Aktuális

Felesége után, apjáért is aggódhat Vilmos herceg

Szilágyi Péter: A kormány nem határokban, hanem nemzetben gondolkodik

A kormány nem határokban, hanem nemzetben gondolkodik és ez a személet határozza meg a kabinet nemzetpolitikai munkáját – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken, Budapesten.

Szilágyi Péter a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért (KÁMME) Alapítvány által szervezett konferencián elmondta, ehhez a keretet 2010-től folyamatosan teremtették meg, és az elmúlt években számos ponton bizonyította nem csak szavakban, hanem tettekkel is, hogy a határon túli magyarság számíthat a magyar kormányra.

A jogi, jogalkotói munka már a 2010-es évek elején elkezdődött – idézte fel, hozzátéve: az elmúlt időszakban pedig tartalommal próbálták megtölteni a nemzetpolitikai stratégiát, azt, hogy hogyan tudják megszólítani, segíteni a külhoni magyarságot.

A célok között szerepelt az identitás megtartása, erősítése, segítség gazdasági téren és a külhoni magyar családoknak.

Szilágyi Péter jelezte, hogy 2010 óta különböző pályázatokkal segítik a külhoni szervezeteket oktatási, kulturális, egyházi és egyéb területeken. 2022-ben 2 milliárd forintból 2372 projekt megvalósítását támogatták – ismertette.

A helyettes államtitkár megemlítette a 2013-ban a diaszpóra magyarságának támogatására indult Kőrösi Csoma Sándor-programot, és a szórványban élő magyar közöségek támogatására 2015-ben indult Petőfi Sándor-programot.

A kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében csaknem 900 beruházás valósult meg, a Szülőföldön magyarul program keretében pedig évente 225 ezer külhoni diák részesül szülőföldjén oktatási-nevelési támogatásban – sorolta.

A Határtalanul program 2011-es indulása óta 500 ezer diák iskolai kirándulását támogatták, a testvértelepülési program révén ezer települési kapcsolat jött létre vagy erősödött meg – mondta.

Szilágyi Péter kitért a diaszpórában élő magyarokra, akik – szavai szerint – méltánytalanul feledve voltak 2010-ig. Részükre is számos program indult, aminek köszönhetően ők is egyre többször fordulnak az anyaország vagy a Kárpát-medencében élők felé.

A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a Híd Kárpátaljáért segélyprogramban az anyaországi és külhoni adományok meghaladták a 1,28 milliárd forintot.

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott előadásában kifejtette, hogy az autonómia a belső önrendelkezés megvalósítását jelenti és nem elszakadási törekvésekként kell értelmezni.

Amikor autonómiáról beszélünk, nem elszakadásról beszélünk, hanem a belső önigazgatás, önrendelkezés megvalósításáról – fogalmazott, hozzátéve, hogy ma a magyarság világnemzet, minden magyar számít.

Mint mondta, Magyarországon politikai konszenzus van az állampolgárság, az egyszerűsített honosítás és a választójog biztosításában, és a tömbben élő magyarság számára jogos követelés az autonómia.

Egy nemzet vagyunk, köszönhetően a 2010 óta zajló nemzetpolitikának, és abban a szellemiségben építjük ezt a nemzetet, hogy azt szétszakítani soha többé nem tudja senki – hangoztatta.

Szili Katalin kitért arra, hogy számos értékünk van, amit védeni kell a nemzetért, a közösségért.

Európában 50 millió állampolgár tartozik valamilyen nemzeti kisebbséghez, azonban az unió „nem szeret hallani a kisebbségek védelméről” – jegyezte meg.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte: egyensúlytalanság van abban, hogy milyen a jogszabályi háttér az egyes országok kisebbségpolitikájában. Az európai kisebbségvédelem keretében a személyi jogok kerülnek előtérbe, a kollektív jogok nem – tette hozzá.

A nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítására, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére indított európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack „elgáncsolása” azt mutatja: az unió nem látja be, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye fontos, Európa stabilitása szempontjából kulcskérdés. A nemzeti kisebbségek ügye nem egy ország belügye, hanem európai ügy – emelte ki.

Számunkra az a fontos – emelte ki a miniszterelnöki megbízott –, hogy a határon túl élő magyarok, magyar közösségek saját szülőföldjükön tudjanak maradni és boldogulni.

Szili Katalin összegzése szerint 2022-re elmondható, hogy a magyarság összetartozik, és azzal a hittel, amivel együtt élünk és tesszük a dolgunkat hegyeket tudunk megmozgatni.

Ajánljuk még