Magyarországon biztonságos a gázellátás, melyet az is megerősít, hogy a hazai tárolók töltöttségi szintje folyamatosan növekszik. Mindemellett az is biztos, hogy sem a közös gázvásárlási kötelezettség, sem pedig a gázársapka bevezetése nem érvényes Magyarországra, melyről a múlt heti uniós csúcson született döntés. Az M1 Híradó azonban rámutatott, a szakértők szerint a neheze még hátravan, mivel Brüsszel eltökélten folytatja szankciós politikáját.
„Az egyik legnagyobb téttel rendelkező EU-csúcs volt a legutóbbi” – fogalmazott Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója. Ezen a csúcson ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök kiharcolta, hogy a gázársapka nem vonatkozik a hosszabb távú szerződésekre.
Litkei Máté az M1-nek továbbá elmondta, a gázársapka alóli mentesülésnek rendkívül nagy a jelentősége, majd hozzátette „ha egy szignifikáns részletét egy szerződésnek módosítani kell, az a szerződés felbontásával járhat együtt. Tehát, hogyha Oroszországgal megkötött tíz plusz öt évre érvényes négy és fél milliárd köbmétert lefedő mennyiségű szerződésben árváltozás történik, akkor Oroszország elállhat a szerződéstől”.
A szakértő szerint bár
a gázársapkával Oroszországot akarták sújtani, de ennek értelme erősen megkérdőjelezhető, hiszen a korábbi 44 százalékról 9 százalékra esett vissza az Európai Unióba szállított orosz gáz mennyisége.
Ez az intézkedés jobban érinti most már az amerikai és a norvég szállításokat.
Európa-szerte drasztikusan megemelkedtek a megélhetési költségek a szankciók eredményeként elszállt energiaárak miatt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Cipruson arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázársapka helyett, ami valójában egy újabb gázembargó, inkább új földgáz beszerzési lehetőségeket kellene keresnie az uniónak.
„A nagy gázmezők, amelyeket itt találtak Ciprus zónájában, jelentősen hozzájárulhatnak az energiaválság megoldásához Európában. Éppen ezért az EU ahelyett, hogy a szankciókon és az ársapkákon gondolkodna, ki kellene hogy derítse, hogy hogyan tudjuk támogatni azt, hogy minél hamarabb megkezdődjön a gázmezők kitermelése” – mondta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter továbbá hozzátette, fontos lenne támogatni egy új szállítási útvonal, egy új csővezetékrendszer megépítését annak érdekében, hogy az itt talált nyersanyag elérhető legyen az európai piacon.
Kapcsolódó tartalom
Palkovics László az európai uniós tagországok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését követően arról beszélt, hogy
„Magyarország a következő mintegy harminc évben azt a célt tűzte ki, hogy az ország ne fogyasszon többet három-négy milliárd köbméter gáznál évente, szemben a jelenlegi 11,5 milliárd köbméterrel”.
A technológiai és ipari miniszter hozzátette: „a tervek szerint a többségében, mintegy 70 százalékban gázzal fűtött távfűtési rendszereket teljes mértékben geotermikus energia váltaná fel, de stratégia készült a biomassza-tüzelésű energia előállítására is”.
Brüsszelben most a gázársapka a legfontosabb kérdés, de elemzők szerint hamarosan sor kerülhet az orosz nukleáris fűtőelemekkel kapcsolatos szankciók lebegtetésére is, ami a Kossuth Rádióban nyilatkozó Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő szerint rendkívül hibás intézkedés lenne.
„Európa függőségben van Oroszországgal, azonban azt hozzá kell tenni, hogy Oroszország eddig folyamatosan és a legjobb minőségben szállította ezeket a friss üzemanyagokat és ebből nem szabadna politikai kérdést csinálni, hiszen azt is halljuk ezzel párhuzamosan, hogy egyes országok kizárólag politikai alapon kívánnak elköteleződni, mind atomerőműépítés tekintetében, mind pedig friss nukleáris üzemanyag szállítás tekintetében”– hangsúlyozta Hárfás Zsolt.
A szakértő szerint ma már egyre több országban felismerik – így például Németországban is, ahol korábban minden atomerőművet be akartak zárni –, hogy az atomenergia garantálhatja az energiaellátás biztonságát, a környezetvédelmi célok teljesítését, valamint azt, hogy a nukleáris erőművek olcsón állítják elő az energiát.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)