logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Orbán Balázs: Helytelen az uniós pénzügyi eszközöket politikai célokra használni

Helytelen dolog az uniós pénzügyi eszközöket politikai célokra használni – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Kovács Zoltánnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának A merész igazság Magyarországról című podcastjának hétfőn megjelent harmadik adásában.

A podcastban Kovács Zoltán felvetette, hogy Magyarország az Európai Bizottsággal konstruktív módon zárta le a tárgyalásokat a helyreállítási alapról, de a legfrissebb hírek mégis arra engednek következtetni, hogy elhalasztják a döntéseket.

Orbán Balázs szerint „a baloldali transznacionális politikai ideológia foglyul ejtette az európai integrációt”, és ahelyett, hogy „az európai intézmények jogi hatalmukat semleges félként az európai integráció megtartására használnák, saját politikai prioritásaik előmozdítására törekszenek, az Európai Unió egyben tartása helyett politikai ideológiákat szolgálnak.”

Hozzátette:

ez nemcsak az Európai Parlamentben jelenik meg, de az Európai Bizottságban és az Európai Bíróságban is, amelyeknek a szerződés alapján semlegesnek kellene maradniuk.

Megjegyezte: „mi magyarok,(…) szenvedünk attól, hogy (…) álláspontunk az egyetlen Európa-párti megközelítés ebben a konfliktusban”.

Ami most történik: megpróbálnak minket zsarolni konzervatív, jobboldali kereszténydemokrata politikánk miatt, ahogyan például Lengyelországot is zsarolják” – fogalmazott a politikai igazgató, aki szerint ez elfogadhatatlan. Orbán Balázs közölte: „A politikai nézeteltérések jelen vannak, de az európai együttműködés jövője még fontosabb”.

A szakmai kérdésekben soha nem lesz konfliktus, mert ugyanazon az oldalon állunk, az átláthatóság és a pénzek tisztességes kezelése a magyar kormány célja is egyaránt. A politikai kérdésekben pedig megpróbálunk bíróságra menni, és a politikai harcot máshol vívjuk meg. És ezek a tárgyalások nagyon sikeresek voltak” – fogalmazott.

Kovács Zoltán szerint az Európai Bizottság néhány tagja azt sugallta, azért nem született még meg a megállapodás Magyarországgal a helyreállítási alapról, mert Magyarország nem támogatja az Ukrajna megsegítésére szánt uniós kölcsönt és a globális minimumadót.

Orbán Balázs szerint ez ellentétes a szerződésekkel, mert „a koronavírus-válság negatív gazdasági következményeinek kezeléséről szóló közös hitelfelvételi projektnek semmi köze az európai külpolitikához, semmi köze a globális minimumadóhoz”. Kiemelte: nem gondolják, hogy ezeket a kérdéseket együtt kellene tárgyalni, de ha mégsem így történne, „Magyarország álláspontja akkor is fenntartható”.

Nem tudnak minket sarokba szorítani. Nem fognak tudni nyomást gyakorolni ránk. Készek vagyunk a megállapodásra, de képesek vagyunk menedzselni a gazdaságunkat” – mondta. Hozzátette: helytelennek tartja a „szakpolitikai, semleges, uniós pénzügyi eszközöket politikai célokra használni”, mert véleménye szerint ennek „az Európai Unió felrobbantása” lenne a vége.

A miniszterelnök politikai igazgatója a műsorban kifejtette:

a magyar kormány szeretne megállapodni, és optimista, „hogy a józan ész kerekedik felül”.

Az Ukrajnának nyújtandó hitelről elmondta: Magyarország általánosságban nem támogatja a közös hitelprojekteket. „Nagyon szívesen támogatjuk az ukránokat bilaterális alapon” – jegyezte meg, hozzátéve: ugyanakkor úgy vélik, „a közös hitelprojektek nem hasznos módszerek, nem hasznos eszközök az európai integráció együtt tartására”.

Orbán Balázs kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy meg van győződve arról: létrejön egy új, fenntarthatóbb világrend, ami a tiszteletre épül, és ahol mindenki megérti a másik nemzeti érdekeit és elfogadja, hogy független, szuverén és szabad nemzetállamokra van szükség. „A nemzetközi politikának e nemzetek egyenlő együttműködésén kell alapulnia” – jelentette ki.

Szólt arról is, „valószínűleg egy újfajta jobboldali hullám jön”, több országban is jobboldali lett a vezetés és várakozásai szerint ez a tendencia folytatódni fog az elkövetkező hónapokban. Főként azért, mert a nyugati választók úgy gondolják, hogy a politikai elit és a baloldali kormányok nem a választók érdekeiket képviselik – jelentette ki.

Kovács Zoltán felvetette azt is, hogy „a nyílt társadalmi megközelítés nem demokratikus elemeket visz be a politikai döntéshozatalba és a politikai döntésekbe, és az NGO-k, az úgynevezett civil társadalom, ha nem is háborút folytat, de mindenképpen nyomást gyakorol azokra a politikai döntéshozókra, akiket szabályosan választottak meg”.

Kifejtette: véleménye szerint a szuverenitás visszavétele azt jelenti, hogy a tényleges döntés joga egy ország sorsáról a szuverén választók és a szuverén kormánytól ered. Ez Nyugat-Európában, a legtöbb nyugat-európai országban elveszőben van

– jegyezte meg az államtitkár.

Orbán Balázs ezzel kapcsolatban azt mondta, „különösen a 21. században, képesnek kell lennünk arra, hogy harcoljunk a kormány szuverén, az emberek akaratát tükröző döntéshozatali jogáért”.

Hozzátette: a politika nem lehet független attól, ami körülveszi, meg kell érteni, mi történik a gazdaságban, a kultúrában, a politikai filozófiában „és ezeket a gondolatokat át kell vinni a politikába”.

Kifejtette: ezért nagyon fontos a tudományos intézmények, az agytrösztök, a tehetséggondozó programok létrehozatala és nemzetstratégiai feladatnak nevezte, „hogy képesek legyünk befolyásolni a fiatal generáció gondolkodásmódját, és meggyőzzük őket arról, hogy érdemes hazafinak lenniük”.

Ajánljuk még