Szászfalvi László, a munkacsoport KDNP-s társelnöke az ülés után az MTI-nek elmondta: a szórvány, illetve a diaszpóra magyarság életében „élet és halál kérdés” a népszámlálás, hiszen mindenféle nemzeti vagy nemzetiségi érdekképviselet lehetősége attól függ, hogy milyen lélekszámban van jelen az adott területen a magyarság.
Ezért nagyon fontos volt, hogy a környező országokban is az elmúlt időszakban lezajlott népszámlálások soron elérjék a legutolsó magyar embert is. Ismertette: a tanácskozáson minden rendelkezésre álló technikát átbeszéltek, amellyel fel lehet venni a kapcsolatot az emberekkel – mondta, hozzátéve,
a Covid-időszakban különösen fontossá vált az online kommunikáció és kampány.
Az elhangzott beszámolók alapján, bár mindenütt csökkent a szórványban élő magyarság létszáma, ugyanez igaz a többségi nemzetekre is. A magyarság tehát a „szórványvégvárakban, diaszpóravégvárakban él, virul, dolgozik, meg akar maradni, és ezért minden olyan lehetőséget, összefogást, együttműködést megpróbálnak működtetni, amelyek biztosítják a feltételeket ehhez” – fogalmazott Szászfalvi László.
Hozzátette: a magyar kormánynak kötelessége különös figyelmet fordítani a szórványterületekre, ahogyan ezt az elmúlt 12 évben meg is tette. Ugyanakkor mindig vannak újabb és újabb kihívások, amelyekre reagálni kell. Jelezte, a munkacsoport közvetíti az ott elhangzott javaslatokat, kéréseket a kormány felé.
Kérdésre kitért arra is: a kárpátaljai demográfiai helyzet jelenleg folyamatosan változik. A háború miatt országon belül körülbelül 350 ezer menekült érkezett a térségbe, és az elmúlt napok rakétatámadásai után számuk biztosan tovább emelkedik majd. Ezenkívül Ukrajna közigazgatási átalakítása is hátrányosan érinti a magyarságot, az eddigi szűk többség most már kisebbséget jelent.
Harangozó Tamás, a testület MSZP-s társelnöke elmondta, a másik naprendi pont a diaszpórában, ezen belül elsősorban a Nyugat-Európában élő magyarság helyzete és az oktatás kérdése volt.
Elmondta, a pandémia miatt előtérbe került online oktatás előnyei és hátrányai a magyar nyelv oktatásában, a magyar közösségek szervezésében is megjelentek.
Megemlítette, hogy míg a tinédzser korosztálytól felfelé kifejezetten jók a tapasztalatok, a kisgyermekek esetén nem hatékony az online oktatás és kapcsolattartás.
Kitért arra: az ülésen a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének oktatási szakértője elmondta, a szövetség és a Szent István Egyetem közösen akkreditált képzést hozott létre az elmúlt években a diaszpórában magyar nyelvet tanító pedagógusoknak. A képzésen szerzett diplomát elfogadják a nyugat-európai országokban.
Az egyrészt nyári, másrészt két féléves online képzés módszertani segítséget ad, hogy miként lehet nem hagyományos oktatási keretek között, hanem hétvégi iskolákban megtanítani a magyar nyelvet a gyerekeknek úgy, hogy utána anyanyelvükként tudják használni.
Ez az egy lehetőség maradt a személyes találkozásra, a gyerekek nyelvtanítására és a kultúra megőrzésére, ezért a hétvégi iskoláknak óriási jelentősége van – szögezte le Harangozó Tamás.