logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

48 perc – Az Egyesült Államok már érvényesítette az érdekeit

| Szerző: hirado.hu
Az Egyesült Államoknak nem érdeke a háború eszkalálása, ez látható a kelet-lengyelországi területre becsapódott rakétára adott reakciójából – hangzott el a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban, melynek vendégei ezúttal Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, Hortay Olivér energetikai szakértő, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője és Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója voltak.

 

Lánczi Tamás a beszélgetést a kedd este történtekkel indította: Kelet-Lengyelországban a lengyel–ukrán határtól körülbelül hat-hét kilométerre egy azonosítatlan rakéta csapódott be.

Fodor Gábor elmondta, aggodalmakat keltett benne, amikor tudomást szerzett a hírről, mivel egy NATO-tagországról van szó, azonban az érkező hírek folyamatosan megnyugtatták, és számára is biztossá vált, hogy a háborút ez nem fogja eszkalálni.

A kedd esti fejlemények jól bemutatják, hogy hová vezethet ez a konfliktus

– tette még hozzá Fodor Gábor.

A műsorvezető felvetette a kérdést, hogy mi van még Ukrajna kezében, hiszen amennyiben a Nyugat nem küld támogatást, azonnal összeomlana az ország.

Fodor szerint az ukránok mellett annyi áll, hogy Oroszország megtámadta őket – ha elfogadnánk az orosz agressziót, az egész nemzetközi jog értelmét veszti. Kifejtette, hogy szerinte az Egyesült Államok csak belegabalyodott ebbe a háborúba, és természetes, hogy ott áll Ukrajna mellett. Ahogy az is, hogy az ukránok megpróbálnak minden lehetőséget megragadni, hogy másokat is berántsanak a háborúba.

Horváth József arról beszélt, hogy továbbra is az Egyesült Államok „osztja a lapokat” a konfliktust illetően, erre is jó példa a Lengyelországban történt incidens. Úgy gondolja, hogy a higgadtságot az segítette, hogy az USA a fejlemények 12 óráján belül a legpontosabb híreket közölte. Ebből szerinte leszűrhető, hogy Amerika sem szeretné a konfliktus eszkalációját. Mint mondta, közel voltunk a NATO 5-ös cikkelyének életbe lépéséhez, mivel ha Lengyelország úgy ítéli meg, hogy támadás érte az oroszok részéről, akkor kérhette volna az 5. cikkely működésbe lépését. Szerencsére a 4. cikkelynél megálltunk – mondta.

Az orosz–ukrán konfliktus jól mutatja, egy hajszálon múlik, hogy egy olyan őrültségbe csapjon át, amikor már nem lehet megállítani a folyamatokat

– húzta alá az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Szerinte nem elrugaszkodott gondolat, hogy vannak olyan körök, amelyek abban érdekeltek, hogy kiszélesedjen ez a háború.

Mint mondta, Ukrajna nehéz tél előtt áll, mivel a téli hideg előtt összeomolhat az energetikai infrastruktúrája, emellett pedig a frontvonalak megmerevedtek. Az ukrán kommunikáció arról szólt, hogy szörnyűséget követtek el az oroszok, megtámadtak egy NATO-tagországot. A sajnálatos hibát igyekezett kihasználni, kommunikációs oldalról maga mellé állítani a NATO-t – magyarázta a biztonságpolitikai tanácsadó.

Horváth József megfogalmazta, hogy az Egyesült Államok ugyan kiszorította az európai piacról az orosz energiahordozókat, de az is érdeke, hogy az EU-tagállamok fizetni tudjanak azért, úgy gondolja, az USA ezért mozdulhatott el a béke irányába.

Mielőtt megtámadta Oroszország a vele szomszédos Ukrajnát, egy minszki megállapodásban igyekezett érvényesíteni az ukrajnai orosz kisebbség érdekeit, amelyet nem kapott meg – hívta fel a figyelmet a biztonságpolitikai tanácsadó. Kiemelte, hogy a megtámadott Ukrajna azt érzi fontosnak, hogy a magyar kisebbséget frusztrálja azzal, hogy a Munkácsi várról eltávolítja a Turul- emlékművet.

Az Európai Unió ennek ellenére nem foglalkozik a kisebbségek jogaival, csak a háborúval

– húzta alá.

Mráz Ágoston Sámuel szerint jól látható, hogy valószínűtlen, hogy egy orosz rakéta csapódott be, mivel egy NATO-gép követni tudta annak útját.

A szakértő szerint jól példázza a helyzetet, hogy mennyire fontos a stratégiai nyugalom, és jó hírnek tartja, hogy ez minden országnál megvolt.

Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok elnöke annak ellenére, hogy sokat tett a háború eszkalációjáért, bejelentkezett és elmondta, hogy a jelek arra utalnak, hogy egy ukrán rakétáról van szó. Ezt azért is tartja fontos fordulatnak a szakértő, mert ha Amerika úgy gondolta volna, hogy Oroszországgal fegyveres konfliktust kell vállalni, máshogy alakult volna a helyzet.

Mint mondta, a rakétabaleset történésekor a CIA vezetője Kijevben tartózkodott, és egy héttel korábban az amerikai nemzetbiztonsági tanács vezetője tett látogatást. Felhívta a figyelmet, hogy Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kommunikációjában eltérés figyelhető meg. Valamiféle törés van az Egyesült Államok és Ukrajna stratégiája között – emelte ki Mráz Ágoston Sámuel.

Az Egyesült Államok vezetői valószínűleg stratégiaváltásról győzködik Ukrajnát a háttérben – mondta a Nézőpont Intézet vezetője.

Kifejtette, hogy az Egyesült Államok békekoncepció megfogalmazására kérte Ukrajnát, viszont Zelenszkij végrehajthatatlan feltételt szabott meg. Viszont jónak látja, hogy kezd kialakulni egyfajta nyomás, amely békére sarkallja az ukránokat. Ukrajna ugyan ki van szolgáltatva a Nyugatnak pénzügyileg, az egyetlen dolog, ami a „kezében” van, az a média. Az Egyesült Államokat azzal tartja sakkban Zelenszkij, hogy az USA meg akarja őrizni a morális felsőbbrendűségét.

Mráz kijelentette,

elvárható lenne mindenkitől, hogy a béke irányába tegyen meg lépéseket, és ne az eszkaláció irányába.

Hortay Olivér a keddi történések sokaságában inkább a Barátság kőolajvezeték leállását említette meg a beszélgetésben, ugyanis rakétatalálat érte az olajszivattyú elektromos ellátását biztosító transzformátort.

Akut probléma nincs – jelentette ki –, mivel Magyarország 90 napnyi nyersolajtartalékokkal és két hónapra elegendő üzemanyag-tartalékkal rendelkezik. Mint mondta, nem olyan nagy erőfeszítés megjavítani egy transzformátorállomást, mint egy olajvezetéket, emellett kifejtette, hogy az ukránoknak is érdekük a vezeték működése, mivel tranzitdíjat kapnak az átfolyó olajért.

Az ukrajnai energetikai infrastruktúra gyakorlatilag megsemmisült – emelte ki az energetikai szakértő, és hozzátette, nagyon sötét tél vár Ukrajnára. Napról napra nő azoknak a száma, akik nem jutnak alapellátásokhoz, és nem látni, hogy ez hogyan válik kezelhetővé.

Rámutatott, hogy az Egyesült Államok mozgását jól magyarázzák az energetikai piac folyamatai. Az Európai Unió olajembargója december 5-től hatályba lép, és az EU-vezetők úgy nyilatkoznak, hogy a szankciókat a háború után is fenn kívánják tartani.

Kijelentette, hogy

az USA érvényesítette az érdekét. Az európai piacról teljesen eltűntek az oroszok, így az Egyesült Államok eladhatja az európai piacokon az energiahordozóit.

Hortay Olivér ezzel magyarázta, hogy az Egyesült Államok a béke irányába kezd lépni, mivel a háború folytatása már kevésbé érdeke.

Ajánljuk még