logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Nemzeti gyásznap – A Kádár-diktatúrában évtizedekig tilos volt beszélni a november 4-i eseményekről

Nemzeti gyásznap van, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezett az ország pénteken. Hatvanhat évvel ezelőtt ezen a napon vonultak be a szovjet csapatok Magyarországra, ezzel megkezdődött a forradalom leverése. Délelőtt a Kossuth téren Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra eresztették a Magyarország lobogóját – számolt be az M1 Híradója.

„Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes, magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak” – hangzott el Nagy Imre miniszterelnök híres rádióüzenete 1956. november 4-én, hajnali 5 óra 20 perckor.

Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke a Szabad Kossuth Rádióban így jelentette be, hogy Magyarországot megtámadta a Szovjetunió.

A Vörös Hadsereg kétezer páncélossal és 200 ezer katonával, hadüzenet nélkül vonult be hazánk területére. A forradalmárok a Nyugat segítségében reménykedtek.

„A szovjetek nem bíztak semmit a véletlenre. Biztosra akartak menni, éppen ezért a nyugati határon felsorakoztattak egy jelentős haderőt. Már november 4-e előtt küldtek be szovjet csapatokat a már itt lévők mellé” – mondta Kiss Dávid, a Veritas történetkutató intézet tudományos munkatársa.

Kapcsolódó tartalom

A Nyugat azonban nem segített

Dwight D. Eisenhower amerikai elnök október 31-én egy rádióinterjúban kijelentette, hogy az új magyar vezetést nem tekinti az Egyesült Államok szövetségesének. Ezzel lényegében azt jelezte a szovjet vezetés felé, hogy akár katonai erővel is leverheti a forradalmat, az Egyesült Államok nem avatkozik közbe.

A többszázezres túlerővel szemben néhány ezer forradalmár állt szemben. Több helyen véres utcai harcok kezdődtek. A Magyarország függetlenségéért vívott szabadságharc végül november 11-én bukott el. Több ezer ember vesztette életét, sokan jelöletlen sírban nyugszanak, illetve tízezrek sebesültek meg.

A Kádár János és társai vezette megtorlásokban, illetve koncepciós perekben tömegesen börtönözték be vagy végezték ki a forradalmárokat, negyedmillióan pedig emigrációba kényszerültek. A kádári diktatúrában évtizedekig tilos volt beszélni a történtekről.

Kapcsolódó tartalom

Az Országgyűlés 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá november 4-ét.

Péntek reggel 9 órakor Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót, majd félárbócra eresztették.

A Terror Háza hősök falánál egész nap gyertyagyújtással emlékeztek a kommunista diktatúra áldozataira.

A szabadságharc hősei, illetve a megtorlás mártírjai előtt országszerte tisztelegtek. Debrecenben például a Kossuth laktanyában tartottak koszorúzást. 66 évvel ezelőtt a szovjet tankok figyelmeztetés nélkül vették tűz alá a laktanya egyik épületét, amelyben többen életüket vesztették.

Sopronkőhidán a rabtemetőben virággal és mécsesekkel tisztelegtek 1956 hősei előtt. Itt kilenc forradalmár sírhelye található, akiket úgy temettek el, hogy hozzátartozóik sem tudták, hogy hol nyugszanak kivégzett szeretteik.

Zalaegerszegen pedig egész nap ingyenesen látogatható volt az ÁVH Börtönmúzeuma, ahol tárlatvezetésen ismerhették meg a vendégek a volt fogdát, a kínzótermet, illetve beleolvashattak a zalai forradalmárok élettörténeteibe.

Ajánljuk még