A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosítását 142 igen, 31 nem szavazattal és hat tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A novembertől hatályos jogszabály szerint a felhatalmazás többször is megadható.

A törvény indoklásában azt írták, több európai ország különleges jogrendi szabályozása is időkorlátot szab a veszélyhelyzetre. Erre, valamint arra figyelemmel, hogy veszélyhelyzet alatt az alapvető jogokat korlátozó intézkedések meghozatalára is lehetőség van indokolt a veszélyhelyzet Országgyűlés általi meghosszabbítására időkorlát megállapítása – érveltek az előterjesztők.

Orbán Viktor miniszterelnök május 24-én jelentette be, hogy a kormány az ukrán-orosz háború miatt háborús veszélyhelyzetet hirdet Magyarországon.

Az Országgyűlés június 8-án november 1-jéig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzeti intézkedéseket, azaz a különleges jogrendben alkotott szabályokat.

November elsejétől módosulnak az alaptörvény különleges jogrenddel kapcsolatos szabályai is: az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása szerint a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

Az új alkotmányos szabályok szerint a kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa,

továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében – a jelenlegi tizenöt nap helyett – harminc napra veszélyhelyzetet hirdethet.

A most elfogadott törvény veszélyhelyzet Országgyűlés általi meghosszabbítására állapított meg időkorlátot.