Tóth Máté energiajogász volt az Ma este című műsor vendége, aki kifejtette: a bizottság javaslatával – ami egyfajta referencia értéket határozna meg a gáz árára – nem mindenki járna jól, ugyanis az ötlet gyakorlatilag egy gázembargóval egyenértékű.

A szakértő úgy fogalmazott,

hogy a javaslat a gázársapka koncepciójának „kényszeres továbbvitele, amelyet a bizottság már másfél hónapja az asztalon tart”.

Az új verzió szerint az unió egy dinamikus maximális árat határozna meg a holland TTF-gáztőzsdére – amely a gázpiac irányadó mértékének számít –, és amelyhez a többi kereskedési platformot kívánják majd kapcsolni.

Az uniós javaslatcsomag további intézkedéseket is tartalmaz, többek között a cseppfolyósított gázra (LNG) március 31-ig szintén referencia árat vezetnének be az európai energia szabályozók, és január 31-ig az összes kereskedési helyen a következő hónapra vonatkozó derivatívák, azaz a gáztermékekre vonatkozó származékos ügyletek árát egy behatárolt plafonnal látnák el. A javaslatok közé tartozik még a közös gázbeszerzés ötlete is – hívta fel a figyelmet az energiajogász.

Kapcsolódó tartalom

Tóth Máté szerint a javaslatoknak van egy együttes hatása is – amely a tagállamokat is aggasztja, és ennek okán már Hollandia, Németország és Ausztria is felszólalt –, amely a gázársapka esetében érvényesül, ugyanis az ármaximalizálás a kínálati oldal csökkenését vonhatja maga után. Ez jelentheti azt, hogy egy kereskedő például a meghatározott áron nem hajlandó gázt eladni, ez az egyik veszély, a másik pedig a közös gázbeszerzés.

Azok az országok erőfeszítése – amelyek külön-külön eredményeket értek el a nemzetközi kapcsolataikban – „semmivé foszlik, ha ezt be kell tenni a közösbe”, az energiajogász szerint ugyanis az Európáról alkotott vélemény nem feltétlenül ugyanaz, mint amit külön Magyarországról gondolnak.

Azzal, hogy Európa közösen kíván gázt beszerezni, csak látszólag tűnik jó ötletnek, hogy a nagyobb mennyiség egy kedvezményesebb beszerzési árat eredményez, de ez nincs így

– hangsúlyozta a szakértő. Tóth Máté Magyarország esetében a gázban bővelkedő Azerbajdzsán példáját hozta fel, amellyel hazánk már tíz éve pragmatikus alapú, jó kapcsolatot épített ki, ezáltal kedvezőbb módon tudunk az ország gázbeszerzésről gondoskodni. Ha azonban a közös gázbeszerzés mégis megvalósulna, akkor ugyanaz lenne az eredménye, ami a Pfizer vakcina uniós beszerzésének esetében volt, hogy lényegesen rosszabbul járhatnak a tagországok.

A közös gázbeszerzés esetében a bizottság terve úgy szól, hogy az unió gáztározóinak 90 százalékos töltöttségéhez szükséges gázmennyiség 15 százalékát kellene a tagországoknak beszerezniük. Magyarország jelenleg kedvező áron vásárol gázt, ha ennek az olcsó energiahordozónak a 15 százalékát kellene más gázzal helyettesíteni, az csak drágábban lenne megoldható.

„Tehát az országok aggodalmai jogosak, gyakorlatilag a közös gázbeszerzés drágább lesz, mintha a bizottság egyáltalán be se avatkozott volna ebbe a logikába”

– mutatott rá az energiajogász.

Az Európai Bizottság javaslatcsomagját a következő, kétnapos uniós csúcson fogják megvitatni az EU vezetői, melynek már most vegyes a fogadtatása. Ausztria például – amely a nyugati országok közül a legjobban függ az orosz gáztól – kijelentette, hogyha bármilyen javaslat az ellátását veszélyezteti, azt nem fogja támogatni, de Németország és Hollandia is azt az óvatos álláspontot képviseli, hogy a vitatott javaslatokat csak fenntartásokkal, illetve finomhangolásokkal lehet elfogadni, pontosan annak a veszélye miatt, mert nem biztos, hogy a kívánt megoldást hozza magával.

Kapcsolódó tartalom

Emmanuel Macron francia elnök és Robert Habeck német alkancellár is kifogásolta, hogy például az Amerikai Egyesült Államok és Norvégia a jelenlegi kiszolgáltatott helyzetben nagyon magas áron adják tovább az általuk megtermelt LNG-t és egyéb gázt.

Tóth Máté szerint Habeck és Macron egyaránt szereptévesztésben van, ugyanis a jelenlegi helyzet nem a barátságról szól, hanem ez a piac tere.

Azé a piacé, amelyet az Európai Unió az elmúlt húsz évben görcsösen épített, és bontotta el azokat a védőmechanizmusokat, például állami infrastruktúrát és hosszútávú szerződéseket, amelyek pont ilyen esetben biztosítanának az államoknak eszközöket.

Ha a piacra bízunk mindent, akkor ne lepődjünk meg, hogy négy vagy ötszörös áron adja az USA az LNG-t Európának, vagy amit a norvégoktól látunk, hogy az idei évben 108 milliárd eurós bevételt várnak az energia szektoruktól. Ez 82 milliárddal több mint tavaly volt. Az amerikaiak esetében például előfordult az is, hogy az Európába küldött LNG-szállító hajókat azért hívtak vissza, mert a szállítmányra végül nekik volt szükségük. Ez a piac logikája, és bizony első sorban mindenki a maga érdekét tartja szem előtt – tette hozzá a szakértő.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Tóth Máté (Forrás: Hirado.hu)