logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Csák János: A családot és erényeket központba helyező nemzetstratégiai váltás kell az Egyesült Államokban

A ma uralkodó amerikai gondolkodásmódot a vagyon létrehozásának és elosztásának kérdései uralják, és nagy kérdés, hogy az amerikai politikai rendszer képes lesz-e a puszta vagyon- és forráselosztási játszmák helyett valódi, a családot és erényeket központba helyező nemzetstratégiai váltásra – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter egy pénteki, budapesti konferencián.

A miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) szervezett, „Konzervatív elmék – Habsburg Ottó és más konzervatív gondolkodók öröksége transzatlanti perspektívából” című konferencián az európai-amerikai szellemi és kulturális összefonódások jelentőségéről rendezett panelbeszélgetésen fejtette ki gondolatait. Azt mondta: az amerikai ideálok, a szabadság, a törvény előtti egyenlőség és az igazságosság a földi élet legszebb ambícióit testesíti meg, „az amerikai géniusz szellemi jelensége és lelki öröksége nélkül rosszabb és szegényebb lenne a világ”.

Kifejtette: az amerikai ideálok, a szabadság, a törvény előtti egyenlőség és az igazságosság a földi élet legszebb ambícióit testesíti meg, „az amerikai géniusz szellemi jelensége és lelki öröksége nélkül rosszabb és szegényebb lenne a világ”.

Úgy vélte,

az amerikai géniusz önmagában vett vonzereje mellett nekünk európaiként is fontos, hogy mi történik az Egyesült Államokban.

Az Egyesült Államokban ugyanis az Európa jövőjéről szóló film játszódik napjainkban, a forgatókönyvet és a dramaturgiát elvileg európai gondolkodók írták évezredeken át” – fogalmazott. Emlékeztetett rá: az Egyesült Államokban az Európából importált elméletek gyorsan válnak minden következményükkel együtt a társadalmi gyakorlat részévé.

Felidézte: a 18. században a független Egyesült Államokért küzdők ambíciója az volt, hogy az európai történelem terhei és korlátai nélkül létrehozzák a világ legjobb politikai társulását, a szabadság rendjét, ehhez pedig alaposan tanulmányozták a nyugati vallási és filozófiai hagyományokat.

Úgy vélte, az Egyesült Államok haszon- és teljesítményelvű intézményrendszere egyedülállóan gyors és tartós növekedést hozott, és óriási tömegek számára teremtett anyagi jólétet az elmúlt 250 évben.

Ma mégis úgy tűnik, Amerikában épp az alapításkori ideálok, a szabadság, a törvény előtti egyenlőség és az igazságosság értelmének kiforgatása zajlik – jegyezte meg. Szavai szerint „a balliberális marxista radikálisokkal szemben” Amerikában és Európában is defenzívában vannak a konzervatívok, akiknek egyre szűkebb tere marad arra, hogy az önazonosságuk megőrzésével és annak feladása nélkül további engedményeket tegyenek.

A miniszter az amerikai konzervatívokkal kapcsolatban a legfontosabb problémának a hagyományos emberképtől és társas élet természetes felfogásától való eltávolodást látja.

Az amerikai konzervatívok zöme modern és haszonelvű lett, nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy a reprodukciót és a kötődési mintákat biztosító család elé, illetve fölé helyezze az anyagi és gazdasági teljesítményt

– mondta. Hozzátette: valójában a 18. század végén megalakult USA összeomlott volna, ha nem szilárdul meg a társadalmi integrációhoz szükséges erények és hagyományok rendszere.

Csák János szerint azonban a ma uralkodó amerikai gondolkodásmódot a vagyon létrehozásának és elosztásának kérdései uralják.

A konzervatívokat vagy republikánusokat a szabadpiac és a vállalkozások révén elérhető vagyon, míg a demokratákat az egyenlőtlenül elosztott vagyon kérdése foglalkoztatja” – mondta, hozzátéve, a jelek szerint nem a vallás és erkölcs, hanem a vagyon teszi Amerikát sikeressé és boldoggá.

Felhívta a figyelmet arra: az amerikai géniuszt jellemző ideákhoz szükséges erényeket csak a gondoskodás, a nevelés, az oktatás tere, a család tudja kitermelni, itt tanulják meg a közösség szabályait, az erényeket, a tiszteletet, tekintélyt, hierarchiát, az igazságot, szeretetet, méltányosságot.

Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, az amerikai politikai rendszer és elit képes lesz-e a puszta vagyon- és forráselosztási játszmák helyett valódi, a családot és erényeket központba helyező nemzetstratégiai váltásra – fogalmazott a miniszter.

Csák János szerint

a világ minden lakója számára életbevágóan fontos a rendezett szabadság (order liberty) amerikai kísérletének sikere”.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, a géniusz csak hús-vér emberek, vezetők tevékenységén keresztül tudja kifejteni hatását, és “az amerikai és transzatlanti civilizáció túlélése azon múlik, az intézmények és az eszközök milyen minőségű vezetők kezében vannak”. Hozzátette: hozzáértő és erkölcsös vezetők képesek egy gyenge szervezetet is dinamizálni és sikerre vinni, amíg a romlott vezetők a jól működő szervezeteket is képesek tönkretenni.

Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány és az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete igazgatója megnyitójában arról beszélt, Habsburg Ottó a konzervatív gondolkodásnak egyfajta hálózatépítője, a hálózat egyik legfontosabb középpontja volt.

Hozzátette: fontosnak gondolja, hogy az Egyesült Államokat, a transzatlanti viszonyt ne egyfajta fenyegetésként, „felemelt ideológiai mutatóujjként” fogjuk fel, hanem próbáljunk eszmecsereként gondolni a transzatlanti viszonyra és megismerni a hatásokat, amik Európából érték az amerikai gondolkodást.

A konferencia célja a szervezők szerint az, hogy bemutassák: az Atlanti-óceánon átívelő európai eszmék és törekvések hogyan inspirálták az amerikai politikai gondolkodást és gyakorlatot, és hogyan alakították újra az amerikai ideák Európa konzervatív politikájának körvonalait.

A rendezvényen felszólal mások mellett Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Szemerkényi Réka, volt államtitkár, korábbi nagykövet, Jeffrey O. Nelson, a Russell Kirk Center a Kulturális

Megújulásért ügyvezető igazgatója, Andrew Bremberg a The Victims of Communism Memorial Foundation elnöke és Edwin J. Feulner, a The Heritage Foundation alapító elnöke.

Ajánljuk még