvényjavaslatot nem a kormány, hanem a gazdasági bizottság nyújtotta be.

Elmondta: a javaslat számtalan ponton módosítja a jelenlegi ÁSZ-ról szóló törvényt, többek közt a számvevők jogállását, bérezését, összeférhetetlenségi szabályait is. Azonban nem talált utalást arra, hogy a módosításokról előzően egyeztettek volna a munkavállalókkal vagy a szakszervezetekkel.

Holott az EU egyik sarkalatos követelése, hogy a törvények módosítását megelőzően érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés történjen – hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott: a módosításokkal az ÁSZ elnökének jogai tovább bővülnek, és nő a dolgozók kiszolgáltatottsága. Ezért az MSZP nem támogatja a törvénymódosítást – közölte.

Jobbik: elfogadhatatlan a törvényjavaslat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kifogásolta, hogy maradhat ki a számvevőszék által ellenőrzöttek köréből több száz helyhatóság. Azonban nem egy ezt megoldandó csomagot terjesztettek elő, hanem “nyilvánvaló, hogy személyes lobbierőknek engedelmeskedve” változtatják meg az ÁSZ működési struktúráját – vélekedett.

Azt mondta: elképesztőnek tartja, hogy a gazdasági bizottság erőforrását és struktúráját is kitették a javaslat benyújtásával járó kihívásnak. Ráadásul mindezt olyan időszakban tették, amikor kritika éri a kormányt azért, mert a jogalkotás során nem tartanak be határidőket, nem folytatják le a szükséges konzultációkat.

Az ellenzéki párt vezérszónoka elfogadhatatlannak nevezte a törvényjavaslatot. Mi Hazánk: előremutató elemei is vannak a javaslatnak Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónoka határozott előrelépésnek nevezte az ÁSZ szakami színvonalának növelését szolgáló javaslatot.

Felidézte, korábban az ÁSZ legnagyobb vívmányának azt tekintették, hogy a húszszorosára nőtt az ellenőrzött szervezetek száma, ezt azonban a minőség rovására érték el, digitálisan, azonos szempontok szerint ellenőrizve mindenkit.

Azt is mondta, megelőlegezett bizalommal fordulnak az új ÁSZ-elnök, Windisch László felé, aki megválasztása után ígéretet tett az ÁSZ megújítására.

Szabadi István több javaslatot is megfogalmazott, így például bértömeggazdálkodás bevezetését a költségvetési szerveknél, valamint a korábban méltánytalanul elbocsátott ÁSZ-munkatársak visszavételét.

A képviselő üdvözölte, hogy a javasalt az eddigi legfeljebb 5-ről legalább 5-re módosítja az adatszolgáltatás összeállításának határidejét és biztosítja a hiánypótlás lehetőségét.

Fontos előrelépésnek nevezte, hogy a számvevőszék második féléves ellenőrzési tervében már szerepel a Magyar Államkincstár nyilvánosságra hozott adatainak és beszámolóinak ellenőrzése. Szabadi István emellett javasolta a közérdekű vagyonkezelő alapítványok gazdálkodásának átvilágítását.


Lezárta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés szerdai ülésén, majd áttért az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitjára.

Nemzetiségi képviselő: az adott helyzetben elfogadható a javaslat Ritter Imre német nemzetiségi képviselő jelezte, a nemzetiségek bizottsága szerint a javaslat tartalma “az adott helyzetben elfogadható”, módosító javaslattal nem élnek, ugyanakkor annak előzményeivel, a választási törvények 2022. júliusi módosításával nem értenek egyet.

A négy hónappal ezelőtti módosítás eredményeképpen a jelenleg hatályos törvény szerint, ha most lennének az országos önkormányzati választások, nem lehetne országos német önkormányzati jelölteket állítani.

A most tárgyalt javaslat a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos anomáliákat és szabályozási hiányosságokat kezeli, lehetőséget teremtve a korábbi, egyszerűbb eljárásra.

A nemzetiségi jelölő szervezetek biztonsága fontos kérdés, ezért a javaslatot várhatóan támogatják a kisebbségek – mondta Ritter Imre hangsúlyozva, hogy nem tartják megnyugtatótan lezártnak a kérdéskört.

Hozzátette: az önkormányzati választások után szükség lesz még módosításokra, amelyekhez mindenképp szükségesek az egyeztetések a kisebbségi szervezetekkel.

Zárszó

A vita lezárása után Bánki Erik (Fidesz) jelezte, a javaslat érdemi részét az ÁSZ új elnöke, Windisch László készítette, aki “fogékony volt” a Gazdasági Bizottságban elhangzott, az ÁSZ hatékonyságának javítását célzó javaslatokra.

Egyetértett Ritter Imre nemzetiségi képviselővel abban, hogy maradtak még a nemzetiségekkel kapcsolatos nyitott kérdések, és felajánlotta a bizottság segítségét ezek megoldására.

Összegezve úgy értékelt, a javaslat minden elemében megfelel a jogszabályalkotás követelményeinek és növelni fogja az ÁSZ működésének hatékonyságát és eredményességét.

Egészségügyi törvények módosítása

Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta ülését az Országgyűlés szerdán koraeste.

Előterjesztő

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat azt az utat követi, amelyet a beteg az ellátórendszerben bejár. Jelezte: a törvényjavaslaton túl hamarosan várható kormány- és miniszteri rendeleti szabályozócsomag is.

Az alapellátási rendszerről szólva azt mondta: a mostani háziorvosi, védőnői, és házi gyermekorvosi körzetrendszer a 80-90-es években alakult ki, azóta egymilliós népességcsökkenés történt, de az ellátórendszer nem igazodott ehhez.

A törvényjavaslat legfontosabb innovációjának nevezte, hogy a legkisebb egységnek nem a települést, hanem a járást tekinti a jobb minőségű ellátás biztosítása érdekében. A háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerülne az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hoznák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. Ágazati jó példaként a gyógyszertárak létesítésének engedélyezését említette.

Takács Péter hangsúlyozta: a praxisjog nem sérül, a gyakorlatban az történik, hogy betöltetlen vagy helyettesítéssel ellátott praxisok beolvadnak egy nagyobb körzetbe, amelyhez az alapellátás finanszírozása is alkalmazkodik – mondta. Hozzátette: bátorítják a praxisközösségek létrehozását, és jól képzett szakdolgozók alkalmazását.

A javaslattal új alapokra helyeznék az alapellátási ügyeletet, ezt már több mint egy éve Hajdú-Bihar megyében ki is próbálták, jó tapasztalatokkal. A telefon így nem egy ügyeleti szolgáltatónál, hanem az Országos Mentőszolgálatnál cseng majd ki, ahol képzett szakember az állapotának megfelelő ellátási szintre irányítja a beteget.

A háziorvosi ügyelet a jelenlegihez képest többletszolgáltatásként délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lenne mindig azonos helyen. Este tíztől reggel nyolcig, amikor 90 százalék felett komolyabb problémákkal fordulnak orvoshoz a betegek, országosan egységesen a mentőszolgálatra bíznák a feladatokat – ismertette.

Emellett fejlesztenék a háziorvosok informatikai felületeit, amelyek az eeszt-vel kompatibilisek lennének, emellett a törvényjavaslat lehetőséget ad a heterogén tulajdonosi hátterű járóbeteg szakellátó szakrendelőkben folyó szakmai, gazdasági tevékenység felmérésére is.

A fekvőbeteg-ellátórendszerben a bevezetett új irányítási modellt erősítik – mutatott rá Takács Péter. A gazdasági irányításban a városi kórházak a megyei intézményekhez tartoznak majd, az ellátásszervezés azonban átlépheti a megyehatárokat annak érdekében, hogy a beteg a lehető legrövidebb idő alatt jusson ellátáshoz.

Az irányító megyei kórház a megyében az alapellátástól a megyei szintig betegirányító funkciót is kap – emelte ki.

Bár a kórházfinanszírozás nem része a javaslatnak, a kormány célja egy új típusú finanszírozási rendszer, az állandó költségek báziselemként való elismerésével – mondta.

Kitért a pálya vonzóbbá tételére is, ezt szolgálja egyes feladatok kompetenciákhoz kötésének lehetősége, továbbá a történelmi jelentőségű orvosbér-emelés, illetve hosszútávú célként az, hogy a későbbiekben a szakdolgozók fizetése az orvosokéval együtt, arányosan mozogjon.

Beszélt a tartós ápolás rendszerének megerősítéséről és új alapokra helyezéséről, amelyen a szociális tárcával közösen dolgoznak. Egységesítenék a 24 órás orvosi felügyeletet nem igénylők ellátását. A kórházakról leválasztható tartós ápolási egységeket átadnák a szociális szférának úgy, hogy az ott dolgozók érdeke és illetményük ne sérüljön. Ezt elsőként Borsod-Abaúj Zemplén megyében tesztelik majd – tette hozzá.


A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az egészségügyi törvények módosításának általános vitája szerdán este az Országgyűlésben.

Fidesz: igen a javaslatra

Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslat érinti a praxiskörzetek meghatározásánál az állami szerepvállalást, az ügyeleti rendszerben a mentőszolgálat szerepét. Rámutatott: új egészségügyi szolgáltató tér is létrejön, az ehhez szükséges szoftverfejlesztésre szintén kitér a javaslat, amelyben a járóbeteg és fekvőbetegellátást érintő pontok is szerepelnek.

Összegzése szerint azért volt szükség a javaslatra, mert az elmúlt húsz évben jelentős változások történtek, egyes területek elnéptelenedtek, máshol jelentős nőtt a lakosságszám. Mindez indokolttá tette, hogy az egész praxisrendszert újragondolják – mondta.

Kitért arra is, hogy a 6350 praxis közel tíz százaléka betöltetlen, ez az arány a vegyes praxisoknál 50 százalékos. Jelentős megyei eltérések is láthatóak, míg például Baranyában egy praxishoz 1250 beteg tartozik, addig ez Pest megyében 2715.

A betegek érdekében mindenképpen hozzá kell nyúlni a rendszerhez, a várható élettartam csak úgy javítható, ha a betegek és az ellátórendszer összefognak – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy az egészségben eltöltött éveket tekintve pozitív előrelépés történt, és míg 2010 előtt jelentős forráskivonás zajlott az egészségügyben, 2013 és 2019 között már 2,9 százalékkal nőtt a területre fordított források aránya.

Szólt arról is, hogy Magyarországon 2019-ben a lakosság csak egy százaléka számolt be kielégítetlen egészségügyi szükségletekről, míg az unióban ez az arány 1,7 százalék volt.

Összegzése szerint a tárgyalt javaslat a források hatékony felhasználásáról, az egészségügyi ellátórendszer hatékony újjászervezéséről szól. A módosítások a betegek érdekét szolgálják, és azt, hogy jó minőségű, egységes színvonalú ellátás valósulhasson meg az országban.

Hangsúlyozta: nem lesznek lyukak az ügyeleti rendszerben a jövőben sem.

Pesti Imre úgy fogalmazott: jó szívvel tudja támogatni a törvényt, és erre kérte képviselőtársait is.

DK: nincs törvényi garancia, hogyan valósulnak meg a változtatások

Komáromi Zoltán, a DK vezérszónoka szóvá tette, hogy egy salátatörvénybe beletettek 150 intézkedést, és azt várják el, hogy ezt mindenki elfogadja. Törvényi garancia nincs arra, hogy az említett tételek hogyan valósulnak meg – jegyezte meg.

Akivel beszélt az elmúlt hetekben, mindenhol bizonytalanságot és bizalmatlanságot érzett. Ennek okát az információhiányban látja – tette hozzá, és megjegyezte: jelentős összegeket költenek kommunikációra, de a betegeknek nem magyarázzák el, hogyan kapcsolódik be a mentőszolgálat a folyamatokba, miként zajlik majd a betegellátás.

A jobbító szándék mellett az az érzése, hogy olyan dolgokról is szó van, amelyek nem szerepeltek a javaslatban – fűzte hozzá.

Féktelen és kontroll nélküli központosítást látnak, és ezekkel a kételyekkel nincs egyedül – közölte.

Szerinte 256 mentőállomásra és a jelenlegi személyi állományra nem lehet rázúdítani az új orvosi ügyeletet. Az is tapasztalata, ha nincsenek a betegek tájékoztatva, akkor minden beteg azt az utat választja, hogy a legközelebbi kórház sürgősségi osztályára megy be. Ilyen terhet nem lehet ráengedni az ellátórendszerre – mondta.

A betegútkövetést szintén kifogásolta, és szerinte a lakóhelyközeli ellátásra való hivatkozás is kissé sántít. A törvényjavaslat leggyengébb része a körzetkijelölés – mondta.

Kíváncsi volt arra, hogy a praxisközösségeknél hol a fedezet plusz emberek felvételére.

Kitért továbbá arra, hogy tudomása szerint társadalmi vita nem zajlott a javaslatról. KDNP: a javaslat az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka úgy reagált az előtte felszólalóra: számos egyeztetés és vita zajlott a javaslatról, meghallgatták az orvosi kamarát is, és nem egyet be is építettek a törvénybe a javaslataik közül.

Legutóbb előző nap tartottak kilencpárti egyeztetést, csak erre nem engedte el Komáromi Zoltánt a pártja – tette hozzá Nacsa Lőrinc.

Szándékosan, piti pártpolitikai érdekből nem mennek el egy egyeztetésre – tette hozzá.

A mostani javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amely az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges.

A javaslat a praxiskörzetek meghatározásánál biztosítja az állami szerepvállalást, az ügyeleti rendszerben az állami mentőszolgálat szerepének bővítését, illetve a járóbeteg ellátásban az állami szerepvállalás növeléséhez szükséges intézkedéseket, az egészségügyi dolgozók minősítésére vonatkozó szabályok kibővítését.

Felidézte, a baloldal kormányzás idején 600 milliárdot vontak ki az egészségügyből, kórházakat zártak be. László Imre legújabb javaslata pedig 45 százalékos kórházbezárásról szól – jegyezte meg, és kitért a baloldal vizitdíjat támogató álláspontjára is. Emlékeztetett arra is, hogy hatezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, 2003 és 2010 között 29 százalékkal nőtt csupán az orvosok bére, eközben az infláció 42 százalék volt. 2010 óta 91 vidéki kórházat újítottak fel, 54 rendelőintézet és 107 mentőállomás újult meg. Jelenleg közel 22 ezerrel több egészségügyi szakdolgozó dolgozik, mint egy évtizeddel korábban.

Jelezte, hogy 72 százalékos szakdolgozói béremelés valósulhatott meg, majd kitért az orvosbérek jelentős növelésére is.

Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: jövőre 1470 milliárd forinttal több forrás jut az egészségügyre, mint az utolsó baloldali kormány által beadott költségvetésben volt.


Átgondolatlan, elhamarkodott központosításként, a megszorító politika újabb elemeként jellemezték az ellenzéki képviselők vezérszónoki felszólalásaikban az egészségügyi törvényt módosító javaslatot szerdán este az Országgyűlésben.

MSZP: a javaslat beteg-, orvos- és szakdolgozóellenes

Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka szerint a javaslat kényszerintézkedéseket tartalmaz, amelyekre az egészségügy elhanyagolása miatt van szükség.

Megjegyezte, a javaslat a megszorító gazdaságpolitika újabb eleme, amellyel az állam felgyorsítja kivonulását az alapvető szolgáltatásokból.

A politikus szerint a javaslat betegellenes, mert egyre távolabb viszi az ellátást a betegektől, veszélyeztetve biztonságukat, adott esetben az életüket is. A javaslat orvosellenes, mert a kirendelési és ügyeleti szabályokkal megerősíti a személyi függőséget, és szakdolgozóellenes is, mert újabb terheket ró a szociális ellátórendszere, miközben továbbra sem emelik a szakdolgozók vállalhatatlanul alacsony bérét.

Kunhalmi Ágnes kitért arra: a javaslattal a kormány célja a 2800 fő alatti, jellemzően betöltetlen vagy betöltött, de nem gazdaságos praxisok megszüntetése. A képviselő feltette a kérdést, hány praxist fognak beolvasztással megszüntetni, és hogyan kívánja megoldani a kormány az ezzel tovább növekvő területi egyenlőtlenségeket az ellátásban.

Azt is kérdezte, az ügyeleti ellátóhelyek számának csökkentése után mennyi időbe telik majd, amíg segíteni tudnak a betegeknek, vagyis mennyi időn belül kell kiérnie az orvosnak a beteghez, ha az ügyeleti ellátásra szorul.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 60 év feletti átlagéletkorú háziorvosok számára különösen megterhelő a javaslatban előírt, más városban teljesítendő szolgálat.

Megjegyezte, az országos rendszer bevezetését Hajdú-Bihar-megyei kísérlet előzte meg, a visszajelzések alapján azonban nem volt zökkenőmentes az átállás és a vonatkozó informatikai rendszerek sem stabilak.

Kunhalmi Ágnes a szakellátásról szólva jelezte, valóban szükség van az egészségügyi szolgáltatás minőségének mérésére, de kifogásolta, hogy a javaslat jogkövetkezményeket is társít ahhoz, továbbá, hogy hiányzik belőle a minőségértékelés szempontrendszere.

A javaslat különösen problematikus részének nevezte a fekvőbeteg-ellátásra vonatkozó szakaszát. Jelezte, a tartós ápolás, gondozás átadása a szociális szférának számos kérdést felvet. Példaként említette, hogy nem tudják, kell-e majd fizetni a szolgáltatásért, valamint azt sem, hogy miként érinti az átalakítás a szociális intézményeket, mekkora támogatás jár majd ezen betegek után, és lesz-e elég szakember az ellátáshoz.

Kunhalmi Ágnes szerint az egészségügynél is rosszabb állapotban lévő szociális ellátást túlterheli az átszervezés.

Momentum: az egészségügy működtetése felelősség és nem szívesség

Sebők Éva (Momentum) azt hangoztatta, hogy a kormány nem szívességet tesz az egészségügyi ellátórendszer működtetésével, hanem felelősséget vállal a betegekért és az egészségügyben dolgozókért.

Értékelése szerint a “kapkodva összefércelt javaslat”, kísérlet arra, hogy a kormány fenntartsa egy működő egészségügyi ellátórendszer látszatát.

Azt is mondta, a javaslattal a kormány elismeri, hogy a munkaerőhiány olyan súlyos az egészségügyben, hogy az ápolók helyett a családoknak kell ellátni a betegeket a kórházi ágyak mellett. Ehhez azonban a családtagoknak sem képzettsége, sem tapasztalata, sem eszközei nincsenek.

Az elfekvők átszervezése a szociális rendszerbe, vagyis az “egyik összeomlott rendszerből a másikba”, nem lesz hatással a szolgáltatás színvonalra, legfeljebb az változik, hogy melyik államtitkár bukik majd bele a feladatba – jegyezte meg Sebők Éva.

A képviselő felszólította a kormányt, hogy bánjon felelős munkáltatóként a munkavállalókkal és biztosítsa az elvárható minimum ellátást az adófizető polgároknak.

Jobbik: a kormány elpazarolta az elmúlt 12 évet

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka szerint a kormány elpazarolta az elmúlt 12 évet, amikor meg lehetett volna teremteni az egészségügy reformjának alapjait. Ha megtették volna, nem kellene minden év végén a “kasszamaradványból” rendezni a kórházak adósságát.

Az ellátórendszer hibáit sorolva kiemelte, a kormány ugyan az elmúlt időszakban nagy erőfeszítéseket tett, hogy növelje az egészségügyre való GDP-arányos ráfordítást, de az azt megelőző 8-9 évben hallani sem akartak erről.

Kritizálta a kormányt azért is, mert noha népegészségügyi fordulatot ígért, nincs Magyarországon hitelt érdemlő alkoholellenes stratégia.

Emellett, miközben Magyarországon az egyik vezető halálok a daganatos megbetegedés, Kásler Miklós onkológus minisztersége alatt a legnagyobb elért eredmény, hogy a “kakit küldözgetjük levélben”.

Óriási hibának nevezte továbbá az egészségügyi minisztérium megszüntetését.

Kifogásolta a koronavírus-járvány kezelésének számos elemét, így például azt, hogy a Belügyminisztérium a pandémia alatt szépen lassan átvette az egészségügy irányítását és megfosztotta az egészségügyi dolgozókat a szabadságuktól.

A javaslatról szólva úgy fogalmazott, “központosítás” és “ámokfutás”, a kormány “hozza azt a komcsi tempót”, amit a “Belügyminisztérium most már nagyon régóta gyakorol”.

Az egészségügy sikeres átalakításához társadalmi és legfőképp szakmai konszenzusra van szükség, a javaslat mögül azonban ez hiányzik – szögezte le Lukács László György.


További vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az egészségügyi törvények módosításának általános vitája szerdán este az Országgyűlésben.

Mi Hazánk: az egészségügyi válság elmélyítéséhez vezet a javaslat

Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónóka a kellő időt és előzetes társadalmi vitára bocsátást hiányolva úgy fogalmazott: a törvényjavaslat az egészségügyi ellátórendszer megújítása ürügyén “parancsuralmi egészségügyi centralizációs törekvések betetőzésének” is tekinthető.

Azt mondta: a törvényjavaslat nem tekinthető az egészségügy átfogó stratégiai javaslatának, mivel a finanszírozással, valamint a köz- és magánellátás viszonyával nem foglalkozik. A Mi Hazánk szerint az első és legfontosabb lépésnek kellene lenni a finanszírozás rendbetételének.

Jelezte: nincs két egymással párhuzamosan működő egészségügyi rendszerre elegendő személyzet ma Magyarországon. Ezért a biztonságos betegellátás érdekében lehetővé kell tenni az állami és magánszektor közti szabad, de szabályozott átjárást.

Hozzátette: a Mi Hazánk a szakrendelők államosításával sem ért egyet.

A törvényjavaslat Szabadi István szerint az egészségügy válságának elmélyítéséhez, az alap- és szakellátás hozzáférhetőségének és minőségének romlásához vezet.

LMP: nem teljesértékű reform a javaslat

Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka fontosnak és helyesnek nevezte, hogy a vita előtt egyeztetést tartott az egészségügyi államtitkárság. Azonban a javaslat szerinte nem tekinthető teljesértékű reformnak, alapvetően a meglevő struktúrát próbálják finomhangolni, holott átfogó reformokra lenne szükség.

A képviselő problémaként szólt a várólistákról, a 687 betöltetlen háziorvosi praxisról, a szakdolgozók bérezéséről, az egészségügyi és a szociális ellátási szektor közti bérfeszültségről, illetve arról is: egyre többen kényszerülnek arra, hogy a magánegészségügyet vegyék igénybe.

Meglátása szerint ápolási-gondozási válság van Magyarországon, sokan vannak, akikről nem gondoskodnak, és azok is, akiknek nagy terhet okoz hozzátartozójuk gondozása.

A törvényjavaslat egy kapacitás- és forráshiányos egészségügyi rendszerben próbál a meglévő kapacitásokkal gazdálkodni – vélekedett.

Később arról is beszélt, hogy a szakrendelők államosításának veszélye fokozódik, és a központosítás ellen érvelve kijelentette: az önkormányzatok bebizonyították, hogy jó gazdái a szakrendelőknek.

Államtitkári reakció

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára megköszönte a konstruktív hozzászólásokat. Jelezte: az előző napi egyeztetés is ilyen hangnemben zajlott, sajnálatát fejezte ki, hogy három frakció nem vett részt azon.

Egyetértett azzal, hogy fontos a kommunikáció és a felvilágosítás, ezért igyekszik, hogy ez aktív módon meg is valósuljon.

Takács Péter kitért arra is: a kormány kötelezte a Belügyminisztériumot, hogy egy új szemléletű prevenciós és szűrőprogrammal jöjjön ki március végéig.

Arról, hogy az ellátás egyre távolabb kerül a lakosságtól, azt mondta: nem a fizikai távolság, hanem az idő az a dimenzió, amit figyelni kell. Megyei szinten egy központi telefonszám lesz, amit felhívhatnak és a megfelelő ellátási szintre irányítják a beteget.

A mentőszolgálat bevonásáról közölte: nem kizárólag a jelenlegi létszám látja majd el az ügyeletet, az este tíztől reggel nyolcig tartó idősávra szerződést tudnak kötni orvosokkal, és erre többletforrást kapnak. Megerősítette, nem zárnak be kórházat, s új feladatokat is adnának a kisvárosi kórházaknak. Azt szeretnék, ha ezek nem a betegségüggyel, hanem az egészségüggyel foglalkoznának, például szűrési feladatokat kapnának.

A vezénylést alkalmazzák, de nem visszaélésszerűen. A Covid esetében a legnagyobb távolság Dunaújváros-Budapest volt – tette hozzá.

Takács Péter egy későbbi felszólalásában azt is megerősítette: a szakrendelőknél később ha állami fenntartói átvétel történne, az önkormányzati tulajdon megmaradna.

Jelezte: az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése óta 1872 orvossal dolgozik több Magyarországon, mint 2020 decemberében, és 4718 egészségügyi dolgozóval van több a közellátásban.

Arról is beszélt: a romák másfélszer annyiszor fordulnak háziorvoshoz, mint az átlagpopuláció, de a járóbeteg-szakellátásban 20, míg a fekvőbeteg-ellátásban 30 százalékkal kevesebbszer fordulnak meg. Ezért az alapellátás megerősítése az ő a szempontjukból is a legfontosabb – hangsúlyozta az államtitkár.

Képviselői hozzászólások

Molnár Ágnes (Fidesz) közölte: egyetért a stratégiai célokkal, és szerinte a kormány megfelelő válaszokat adott a kihívásokra. Az egészségügyi alapellátás az elmúlt évtizedben finanszírozási szempontból jelentősen megerősödött – mondta. Rámutatott arra is: az alapellátás költségvetése a 2010-es 120 milliárdról idénre 354 milliárd forintra, a háromszorosára emelkedett.

Gy. Németh Erzsébet (DK) embertelennek nevezte a törvényjavaslatot, mert az alapjaiban kérdőjelezi meg az állami felelősségvállalást.

A politikus megjegyezte, hogy információi szerint a kormány az indítványról nem egyeztetett szakmai szervezetekkel.

A magyar államnak kötelessége biztosítani a szociális ellátást a rászorulóknak – jelentette ki a képviselő. Hozzátette, a kormány sorra hagyja az út szélén a gondoskodásra szorulókat.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a hozzászólásokra reagálva azt mondta, hogy külön kezelik a gyermekháziorvosi ellátást. A telemedicina eszközeit az ügyeletben is használják – emelte ki az államtitkár.

A védőnő most nem a házi gyermekorvoshoz van hozzárendelve – hívta fel a figyelmet. A betegbiztonság a legfontosabb szempont, amikor a fekvőbetegellátásról beszélünk – szögezte le.

A délután fél hat körül kezdődő parlamenti vitában este 11-kor még az írásban előre jelentkezett felszólalók mondták el beszédeiket. Több ellenzéki párt már a törvényjavaslat megtárgyalásának kezdetekor jelezte, hogy obstrukcióra készül és egész éjjel vitázni akar a indítványról.


Képviselői felszólalások

Kovács József (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslat az egészségügyi ellátás egészét nézi, az alapellátástól a járóbetegen át a fekvőbeteg ellátásig.

A törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy lemondhatnak az alapellátási feladatukról, ha azt nem tudják ellátni – közölte. Ara is kitért, hogy valamilyen szintű krónikus ellátás minden kórházban kell, hogy legyen.

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarország 2010-ben a GDP-jének öt százalékát költötte egészségügyre, míg Ausztria 7,9 százalékát. Hozzátette: 2019-ben Magyarország a GDP-je 4,5, míg Ausztria 8,3 százalékát fordította a területre. A politikus kijelentette, hogy 2020-ban a lélegeztetőgépek megvásárlása miatt emelkedett 6,4 százalékra a GDP-arányos költés, ugyanis ezekért az eszközökért mintegy háromszázmilliárd forintot fizetett az állam.

Sebián-Petrovszki László (DK) arról beszélt, az elmúlt tíz évben is rosszabbodott az emberek egészségügyi állapota és az ellátás színvonala.

A születéskor várható élettartam 5 évvel az európai átlag alatt van, és nemcsak a nyugat-európai országoktól, a visegrádi négyek mindegyikétől is elmarad Magyarország. A 15 évnél idősebb lakosságnak pedig majdnem kétharmada szenved valamilyen betegségben.

Az egyre több beteg ellátásához az egészségügy egyre nagyobb finanszírozására volna szükség, ehhez képest míg a Gyurcsány-kormány idején 15, addig jelenleg a költségvetés 13 százalékát költi a kormány az egészségügyre – mondta a politikus.

A lakosság azon része, amely megteheti, a magánegészségügyben kénytelen finanszírozni saját ellátását, miközben ugyanúgy befizeti a tb-t.

A Fidesz kormányzása idején az orvosok száma csökkent, a külföldön munkát vállaló orvosok száma nőtt – sorolta.

A kormány válasza erre a helyzetre valódi megoldás helyett ez a javaslat, amely nem megoldja, csak elodázza a problémát – vélekedett Sebián-Petrovszki László.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az elhangzott kritikákra reagálva jelezte, minden magyar embernek van háziorvosa, akihez a TAJ-kártyája hozzá van rendelve.

Arra a kérdésre, mitől lesz jó a betegnek, ha egy helyen csörög majd a telefon, úgy felelt, azért, mert azon a helyen egy jól kiképzett mentős szakember fogadja majd a hívást, és a beteg kikérdezése alapján ő ítéli meg, hogy milyen ellátásra van szüksége.

A szolgáltatás pedig azért lesz jobb, mert míg korábban nem lépték át a szolgáltatók az ügyeleti körzethatárokat, addig a mentőszolgálat szervezésében a mentőnek kötelessége lesz, hogy a beteghez legközelebbi egységet riassza, akár a szomszédos járásból is, ha fizikailag az van közelebb.

A várólistákról szólva az államtitkár azt mondta, a tervezett várakozási idő és a valós műtőasztalra kerülés idejének aránya 5 az 1-hez, és a koronavírus-járvány lecsengése után az egészségügyi ellátórendszer dolgozói többletmunkát vállalva ledolgozták a listákat.

Az orvoselvándorlás kritikájára reagálva Takács Péter kiemelte, 2019-hez képest egyharmadára csökkent azon orvosok száma, akik kikérik papírjaikat külföldi munkavégzésre, és 60-70 százalékuk az ezt követő évben is rendszeresen ír Magyarországon receptet, tehát nem hagyják el véglegesen a magyar ellátórendszert.

Sebián-Petrovszki László kritikáit cáfolva az államtitkár jelezte, a képviselő valótlan adatokra és korábbi statisztikákra hivatkozott.

Hegedüs Andrea (DK) azt mondta, a kormány a felelős azért, hogy szétzilált, omladozó az egészségügyi rendszer. A politikus azt állította, hogy a kabinetnek esze ágában sincs megállítani az orvosok és az ápolók elvándorlását.

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy az átlag dolgozók életük során vagyonokat fizetnek be az államnak, de amikor szükségük lenne rá, akkor biztosan nem kapnak kielégítő ellátást. Magyarországon nemhogy javulnának a feltételek az egészségügyben, az oktatásban vagy a szociális szférában, sokkal inkább az érzékelhető, hogy egyre nehezebb az élet – tette hozzá.

Takács Péter államtitkár az elhangzottakra reagálva tévedésnek nevezte, hogy délután négy óra után nem lesz normál rendelés.

Az indokolatlan mentővonulások aránya a központi triázsnak köszönhetően 20-25 százalékkal csökkent – hívta fel a figyelmet.


Képviselői hozzászólások Arató Gergely (DK) javasolta a kormánynak, hogy ne csak telefonos triázs legyen, hanem vegyenek fel távgyógyítókat is, és akkor az egészségügyre fordítandó pénzekből is építhetnek stadionokat. Szerinte a kormányzati javaslat valódi célja, hogy kifoszthassák a szakrendelőket, elvezényelhessék onnan a szakdolgozókat, és adminisztratív módon megszüntessenek álláshelyeket, eltüntetve ezzel az egészségügyben a létszámhiányt.

Azt is mondta, ugyanaz a központosítás történik most az egészségügyben, ami korábban az oktatásban lezajlott, pedig a központosítás, eddig bárhol próbálkoztak vele, megbukott.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a szakrendelőkkel kapcsolatban jelezte, ahhoz kérnek felhatalmazást, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság jogosult legyen adatbekérésekre. A szakrendelők teljesítményei között ugyanis óriási különbségek vannak, és ebben szeretnének tisztán látni – mondta.

Gréczy Zsolt (DK) azt mondta, hogy nagyjából hárommillió ember nem fogja tudni igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat. Az egészségügy és a szociális rendszer válságban van, és ezt a válságot a kormány idézte elő – állította a képviselő.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint sok nőt tartanak vissza a gyermekvállalástól azok az állapotok, amiket a szülészeteken tapasztalhattak.
Jámbor András (Párbeszéd) – saját családi példát is felhozva – elképesztőnek nevezve a szülő nőkkel való bánásmódot.

Sebők Éva (Momentum) szerint a most tárgyaltnál jóval kisebb mérvű terveket sem lehet bér- és költségterv nélkül benyújtani, elfogadtatni.

Tordai Bence (Párbeszéd) az előterjesztés színvonalát alacsonynak nevezte, szerinte központosító és magánkézbe kiszervező szándékait bírálta, majd arról beszélt, évi ezermilliárd forint hiányzik az ágazatból, és ez meg is látszik az ellátás színvonalán. Szerinte több dolgozó és több pénz hiányában a reform után a minőség csak csökkenhet, az elégedetlenség pedig nőhet az egészségügyben.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Eurostat-adatokkal cáfolta, hogy romlott a lakosság egészségi állapota. Jelezve, a várható élettartam és az egészségben töltött évek száma is emelkedett, jelentősen csökkent Magyarország lemaradása az uniós átlagtól.

Kiemelte: lakosságarányos orvoslétszámban nem jelentős az eltérés az uniós átlagtól, a cél pedig az, hogy ezen arány mellett a járóbetegek hamarabb kaphassanak ellátást.

Semmifajta fenntartóváltás ebben a javaslatban nincs, csak fokozottabb rálátás a járóbeteg-ellátás működésére – mondta, majd arról beszélt, ha ismét kormányra kerülne a baloldal, akkor visszaállítanák a vizitdíjat.

Szabó Szabolcs (Momentum) arról beszélt: a magyar fiatalok egyharmada dohányzik, míg az uniós átlag 20 százalék körüli. A rossz hazai mutatón szerinte a nemzeti dohányboltok rendszerének bevezetése éppúgy nem változtatott, ahogy a most tárgyalt reformcsomag sem fog javítani az egészségügyi ellátás minőségén.

Komáromi Zoltán (DK) kiemelte: a bértábla sajátosságai miatt csak negyven év felett érdemes háziorvosnak lenni, ráadásul mára már nincsen presztízse ennek a szakmának, ezért a fiatalok legfeljebb helyettesítést vállalnak ezen a területen.

Az MSZP-s Tóth Bertalan szerint a kormányzat az ellátás javítása helyett a rossz helyzethez igazítja a rendszert, amelynek költségeiből az emberek már amúgy is 30 százaléknyit állnak saját zsebből.

Lukács László György (Jobbik) annak a véleményének adott hangot: nem világos, hogy spórolásalapú vagy teljesítménynövelő reformra készül az egészségügyben a kormányzat.

Szerinte a szakrendelők alapvetően jól látták el a munkájukat, mert élő kapcsolatban álltak az önkormányzattal, a modern informatikai eszközökkel pedig a kormányzatnak már eddig is rá kellett volna látnia ezekre az adatbázisokra.

A szekszárdi kórház – elmondása szerint halaszthatatlan – fejlesztését kérte számon a kormányzaton Harangozó Tamás (MSZP), hozzátéve, hogy nyolc évvel a miniszterelnöki ígérettétel után azt sem tudni, mikor indulhat el a kivitelezés, miközben az intézmény jelentős szakemberhiánnyal küzd. Nagyon nincsen rendben semmi – jelentette ki.

Rétvári Bence az elmúlt évek legfontosabb intézkedéseként az orvosoknak és szakdolgozóknak adott béremelést említette, amivel jelentős mértékben lehet ösztönözni az érintetteket. Az államtitkár a koronavírus-járvány számlájára írta, hogy ismét felduzzadtak a várólisták, de jelezte, hogy a kormány támogatja a kórházakat e hátralék ledolgozásában.

Varga Zoltán (DK) bábjátéknak nevezte, hogy a Belügyminisztérium a javaslat benyújtása után hívta egyezetetésre az ellenzéki pártokat. Szerinte a szakmai szervezetekkel is ezt a játékot űzi a kormány. Jelezte: a Magyar Orvosi Kamara nem támogatja az előterjesztést, mert jelentős kockázatokat lát az erőltetett ütemű átalakításban. Azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a magánegészségügyben érdekelt.

Rétvári Bence azt mondta, a kormány a javaslat parlamenti benyújtása előtt egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Bírálta az ellenzéki pártokat, amiért nem jöttek el a minisztériumi tárgyalásra. Visszautasította, hogy az állam kivonul az egészségügyből, arra hivatkozva, 1500 milliárddal többet költenek az ágazatra, mint a kormányzás elején. Az a baloldal vádol ezzel, amelyik kormányon 16 ezer kórházi ágyat számolt fel – hangsúlyozta.


Képviselői felszólalások Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta, a javaslat célja, hogy mindenki abban legyen érdekelt, hogy az állami ellátás legyen a leggyorsabb. Szerinte ugyanis ma nem azért mennek el az emberek a magánellátásba, mert az jobb színvonalú, hanem azért, mert gyorsabban jutnak ellátáshoz.

Nacsa Lőrinc (KDNP) arra hívta fel a figyelmet: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke egy interjúban megerősítette, hogy a Belügyminisztérium már a nyáron egyeztetett a javaslatokról. A MOK-nak vannak kritikái, és vannak olyan elemek, amelyeket támogat – hangsúlyozta. Úgy vélte: 2010 óta sokkal több eredményt ért el a kormány az egészségügy területén, mint a baloldali kormányok.

Lukács László (Jobbik) a fogorvosi ellátást és a kórházi parkolókat példának hozva arról beszélt: aki ma beteszi a lábát az egészségügybe, az így vagy úgy, de fizet. Szerinte az embereknek nem is azzal van gondjuk, hogy az egészségügyre költeni kell, hiszen ezért fizetnek járulékokat, adókat, de lenne, aki kiegészítő biztosítást is fizetne. Úgy vélte: a kormányoldal továbbra is arról a hazugságról próbálja meggyőzni az embereket, hogy mindent ingyen meg lehet szerezni, holott az lenne a cél, hogy jól vonjanak be forrásokat az ágazatba.

Szabó Szabolcs (Momentum)az egészségügy központosítása helyett szubszidiaritást szorgalmazott.

Balassa Péter (Jobbik) a kórházak adósságának konszolidálásáról kérdezett. Azt is felvetette: a vérplazma hatalmas üzlet ma Magyarországon, azonban az plazma jelentős részét az Egyesült Arab Emírségekbe viszik.

Harangozó Tamás (MSZP)a Honvédkórházban dolgozók státuszáról kérdezett. Elmondta: 2019-ben a dolgozók honvédelmi alkalmazottak lettek, most viszont a kormány azt tervezi, hogy jövő januártól szétszedi a kórházat és elveszi a honvédelmi tárcától.

Rétvári Bence államtitkár erre reagálva fontosnak nevezte, hogy a katonai egészségügyi funkciót megőrizze a kórház, de az általános közellátásban is részt vegyen. Azt ígérte: a dolgozók időben kapnak tájékoztatást az ügyben.

Jámbor András (Párbeszéd) az egészségügyben dolgozók kiégésének, mentális terhelésének problémájára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy sok mentősnek és egészségügyi szakdolgozónak másodállást kell vállalnia a megélhetéshez.

Tóth Endre (Momentum) szerint az Orbán-kormány egyetlen bejáratot eszköze a központosítás. Az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, a kórházakat, most a háziorvosi praxisokat akarják, és előkészítik a szakrendelők államosítását – vélekedett. A közoktatás államosítása olyan sikertörténet lenne, hogy utánozni kellene? – tette fel a kérdést, hozzátéve, a kormány szike helyett ismét baltával akar operálni.

Gréczy Zsolt (DK) szerint az egészségügy átalakítása egy olyan téma, amiről nyugodtan lehetett volna nemzeti konzultációt tartani. Ha voltak a törvényjavaslatról egyeztetések, akkor a kormány miért ígérte Brüsszelben a pénzért cserébe, hogy társadalmi egyeztetéseket tart? – kérdezte.

Azt tudakolta, igazak-e azok a sajtóhírek, hogy az EU befagyasztja a Magyarországnak járó pénzek jelentős részét. Szerinte lesznek olyan uniós források, amelyeket örökre elveszít az ország.

Brenner Kolomann (Jobbik) közölte, frakciója szerint egy masszív állami egészségügy az, amit a 21. században egy uniós tagállamban a magyar polgárok megérdemelnek.

Elmondta, a helyi közösségek szerepe kiemelten fontos, ezért az önkormányzatoknak kell a háziorvosi praxisokat támogatnia, amihez a központi költségvetésnek plusz forrásokat kell biztosítania a megfelelő eszközök beszerzésére.

Szerinte a kormány folyamatosan rontja az oktatás és az egészségügy színvonalát, hogy a jobb körülmények között élők átmenjenek a magánegészségügybe és -oktatásba, ez pedig helytelen, káros és nemzetellenes politika.

Varju László (DK) szerint a kormány az elmúlt évtizedben nem volt képes megszervezni, hogy Magyarországon európai színvonalú egészségügyi ellátás legyen. Azt követelte, a kormányzat jelentse ki, hogy az önkormányzati fenntartásban működő szakrendelőket békén hagyja. Jelezte, a DK benyújtja az orvosi kamara által megfogalmazott módosító javaslatokat.

Sebők Éva (Momentum) a kismamák érdekében fogalmazott meg javaslatokat. Ezek között szerepelt a folyamatos tájékoztatás, a tiszteletteljes kommunikáció, az evidenciaalapú, korszerű orvoslás. Beszélt a szükségtelen császármetszésekről, szerinte ezen beavatkozások 15-20 százaléka indokolt, miközben ma Magyarországon a szülések 40 százaléka császármetszéssel végződik.

Kijelentette, azt szeretné látni, hogy olyan törvényjavaslat kerül a Ház elé, amely a felvetett problémákat orvosolja. Mindaddig minden anyák napi bohóckodás hiteltelen – mondta.

Komáromi Zoltán (DK) szerint nagy a humánerőforrás-probléma Magyarországon, egy egészségügyre elég ember van az országban, ezért a kormánynak a közfinanszírozott egészségügyre kellene koncentrálnia. Tisztázni kellene a magán- és a közfinanszírozott ellátás közötti határokat – mondta.

Javasolta azt is, hogy a kórházak a szabad kapacitásaikat értékesíthessék, hogy többletbevételhez jussanak.


Képviselői felszólalások

Hiszékeny Dezső (MSZP) a valódi egyeztetést hiányolta a javaslattal kapcsolatban, felvetve, hogy akár nemzeti konzultációt is lehetett volna tartani az egészségügy átalakításáról.

Úgy értékelt: a javaslat minden egyes részelemében hátrányos az embereknek, mert az ellátórendszer térben és időben is távolabb kerül a betegektől, de erősödik a szakdolgozók kiszolgáltatottsága is és a változtatások súlyosan veszélyeztetik a mentést.

Fekete-Győr András (Momentum) azt mondta: kettészakadt a magyar egészségügy, nagyok a várólisták, tömegek állnak tömött sorokban lepukkant egészségügyi intézményekben. Szektorsemleges finanszírozást bevezetését szorgalmazta, szerinte az államnak a magánegészségügytől kellene megvásárolnia azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az állami intézmények nem tudnak elvégezni.

Korszakváltást sürgetett az egészségügy irányításában, mondván, nem egy rendőrnek kellene vezetnie az ágazatot, aki csak központosításban gondolkozik.

Jámbor András (Párbeszéd) az átalakításhoz szükséges forrásokat hiányolta, szerinte nem világos, hogy a szociális ellátórendszer és a mentőszolgálat hogyan bírja majd ki a megnövekedett terheket. Arra is választ várt, hogy a szakrendelők az önkormányzatoknál maradnak vagy átkerülnek az államhoz.

Kálmán Olga (DK) arra szólította fel a kormányt, ne játsszon az emberek életével. Az egészségügy átalakításáról szóló javaslatot úgy érétkelte: ez már nem kormányzati dilettantizmus, hanem embertelenség.

Tóth Endre (Momentum) azt emelte ki: a mentők jelenleg is túlterheltek, ezért nem észszerű, sőt veszélyes újabb feladatokat a nyakukba varrni. Hogyan lesz plusz kapacitás és pénz a mentőknél a többletfeladatok ellátására? – kérdezte.

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára az ápolási ágyakkal kapcsolatban azt mondta: cél, hogy az ápolási, gondozási intézmények egy helyen legyenek, a törvény ehhez biztosítja a megfelelő kereteket, a részletszabályokról pedig rendeletben döntenek majd.

A költségvetési források miatt aggódó ellenzéki felszólalásokra úgy reagált: mind a szociális, mind az egészségügyi területen 2010 óta jelentős költségvetési bővülés volt. Ezt az irányt nem lehet elvitatni – hangsúlyozta. Visszautasította azt az ellenzéki állítást, hogy az állam kivonulna a szociális ellátórendszerből.

Mellár Tamás (Párbeszéd) azzal vádolta a kormányt, hogy az elmúlt 12 évben spórkasszaként használta az oktatást és egészségügyet. Az egészségügyet a szemünk láttára véreztették ki, előkészítve azt folyamatot, hogy a magánellátásba kényszerüljenek az emberek – mondta.

Illés Boglárka (Fidesz) felidézte, hogy a törvényjavaslat célja az egészségügy hatékonyabbá tétele. A javaslat középpontjában a betegségmegelőzés és az egészségügyet igénybe vevők, az emberek állnak – tette hozzá.

Szólt arról, hogy az egészségügyi államtitkár több szakmai konferencián is beszélt a törvényjavaslatról, ami a képviselő szerint a szakma bizalmát tükrözi.

A kismamák visszajelzései és saját tapasztalatai alapján elismerését fejezte ki az orvosoknak, ápolóknak, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a lehető legnagyobb biztonságban születhessenek meg a gyermekek.

Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a kormány nem néz szembe a valós helyzettel. Ha nem néznek szembe az egészségügyben a realitással, akkor téves következtetéseket vonnak le, így például azt, hogy a háziorvosoknál nem a finanszírozással és azzal van probléma, hogy kevés az orvos – fogalmazott.

Kijelentette, a humán területen nem lehet Excel-táblákkal, a pénzügyi forrásokkal sakkozva, központosítva irányítani a rendszert. Ezt a dolgot kipróbálták az oktatásban és megbukott, a színvonal csökkent, a szakmai munka lehetetlenné vált, létszámhiány van és az utcán tüntetnek a tanárok, diákok és a szülők – mondta.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Zárszó Fülöp Attila államtitkár zárszavában közölte, a kormány továbbra is elkötelezett az iránt, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók béremelése megtörténjen, és hogy a betegellátás minden szintje tovább javuljon.

Hozzátette: az egészségügyre fordított költségvetési kiadások a 2010-es 1200 milliárd forintról 2023-ra 2670 milliárd forintra nőnek, azaz a számok is azt bizonyítják, hogy többletforrások vannak és fejlesztések történnek ezen a területen.

Az államtitkár elmondta, a most javasolt intézkedéseket a koronavírus-járvány alatti tapasztalatok, a betegellátásban felmerült tipikus problémák tették indokolttá.

Kiemelte, hogy a törvényjavaslat fő célja az alapellátás megerősítése, hogy a háziorvosi ellátás az ország minden részén hasonlóan elérhető és színvonalas legyen. Ezt célozza, hogy a települések mellett az állam is nagyobb felelősséget vállal a háziorvosi praxisok szervezésében. Közölte, a háziorvosi ellátást az önkormányzatokkal együttműködve az Országos Kórházi Főigazgatóság szervezi majd.

Fülöp Attila azt mondta, a védőnők – megőrizve szakmai önállóságukat – a helyi kórházak alkalmazottai lesznek; a városi kórházak feladatot kapnak a háziorvosi ügyeleti ellátásban és a népegészségügyi szűrésben is.

Hozzátette: a hatékony feladatszervezést szolgálja, hogy a kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, ahol ezentúl szakápolási központok keretein belül gondoskodnak a betegekről.

Latorcai János közölte, az Országgyűlés következő ülése december 5-én lesz.

Ajánljuk még