Lánczi Tamás felidézte, hogy csúcstalálkozó zajlik csütörtökön és pénteken Prágában. Arról kérdezte vendégeit, hogy az elégedetlen európai polgárok hangja vajon elhallatszik-e oda.
Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint több országban buktak vagy bukni készülnek kormányok. Így kérdés, hogy az ilyen instabilitásból mi következhet az uniós csúcson, félthetik-e annyira a széküket, hogy átgondolják a brüsszeli szankciós politikát.
Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója elmondta, hogy
Európában az emberek többségének nem azt ígérték, mint ami bekövetkezett. A tüntetéshullámok az instabilitást erősítik, de rendre ugyanaz az establishment kerül újra hatalomra.
Üdítő kivétel Olaszország, ahol jobboldali fordulat következett be, de az egész kontinensre jellemző a jobboldal és a békevágy erősödése, de az establishment szivárványkoalíciói el tudják nyomni a jobboldali erőket.
Lánczi Tamás arról is kérdezte vendégeit, hogy mi várható a jövő héten esedékes Orbán–Scholz-találkozótól.
Törcsi Péter szerint sok az érdekazonosság, különösen az energia és a béke területén. A két kormányfő ugyanakkor más felhatalmazással rendelkezik, hiszen a magyar kormányfő mögött egy hatalmas és egységes parlamenti többség áll, míg Scholz nem rendelkezik ilyen erővel. A gazdasági érdekazonosság is erősen jelen van, a kérdés pedig, hogy Scholz elég bölcs lesz-e ahhoz, hogy ellentartson Brüsszelnek, és a békét szorgalmazza, ahogyan azt Orbán a háború kitörése óta teszi.
Kiszelly Zoltán szerint a szankciókkal a Nyugat sikeresen elszigetelte el, hiszen a világ nagy része nem csatlakozott a szankciókhoz, hanem tovább üzletel az oroszokkal és a Nyugattal is. A német gazdaságnak is nagy érvágást jelent ez a helyzet, ezzel pedig az egész Európai Uniót az USA alá sorolja, hiszen amerikai termékeket veszünk jóval drágábban.