logo

Műsorújság

Rendkívüli

Lemondott Liz Truss brit miniszterelnök

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Mindszentyneum – A totalitárius zsarnokság ellen bátran kiálló főpap és a szegényeket minden eszközzel támogató plébános emlékhelye

| Szerző: hirado.hu
A Mindszenty József Látogatóközpont, melynek október 23-i átadóján Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mondott, emléket állít a 20. századi magyar- és egyháztörténelem ikonikus alakjának, valamint bemutatja a kommunista diktatúra egyházüldözését. Az egykori esztergomi érsek huszonöt éven át tevékenykedett Zalaegerszeg apátplébánosaként, kiemelkedően sokat tett a város szegény sorsú lakosaiért.

Pehm (Mindszenty) József 1892. március 29-én született a Vas megyei Csehimindszenten, itt végezte az elemi iskola öt osztályát, majd 1903-tól a premontrei rend Szombathelyi Királyi Katolikus Főgimnáziumába járt. A papságra Szombathelyen a szemináriumban készült, 1915. június 12-én szentelte pappá Mikes János szombathelyi püspök. Gimnáziumi hittanárként került Zalaegerszegre 1917-ben, 1919-től a város plébánosa, majd 1944-től veszprémi püspök, 1945-től esztergomi érsek, bíboros.

A zalaegerszegi szegények támasza

Mindszenty József katolikus pap püspökké szentelése alkalmából készült portréja. XII. Pius pápa nevezte ki veszprémi püspöknek. A főpásztori hivatalt 52. születésnapján, 1944. március 29-én foglalta el. MTI Fotó: Reprodukció

Huszonöt éven át tevékenykedett Zalaegerszeg apátplébánosaként. Számos visszaemlékezés és kordokumentum tanúsítja, hogy kiemelkedően sokat tett a város szegény sorsú lakosaiért. A két világháború, Trianon, az 1929-től kezdődő nagy gazdasági világválság egyaránt súlyos megpróbáltatások elé állította a lakosságot, amelynek a negyede segélyezésre szorult 1932-re a kimutatások szerint – idézi fel honlapján az intézmény.

Mindszenty József évtizedeken át a zalaegerszegi karitatív egyesületek és bizottságok egyik legaktívabb, fáradhatatlan tagja volt, számos helyi szociális kezdeményezés fűződik a nevéhez. Már 1917-ben, közvetlenül a főgimnáziumi hittanári kinevezését követően különböző felhívásokkal és jótékonysági rendezvények szervezésével próbált segíteni az első világháborúban elesett vagy megrokkant katonák családjain. Plébánosként 1936-ban például megalapította az Iskolásokat Segélyező Vármegyei Katolikus Karitászt, melynek bevételeiből évente mintegy száz kisdiákot látott el ingyenesen cipővel.

Kapcsolódó tartalom

A szegény sorsú diákok taníttatására is figyelmet fordított: évente húsz-huszonöt, paraszti családból származó, tehetséges diáknak biztosított a városban ingyenes szállást és ellátást iparosoknál és özvegyasszonyoknál, a lakbérrel őket is támogatva. A jómódú családokat arra ösztönözte, hogy hetente egy-két napon át élelmezzenek egyes rászorulókat. Karácsony előtt minden évben meglátogatta és saját adományokkal is köszöntötte a szegény sorsú többgyermekes családokat, de egész évben élelmiszerrel, pénzzel, tüzelővel segítette a rászorulókat családlátogatásai során. A plébániához tartozó öt hold földet is kiosztotta a szegények között ingyenes kerthasználatra.

Az ő kezdeményezésére kezdte meg működését 1930-ban a népjóléti iroda a Tüttössy utcában, az 1931-ben felállított, az országos ínségakció vármegyei megszervezésére létrejött Törvényhatósági Segítő Bizottságnak is az egyik legaktívabb tagja volt, továbbá részt vállalt a zalaegerszegi ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap)-építkezések megszervezésében is: összesen hetven ilyen ház épült a településen a negyvenes évek elején, melyeket rászoruló nagycsaládok kaptak meg úgy, hogy egy hosszú lejáratú hitelből megvásárolhatóak voltak.

Mindszenty a Szociális Missziótársulat zalaegerszegi szervezetének rendszeres adományozója, szónoka, szervezője volt, segítették például a leányanyákat, kórház- és börtönmissziót végeztek, létrehozták a Szent József Szeretetotthont az egyedülálló, nélkülöző idősek számára, majd napközi otthont is működtettek gyermekeknek.

Kész volt feláldozni magát a rábízott nyájért

Kardos Csongor, a Zalaegerszegi Ferences Rendház házfőnöke a Mindszentyneum honlapján így fogalmaz: „mi, ferencesek, elsősorban nem a keménykezű plébánost-püspököt látjuk benne; sem a következetes politikust; sem a maga igazát és érdekét tűzön-vízen át megvédő vezetőt, hanem a karácsonykor szekérre ülő lelkipásztort, aki kiosztja adományait a szegény családoknak; aki észreveszi és támogatja az árvákat és özvegyeket; vagy az engedelmesség terhe alatt megtört öregembert, aki a hozzá hasonló távolba szakadt magyarokhoz elviszi a reményt és a vigasztalást.”

Budapest, 1956. Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek katonák kíséretében, miután Pálinkás (Pallavicini) Antal õrnagy október 31-én Budapestre hozta Tildy Zoltán államminiszter utasítására. A bíborost az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyveres csoportja szabadította ki felsõpetényi házi õrizetébõl október 30-án. MTI Fotó

Várszegi Asztrik korábbi pannonhalmi főapát hangsúlyozza: „Mindszenty József bíboros számomra az a hitvalló püspök, pásztor, aki a rábízott nyájért, a magyar egyházért – szándéka és akarata szerint – szenvedését, életét is kész volt feláldozni. Az ellenséges történelmi körülményeknek az adott időben evvel az odaszántsággal sem lehetett győztese.”

Mindszenty József bíboros Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása volt, aki egész életében a totalitárius zsarnokságok ellen küzdött, ezért a nyilas és a kommunista rendszer egyaránt üldözte. Miután 1944-ben püspöktársaival együtt körlevélben tiltakozott a zsidóüldözés ellen, a nyilasok letartóztatták, a sopronkőhidai fegyházban raboskodott, majd házi őrizetben tartották, ahonnan 1945-ben szabadult.

A második világháború után felemelte a szavát a kommunista diktatúra ellen is, tiltakozott a hitélet ellehetetlenítése, az egyházi iskolák államosítása miatt, 1948-ban a kommunisták letartóztatták, az Andrássy út 60. alatti ÁVH-központba tartották fogva, heteken keresztül kínozták. Koncep­ciós perben életfogytiglani börtönre ítélték, ahonnan 1955-ben házi őrizetbe került, végül 1956. október 30-án szabadult. Emlékezetes rádióbeszédet mondott november 3-án, az eseményeket szabadságharcnak minősítve.

A bíboros november 4-én hajnalban az Egyesült Államok budapesti követségén folyamodott menedékért, amit meg is kapott. Itt tizenöt évig tartózkodott, majd a Vatikán, az Egyesült Államok és a magyar kormány megegyezése nyomán 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget és Magyarországot is. Ezután világszerte látogatta a magyar közösségeket és végezte lelkipásztori munkáját. Mindszenty József 1975-ben Bécsben hunyt el, Ausztriában temették el, magyarországi újratemetése 1991-ben volt. A bíboros boldoggá avatása folyamatban van.

Kapcsolódó tartalom

A Mindszenty József Látogatóközpont alapkövét 2020. július 2-án tették le, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek áldotta meg. A múzeum nemcsak a 20. század magyar történelmének és egyháztörténetének egyik legmeghatározóbb, ikonikus alakjának állít emléket, de innen indul majd a Mindszenty-út is, valamint Zalaegerszeg a Csíksomlyótól Mariazellig tartó Mária-zarándokútnak is fontos állomása és egyik regionális központja lesz. A második emeleti kiállítótérben a kommunista diktatúra egyházüldözését mutatják be.

Az új épületben az állandó és időszaki kiállítások mellett konferenciaterem, irodák és közösségi helyiségek is helyet kapnak. A részben a Modern városok programban, részben a Településfejlesztési operatív programból megvalósuló Mindszentyneum a Göcseji Múzeum tagintézményeként nyílik meg, a nagyközönség előtt október 25-én.

Ajánljuk még