Elmondta: Magyarország már elvesztette körülbelül kétszáz állampolgárát, akik besorozott katonaként meghaltak a fronton.
A miniszterelnök nagy bajnak nevezte, hogy a krímivel ellentétben ezúttal nem sikerült elszigetelni a konfliktust.
Hibának mondta, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell. Pedig a moszkvai látogatás után például a NATO főtitkárának is azonnal jelezte, hogy milyen fenyegetés készül.
Kapcsolódó tartalom
A miniszterelnök kijelentette: az ukrajnai konfliktus kapcsán elsősorban a magyar érdekeket nézi, márpedig az ország az ukrajnai háború közvetlen hatósugarában él, emiatt erős fenyegetettségérzése is van. Úgy fogalmazott: miközben Magyarország mindent megtesz a béke érdekében, nem hajlandó úgy segíteni az ukránokat, hogy közben tönkreteszi a magyarokat.
Úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi vita túlságosan Putyinra koncentrál. Hozzátette: őt Putyin egyáltalán nem érdekli, „Magyarország és Európa érdekel, az, hogy mi a háború következménye ránk nézve”.
Egyértelművé tette azt is, hogy a magyar kormány azt gondolja a háborúról, amit az EU mond: ez egy agresszió, hiszen Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.
A miniszterelnök – akinek elsősorban a szervező sajtóorgánumok vezetői tettek fel kérdéseket – kifejtette azt is: a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között, a hatalmi realitások alapján az amerikaiakkal kell tárgyalni. Úgy vélte, a háborúnak az erőforrások adják a lényegét, és miközben az oroszoknak szinte korlátlan erőforrásaik vannak energia, katonák és emberi erőforrás terén, Ukrajnának csak azért van elegendő forrása, mert a Nyugat és az Egyesült Államok segíti.
A miniszterelnök kijelentette: Joe Biden amerikai elnök túl messzire ment, amikor a többi között háborús bűnösnek vagy tömeggyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt. A béke reménye ezért szerinte Donald Trump korábbi amerikai elnök.
Hangoztatta azt is, hogy az ukrajnai konfliktusnak az a következménye, hogy nyilvánvalóvá vált a gyengeségünk, hiszen több más nagy nemzetközi szereplő, köztük Kína és India nem álltak a nyugati közösség mellé.
Szintén kérdésre válaszolva elmondta Orbán Viktor azt is, hogy Olaf Scholz német kancellárral hétfőn folytatott kétórás megbeszélésen tárgyalópartnerének toleranciát ajánlott azokban a kérdésekben, amelyekben a két ország nem ért egyet, így a migrációt elutasító, a multikulturalizmust ellenző és a tradicionális családkoncepcióhoz ragaszkodó magyar állásponthoz is. Miközben
Angela Merkel előző kancellár ezt az ajánlatot következetesen elutasította, Scholz most meghallgatta – szögezte le, hozzátéve: azt reméli, hogy további előrelépést hoz majd a két év múlva tervezett újabb hivatalos berlini látogatása, amikor ráadásul Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.
Úgy vélte, hogy
a magyar–német barátság speciális, és kiindulópontnak mindenképpen jó a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez.
A gazdasági kapcsolatokat illetően kiemelte a járműipart és a hadiipart, és méltatta, hogy egyre több német kutató is jön Magyarországra.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy migrációs ügyekben, a gender, a család kérdésében és a nemzeti érdekek terén maradt egy választóvonal Európában. Akik ettől keletre vannak, tradicionális családban gondolkodnak, nem akarnak migrációt, ott a nemzeti büszkeség a legfontosabb felhajtóerő. Fontosnak mondta és a visegrádi csoporthoz (V4) tartozó országok feladatának nevezte, hogy ezt az álláspontot meg is védjék.
A történelem folyamán mindig voltak nagyhatalmak, akik meg akarták mondani, hogyan éljünk – hangsúlyozta Orbán Viktor. Most demokratikus körülmények között, de még mindig meg akarják mondani hogy milyen legyen a magyar család, milyen legyen az etnikai összetétel Magyarországon – tette hozzá, kiemelve, hogy politikai pályája elejétől ez ellen harcolt.
Kitért annak negatív hatásaira is, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból: a britek sem fogadták el soha a föderális Európa koncepcióját, de távozásukkal a föderalisták túlsúlyba kerültek. Úgy vélte, ha a britek nem hagyták volna el az EU-t, fennmaradt volna az elmúlt 30 évben tapasztalható dinamizmus.
A békéhez Oroszországnak és az Egyesült Államoknak kell tárgyalnia
Az ukrajnai háborúban a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között, a hatalmi realitások alapján az amerikaiakkal kell tárgyalni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Mint kifejtette, a háborúnak az erőforrások adják a lényegét, és miközben az oroszoknak szinte korlátlan erőforrásaik vannak energia, katonák és emberi erőforrás terén, Ukrajnának csak azért van elegendő forrása, mert a Nyugat és az Egyesült Államok segíti.