logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Széchenyi saját jövedelmét ajánlotta fel érte – a magyar tudományt ünnepeljük ma

A magyar tudományt negyedszázada, 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. E nap kezdetben kormányrendelet alapján a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés a 2003. évi XCIII. törvényben a magyar tudomány ünnepének nyilvánította, amelyet egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.

 

Széchenyi 1825-ben tett felajánlásához többen csatlakoztak, így a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról szóló 1827. évi XI. törvénycikk elfogadásakor az alaptőke 250 ezer forintra rúgott. A Magyar Tudós Társaság 1830. november 17-i pozsonyi ülésén gróf Teleki Józsefet választották elölülővé (elnökké), Széchenyit pedig másodelnökké (alelnökké). A testület akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, a társaság nevét 1840-ben változtatták Magyar Tudományos Akadémiára (MTA).

Az MTA-nak sokáig nem volt székháza, a gyűjtés e célra 1858-ban indult meg, és 1860-ban írtak ki meghívásos tervpályázatot. A beérkezett művekkel az Akadémia építési bizottsága nem volt elégedett, ezért 1861-ben a német Friedrich August Stülert kérték fel a munkára. A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel.

Az intézményt 1949-ben szovjet mintára átszervezték, tagságát politikai szempontok alapján „megrostálták”, az akkor kizárt tudósokat a közgyűlés 1989-ben rehabilitálta. Az MTA minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést.

Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítja a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságuk lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.

Az 1994-ben elfogadott, 2009-ben módosított akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön.

Az Akadémiának napjainkban 11 tudományos osztálya működik. 2019-ben az Országgyűlés átalakította az MTA kutatóintézeti hálózatát, amelynek működtetése az elfogadott törvénymódosítások nyomán az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz került át, melynek önálló költségvetése van, és nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá.

A tudomány világévében, 1999-ben Budapesten rendezték meg a tudományos világkonferenciát, amelyen a magyarok kezdeményezték a tudomány világnapjának megtartását. A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért elnevezésű világnap megünnepléséről 2001. november 3-án az UNESCO határozott, első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg.

A magyar tudomány ünnepének országos és határokon túli programsorozata a tudományos gondolkodás és az új kutatási eredmények megismertetésének legnagyobb és legrangosabb fóruma.

A rendezvénysorozat célja, hogy hitelesen mutassa be a legújabb tudományos eredményeket, és a fiatalabb generációk figyelmét is felkeltse a tudományos életpálya iránt. November 3. és 30. között ebben az évben is számos ismeretterjesztő előadással várják a közönséget a szervezők, a Tudomány: út a világ megismeréséhez mottó jegyében. A rendezvénysorozat nyilvános eseményeit az érdeklődők személyesen és az online térben, az MTA YouTube csatornájának élő közvetítéseiben is követhetik.

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még