logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

48 perc – Fodor Gábor: A háború lezárásához kulcsfontosságú lenne, hogy elkezdődjön egy amerikai–orosz tárgyalás

| Szerző: hirado.hu
A nyugati hatalmak felelőssége az ukrajnai háború befejezésében, az európai politikai elit kilátása és a magyar baloldal külföldi finanszírozása is terítéken voltak a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban, melynek vendégei ezúttal Réz András filmesztéta, író, Bayer Zsolt író, publicista és Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója voltak.

„Nagyon fontos lenne, hogy egy amerikai–orosz tárgyalás elinduljon, ami kulcsfontosságú lenne a háború lezárásához” – fogalmazott Fodor Gábor, aki azt is hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök is folyamatosan szorgalmazza az USA és Oroszország tárgyalását.

Ukrajna nyugati felfegyverkezése kapcsán Bayer Zsolt arról beszélt, hogy az amerikai vezetés elszámította magát, amikor azt feltételezte, hogy a kubai rakétaválsághoz hasonlóan az orosz elnök majd visszavonul a fenyegetéstől.

Bayer szerint fennállt annak a veszélye is, hogy Oroszországra veszélyes támadó fegyvereket is elhelyeznek Ukrajnában. Ezzel szemben Fodor Gábor arra emlékeztetett, hogy amikor az ukránok EU-s és NATO-tagságért folyamodtak, deklarálták, hogy Oroszországot elérni képes támadófegyver nem lehet Ukrajna területén.

Kapcsolódó tartalom

Réz András viszont arról beszélt, hogy jelenleg nem az a fontos, hogy melyik félnek van igaza, hanem az, hogy van-e valaki, aki békét akar kötni.

Bayer Zsolt szerint

az elmúlt évtizedekben látható volt, hogy amikor az USA mondott valamit, a világ ahhoz igazodott. Ezzel szemben viszont most az OPEC+ országok az amerikai vezetés elvárásaival szemben hoztak döntést az olajkitermelés csökkentéséről.

Mint felidézte, például India sem állt be a nyugati szankciók mögé, az ENSZ-ben is tartózkodott Oroszország elítélése kapcsán.

A beszélgetésben arra is rámutattak a vendégek, hogy az ázsiai államok mára felzárkóztak a világ vezető gazdaságai közé. Így a Nyugat már nem élvezi azt a tudást és tőkemonopóliumot, mint harminc vagy negyven éve.

Túlélheti-e az ukrajnai háborút a nyugati politikai elit?

Lánczi Tamás felvetette, hogy a nyugati politikai vezetés vajon meddig fogja bírni a szankciós politikát? Mint rámutatott, a háború miatt a nagy államok politikai vezetői folyamatosan veszítenek a népszerűségükből. Azonban arra is emlékeztetett, hogy míg Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége 83 százalékról 75 százalék körüli értékre csökkent a háború kitörése óta, addig Olaf Scholz német kancellár kormánya 24 százalékos támogatottságról indult és 18 százalékon áll jelenleg.

A felvetésre adott válaszában Fodor Gábor úgy fogalmazott, hogy nagy változás nem várható az európai politikában. Példaként említette, hogy a baloldali német kormány és a konzervatív angol kormány között sincs érzékelhető, valódi különbség. „Valószínűleg megbuknak kormányok, de óriási változás nem lesz.”

Fodor szerint a politikai kultúra nem fog megváltozni nyugaton, hiszen a politikai elit népszerűségcsökkenése sem ennek tudható be, hanem a krízishelyzetnek.

Bayer Zsolt felidézte, hogy elhangzott a minap, hogy vége azoknak az időknek, amikor Amerika garantálja Európa biztonságát, Oroszország pedig garantálja Európa jólétét. Bayer szerint a nyugati világ teljesen más lélektani helyzetből indul ki, mint Kelet-Európa. A publicista szerint az elmúlt hetven év alatt már a sokadik olyan generáció nő fel, amely számára elképzelhetetlen mindaz, ami valószínűleg rá vár. Felidézte, hogy egy nemrég készült németországi közvélemény-kutatás során az emberek 57 százaléka azt mondta, hogy jobban fájnak Európának és Németországnak a szankciók. Majd kiemelte, hogy a közvélemény-kutatásnak van egy B kérdése is, amely arra mutatott rá, hogy a német társadalom többsége ennek dacára azt gondolja, hogy a szankciókra szükség van.

Bayer szerint az a kérdés, hogy a közel egy évszázada számunkra felfoghatatlan jólétben élő német társadalom meddig fogja ezt elviselni. Az újságíró emlékeztetett, hogy Robert Habeck alkancellár társadalmi és gazdasági felfordulástól tart a télen.

Külföldi beavatkozás a magyarországi választásokba

A beszélgetés témái között szerepelt a magyar baloldal külföldi finanszírozási botránya is, amelyről felidézték: az Action for Democracy szervezet egyik vezetője nyíltan beszélt arról, hogy a magyarországi választások eredményét akarták befolyásolni. A beszélgetésben felidézték, a szervezet azt állította, hogy egy hónap alatt 1,8 milliárd forintot gyűjtött össze mikroadományokból, amit azonban valószerűtlennek tartanak.

Kapcsolódó tartalom

Bayer Zsolt rámutatott, hogy az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Magyarországon is törvény tiltja a politikai pártok külföldi finanszírozását. A publicista szerint Márki-Zay Péter rántotta le a leplet a saját politikai közösségéről, amit már nem lehet megmagyarázni.

Három éve választották meg Karácsony Gergelyt

A műsorvezető kérésére a vitapartnerek röviden értékelték Budapest baloldali főpolgármesterének elmúlt három évét. Többnyire a káoszt és a tehetetlenséget emelték ki, Fodor Gábor szerint pedig egyáltalán nincs rendben, hogy Karácsony Gergely főpolgármester folyamatosan másokra mutogat a cselekvés helyett.

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még