Fontos

Zelenszkij szerint Putyin a NATO megtámadását tervezi

Kövér: 1921 a magyar állam újjászületésének alapjait teremtette meg

A magyar állam újjászületésének és a nemzeti talpraállásnak az alapjait teremtette meg 1921 az Országgyűlés elnöke szerint.

Kövér László az Országgyűlés Hivatala által rendezett, 1921 – A nagy újrakezdés című konferenciához címzett köszöntőjét Bellavics István, a hivatal közgyűjteményi és közművelődési igazgatója tolmácsolta.

A házelnök levelében jelezte, hogy négy éve határozták el a történelmi konferenciasorozat elindítását, amelynek célja a magyar történelem sorsfordító és tragikus éveinek áttekintése.

Kövér László megfogalmazása szerint Magyarország 1918 ősze és 1920 nyara között egy felszámolási kísérlet tárgya volt.

A középkorban elveszett önálló magyar államiságunk visszaszerzéséért tragikusan súlyos árat kellett fizetnünk: elveszítettük történelmi országunk területének kétharmadát, nemzetünk egyharmadát idegen hatalmak fennhatósága alá, nemzeti rabigába és kisebbségi jogfosztottságba kényszerítették

– írta a politikus.

A házelnök megemlékezett Bethlen István miniszterelnökségének első esztendejéről, amely „a tűz eloltásának, az üszkös, még parázsló romok eltakarításának, a fájdalmasan nehéz döntések meghozatalának, a politikai kibontakozás, a belpolitikai stabilitás alapjai lerakásának, az új európai kényszerrendbe való beilleszkedés és alkalmazkodás, de egyben a nemzeti újjászületés kezdetének az éve volt”.

Hozzátette, ilyen körülmények között kellett az országot kivezetni a teljes nemzetközi elszigeteltségből, közben pedig a további területeket – Sopront és nyolc környékbeli települést – megtartani.

A házelnök levelében emlékeztetett,

az ország konszolidációját roppant nehéz időszakban kellett megkezdeni; az összeomló gazdaság, a Tanácsköztársaság, majd a román megszállás és a félmilliós menekülthullám jelentette a mindennapi tragédiákat.

Rámutatott, Bethlen István a belpolitikai stabilitás megteremtése érdekében kötött megállapodást a szociáldemokratákkal, amit a társadalmi szolidaritás fokozatos erősödése, a megfelelő kultúrpolitika révén lelki és szellemi erőgyűjtés, 1927-től pedig a nemzetközi elszigeteltségből való kitörés követett.

A házelnök megjegyezte, 1920-ban a győztes nyugati hatalmak csak Magyarországot dobták a történelem hentespultjára, ám 1938-ban Csehszlovákia, azt követően a balti államok, majd Lengyelország következett; 1947-ben pedig Németország feldarabolásával a szovjet érdekszférába lökték a térséget.

Akinek van történelmi hallása, az napjaink európai hangzavarában is felismeri az újkeletű hentesbárdok csattogásának hangját

– írta levelében Kövér László.

Ajánljuk még