logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

48 perc – Fodor Gábor: Szükség van rá, hogy az orosz energiahordozók is ott legyenek a piacon

| Szerző: hirado.hu
Többek között Európa energia- és nyersanyagellátásának válságáról, a budapesti amerikai nagykövet hazánkat bíráló erős kijelentéseiről, valamint a Nyugat és a Kelet között zajló gazdasági és kereskedelmi háborúról is beszéltek Lánczi Tamás vendégei a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban. A meghívottak ezúttal Hortay Oliver, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója, Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője és Horváth József biztonságpolitikai szakértő voltak.

Az Európai Unió tervezett kilencedik szankciós csomagjának következményeiről Hortay Olivér beszélt, aki kiemelte, hogy ebben a csomagban betiltanák az Oroszországból érkező cseppfolyósított gáz (LNG) felhasználását is Európában. A szakértő elmondta, hogy egy ilyen intézkedés tovább súlyosbítaná Európa energiaválságát,

mivel a Nemzetközi Energiaügynökség tanulmánya szerint már most látható, hogy 2023 nyarára 30 milliárd köbméter gáz fog hiányozni az európai piacról.

Hortay elmondta, jelenleg nincs alternatíva ennek a mennyiségnek a pótlására, ráadásul, ha az EU elvágja magát az orosz LNG-től, akkor az eddig hiányzó gázmennyiség tovább növekedhet.

Kapcsolódó tartalom

A Századvég elemzője arra is kitért, hogy Európa acélipara is haldoklik a magas energiaárak miatt. Az acélipar egy energiaintenzív ágazat, ezért a gázárak emelkedése a termelés korlátozására vagy beszüntetésére kényszerítette az európai acélgyárak jelentős részét. Az elemző rámutatott, hogy a háború előtt az unió legnagyobb beszállítója Ukrajna és Oroszország volt. Azonban Ukrajna acélipara a háború miatt megszűnt, a megmaradt elemek pedig orosz kézre kerültek. Az orosz acélimport tilalma esetében a másik legnagyobb beszállítótól is elesne Európa.

Kapcsolódó tartalom

Amerika budapesti nagykövete szerint az USA a megoldás

A műsorvezető felidézte, hogy a Biden-adminisztráció budapesti nagykövete, David Pressman, az amerikai gazdasági kamara előtt Budapesten kifejtette, hogy a jövőben mindent az Egyesült Államokból kell megrendelni.

Azzal kapcsolatban, hogy képes lehet-e az USA pótolni az unió számára nélkülözhetetlen energiahordozókat és nyersanyagokat, Hortay Olivér kifejtette: a gázpiacon a műszaki meghatározottságok teszik lehetővé, hogy honnan tud beszerezni energiahordozót az adott piac.

A Nemzetközi Energiaügynökség tanulmánya világosan rámutat, hogy az LNG növekményének jelentős részét Kína már lekötötte. A fennmaradó kisebb hányadot pedig, ha megvenné is Európa, akkor is csak egy részét fedezné a kiesett gázmennyiségnek.

Horváth József szerint viszont az üzleti spekulánsok már előkészítették a piacokat az amerikai nyersanyagok értékesítésére. Mint felidézte, sajtónyilvánosak azok a hírek, amelyek szerint például az Oroszországból származó kőolajat Indiában finomítják. Ennek következtében az orosz kőolajból előállított termékek már nem minősülnek orosz eredetűnek. A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanezt fogják alkalmazni az amerikai forgalmazók is más orosz nyersanyagok továbbértékesítésekor.

Kapcsolódó tartalom

A kérdésről Fodor Gábor úgy vélekedett, hogy hosszú távon Európa nyersanyagellátása nem fog megoldódni. Európa legnagyobb problémája a függés, ami például az orosz nyersanyaghoz kötötte a gazdaságát – mondta, majd hozzátette: az USA valószínűleg csak átmenetileg tudja betölteni az orosz nyersanyagok kiesése által okozott űrt. Fodor szerint a magyar miniszterelnök meglátása lenne a helyes stratégia európai szinten is, azaz többszereplős piacról kellene beszerezni az energiahordozókat és nyersanyagokat.

Jó, ha a megújuló energiákra nagy hangsúlyt fektetünk, de arra is szükség van, hogy az orosz energiahordozók is ott legyenek a piacon – tette hozzá.

Kapcsolódó tartalom

Mráz Ágoston Sámuel a budapesti amerikai nagykövet kijelentéseire reagálva úgy fogalmazott: örömteli, ha Amerika Magyarországnak is eladna energiahordozókat, de ne szóljon bele abba, hogy mi mit akarunk megvenni. A Nézőpont Intézet igazgatója szerint az amerikai nyersanyagimport fokozásához a szükséges infrastruktúra kiépítése is nélkülözhetetlen. Mint mondta, ezt az Egyesült Államoknak kellene megoldani, amit pedig pénzügyileg is finanszíroznia kellene.

Mráz Ágoston úgy látja, az európai energiaválság egyik problémája, hogy az Egyesült Államok úgy lép be az európai piacokra, hogy közben tiltást vezet be az orosz nyersanyagokkal szemben. Ezáltal torzítja a versenyt és hatással van az energiahordozók áremelkedésére.

David Pressman szerint Magyarország beavatkozott az Egyesült Államok félidős választásába

A műsorvezető felidézte, hogy a budapesti amerikai nagykövet szerint a jelenlegi magyar kormány az amerikai félidős választások során aktív pártpolitikai kampányt folytatott. Ugyanakkor Lánczi Tamás arra is emlékeztetett, hogy az országgyűlési választások után a magyar ellenzékről derült ki, hogy közel kétmilliárd forint kampánytámogatást kapott az Egyesült Államokból.

A nagykövet kijelentésére reagálva Fodor Gábor azt mondta, az országok nemzetközi súlyától függetlenül minden államnak joga van véleményt nyilvánítani a másikról.

Kapcsolódó tartalom

A magyar ellenzék amerikai finanszírozásával kapcsolatban Fodor Gábor úgy vélekedett, hogy az nem az amerikai kormánytól érkezett. Mráz Ágoston szerint viszont az amerikai nagykövet abban is közreműködhetne, hogy az amerikai hatóságok segítsenek kivizsgálni az Action for Democracytól érkezett kétmilliárdos támogatás eredetét.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő a beszélgetésben felidézte, hogy Victoria Nuland, az európai és eurázsiai ügyekért felelős volt államtitkár-helyettes 2015-ben ötmilliárd dolláros támogatásról beszélt egy kiszivárgott telefonbeszélgetésben, amellyel Ukrajna akkori, oroszbarát rezsimjét megbuktatták.

A szakértő kiemelte, hogy az USA hasonló támogatásokkal próbálta befolyásolni Bulgária és Szlovénia belpolitikáját is.

A G20 és Kína viszonya

A műsorvezető felvetése szerint a G20-as találkozó szavak szintjén kompromisszumkereső volt, de tettek szintjén látható, hogy az Egyesült Államok „gőzerővel dolgozik azon”, hogy leválassza magát Kínáról. Lánczi Tamás szerint ez a törekvés ugyanannak az embergós politikának ágyaz meg, amelyet Oroszországgal szemben folytat a Nyugat. A műsorvezető szerint a Tajvan körül kialakult amerikai–kínai ellentét olyan következményeket idézhet elő világgazdasági szinten, mint amit az Oroszországgal szemben alkalmazott politika eredményezett.

A szankciós politika eddigi tapasztalatairól szólva Hortay Olivér úgy fogalmazott: annak hatásai megjósolhatatlanok a globális gazdaságra nézve.

„Minél több szankció és geopolitikai indíttatású vágás keletkezik a globális ellátási láncokban, annál nagyobb problémákat fog okozni mind az EU-nak, mind a többi szereplőnek”

– hangsúlyozta.

Kapcsolódó tartalom

Horváth József szerint a világ „furcsa” újrarendezésének vagyunk a szemtanúi. Mint mondta, az USA stratégiai hibát követett el Kínával kapcsolatban, mivel azokat a chipeket gyártják ott, amelyeket az Egyesült Államok felhasznál a saját haditechnikájához és űrtechnológiájához is.

A szakértő szerint

egy olyan hidegháború előszobájában vagyunk, ahol Kína, Oroszország és Ázsia irányából alakul ki az egyik világ, a másik pedig egy angolszász szövetségi struktúra lesz, és a kettő között zajlik majd a küzdelem. Európa viszont nemcsak beleszólni nem fog a döntésekbe, hanem azok elszenvedője lesz.

Mráz Ágoston Sámuel arra mutatott rá, hogy Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a két térfél beszéljen egymással. A magyar gazdasági modell a nyugati és a keleti világ együttműködéséről szól – húzta alá.

A Nézőpont igazgatója emlékeztetett, hogy a magyarok érdeke az, hogy a nyugati gazdasági rendszer részeként keleti tőkebefektetéssel tudjanak létrehozni gyártókapacitásokat. A debreceni akkumulátorgyár erre a példa, ahol a német autóipar és a kínai akkumlátorgyártás találkozott egymással Magyarországon – mutatott rá.

Az Egyesült Államok és Kína a meghatározó erő

Fodor Gábor kiemelte, hogy az Ukrajnában zajló háború és annak hatásai mellett az igazi törésvonal Amerika és Kína között húzódik. Már az is valami, hogy a két világhatalom vezetői beszéltek egymással – mondta, majd hozzátette: a jövő nagy konfliktusai a két nagyhatalom között zajlanak majd. Ehhez csatlakozva Mráz Ágoston arra emlékeztetett, hogy a háborúk megelőzésének egyik módja a nagyhatalmak között zajló kereskedelem és gazdasági együttműködés lenne.

Mráz Ágoston azt mondta, Budapesten nem ezt az eredményt várták, de az objektív mutatók szerint republikánus győzelem született az alsóházban. Ez jelentősen korlátozza Joe Biden hatalmát – tette hozzá. Az elemző úgy fogalmazott: egy bizonytalan Egyesült Államokra számít a következő két évben, és kevés esélyt lát arra, hogy Joe Biden elnök újrainduljon a 2024-es elnökválasztáson.

Mráz Ágoston szerint jelenleg egy „újrapozicionálás” zajlik az amerikai politika hátterében annak ellenére is, hogy a retorika szintjén nem feltétlenül érzékelhető.

Fodor Gábor, a Liberális Párt alapítója szintén rámutatott, hogy a nemzetközi jobboldal jobb szereplést várt a republikánusoktól. Mint elmondta, az alsóházi republikánus többség arra nem elegendő, hogy komolyabb fordulat történjen az amerikai politikában, viszont a hangsúlyok óvatosan áttevődhetnek más területekre.

Kapcsolódó tartalom

Arra, hogy Donald Trump bejelentette újraindulását a 2024-es elnökválasztáson, Fodor Gábor úgy reagált, hogy nem jó irány, mivel a félidős választások is bizonyították, hogy túlzottan megosztó személy. Mráz Ágoston szerint egyáltalán nem magától értetődő, hogy Trump lesz a republikánus jelölt 2024-ben.

Horváth József azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak jót tenne, ha egy fiatalosabb imázst tudna felmutatni az új elnök képében. Hortay Olivér meglátása szerint pedig az amerikai adminisztráció megosztottá válása nehezíteni fogja a belpolitikai kérdések megválaszolását. A figyelmük a külpolitikai törekvések irányába mozdulhatnak, ami remélhetőleg nem további feszültségeket jelent majd.

Címlapfotó: Hirado.hu/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még