logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

48 perc – A pénznek nincs szaga: a földgáz és az olaj megtalálja a piacokat

| Szerző: hirado.hu
Az újabb uniós szankciók és az olajhoz kapcsolódó geopolitikai játszmák is szóba kerültek a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor első felében, melynek vendégei Tóth Máté energiajogász és Hortay Olivér energetikai szakértő, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője és Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója voltak.

Lánczi Tamás azzal indította a beszélgetést, hogy az elmúlt hónapokban az energiaválság forró témává vált. Az újabb brüsszeli szankciós csomagról és az olajársapkáról kérdezte vendégeit.

Hortay Olivér energetikai szakértő, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője elmondta:

az ársapka lényege, hogy a szabályozó maximalizálja bizonyos tranzakciók árát.

Ugyanakkor az uniós gázársapka és az Egyesült Államok által szorgalmazott olajársapka különböznek a magyar ársapkától.

A szakértő arra mutatott rá, hogy Magyarországon a végfogyasztókat érintik az ármaximalizálások, és az ellátók kötelezettek arra, hogy ezen az áron lássák el az embereket. Az Európai Bizottság ársapkája viszont a tőzsdére vonatkozik, amivel az a probléma, hogy ebben az esetben nincs kényszerítő erő az eladókon az értékesítésre.

Leegyszerűsítve: az eladó diktálja az árat.

Tóth Máté energiajogász kifejtette, hogy a kulcs a jogi kikényszeríthetőség kérdése. Ez Magyarországon létezik, míg az uniós vagy az amerikai tervekben ez nincs jelen, így nem lehet érvényt szerezni ennek.

Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója arról beszélt, hogy a politikai cél az, hogy az oroszok a szénhidrogének eladásából ne finanszírozhassa a háborúját, ráadásul Brüsszel le is akar válni tartósan a fosszilis energiáról.

A politológus szerint abban reménykednek, hogy az ársapka bevezetésével kiszámíthatóvá teszik az energiaárakat. A másik szempont,

amit a brüsszeli szankciók nem vesznek figyelembe az az, hogy csak az uniós szállítmányokra vonatkozik az olajársapka, tehát a szállítóhajók nem uniós zászlókkal fognak olajat vinni, hanem majd például indiaival és ugyanazt adják el az uniónak. Ugyanez zajlik a kínai cseppfolyósított gázzal is: az unió a kínaiaktól veszi meg az orosz gázt.

Hortay Olivér az amerikai példát hozta fel, ahol Joe Bidenék energiaembargót vezettek be, akkor azzal kalkuláltak, hogy más nagy olajkitermelő országokat vesznek rá a termelés fokozására. Csakhogy az olajkitermelő országoknak nem érdeke a termelés fokozása, hiszen a magas olajárnak köszönhetően óriási profitra tesznek szert.

Kapcsolódó tartalom

Az energetikai szakértő a globális olajárplafon javaslatát is felhozta, ami egy amerikai kezdeményezés, de ezt egyedül az EU fogadta kedvezően, míg a nagy fogyasztók, Kína és India kategorikusan elutasították. Az EU esetében pedig a kezdeményezésnek egyáltalán nincs értelme a korábban elfogadott olajembargó miatt.

Tóth Máté arról beszélt, hogy igaz a mondás: a pénznek nincs szaga, a földgáz és az olaj megtalálja a piacokat, így Oroszország máshová is tudja exportálni a szénhidrogéneket.

Ráadásul jogilag sem lehet egyik pillanatról a másikra bevezetni ilyen intézkedéseket, hiszen előre megkötött több évre szóló szerződésekről van szó.

Kiszelly Zoltán arra mutatott rá, hogy

az amerikaiak arra kérték Európát, hogy az amerikai időközi választást várják meg az olajszankciókkal. Az USA-ban az üzemanyagár választásokat meghatározó tényező, így a regnáló demokraták számára létfontosságú, hogy olcsó legyen az üzemanyag.

Lánczi Tamás arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államok jelenleg a stratégiai tartalékaiból finanszírozza ezt, ami drámai mértékű csökkenést okozott.

Hortay Olivér úgy vélte, hogy az olajárak csökkenéséhez a gazdasági válság és a kereslet várható csökkenésére vonatkozó várakozások is közrejátszanak. Az OPEC-országok nagy jelentőségű döntést hozott a beavatkozással és első alkalommal mentek neki nyíltan az Egyesült Államoknak.

Kapcsolódó tartalom

Kiszelly Zoltán szerint ezek az országok a saját érdeküket nézik, tehát ők megveszik az orosz olajat, és sajátjukként továbbadják. Eközben az EU le akar válni a fosszilis energiáról, így ezek az országok látják, hogy limitált idejük van az értékesítésre.

Egész egyszerűen az Öböl-menti országok eladják Európának amíg lehet, eladják drágán az olajat, közben pedig az oroszokkal üzletelnek, hogy az árak magasak maradjanak.

A politológus szerint van még egy geopolitikai szempont is, hiszen a Biden-adminisztráció nem annyira kritikus Iránnal szemben, mint Trump volt, és látták az afganisztáni kivonulás okozta helyzetet is, ezért kivárásra játszanak.

Ajánljuk még