logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Újabb lépéseket tettek, hogy Magyarország megkapja a neki járó forrásokat

| Szerző: hirado.hu
Az uniós források mielőbbi folyósítását szolgálják a parlamentben kedden elfogadott javaslatok: létrejön az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport, emellett hatékonyabbá válnak az OLAF intézkedések és kibővülnek a társadalmi egyeztetések is. A módosítások egytől egyig az Európai Bizottsággal való megegyezést segítik, ám a baloldal nem támogatta őket.

Jelentős lépéseket tesz a magyar kormány annak érdekében, hogy hazánk mielőbb hozzájusson a helyreállítási alap, és a 2027-ig tartó uniós ciklus forrásaihoz, amelyeket Brüsszel a Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárás miatt nem utalt eddig. A tárgyalások szerint november 19-ig kapott időt a magyar fél a Brüsszel által kért jogi változtatások végrehajtására,

az Országgyűlés pedig már meg is kezdte a pénz folyósításához szükséges törvények módosítását.

Kedden döntött a parlament többek közt arról, hogy november 19-én létrejön az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló Integritás Hatóság, valamint legkésőbb december 1-jéig megalakul a javaslattévő feladatot ellátó Korrupcióellenes Munkacsoport.

Az Integritás Hatóság feladata az lesz, hogy az uniós pénzügyi támogatások esetében fellépjen a csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság ellen.

Ha szabálytalanság gyanúja merül fel, ez a hatóság fog eljárni, sőt az észlelt problémát jeleznie is kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség felé is. Az új hatóság elnökét és annak két helyettesét az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára az államfő hat évre nevezi ki november 4-ig.

A Korrupcióellenes Munkacsoport egy független elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat ellátó testületi szerv lesz, összesen 21 taggal: az Integritás Hatóság elnöke mellett tíz fő képviseli majd benne a nem kormányzati szereplőket, további tíz fő pedig az állami szerveket.

A baloldal továbbra is akadályozza az uniós pénzek folyósítását, a kifizetésekhez elvárt törvényjavaslatokra ugyanis 11 DK-s képviselő és az exjobbikos Jakab Péter is nemmel szavazott, az MSZP, a Párbeszéd és a Mi Hazánk politikusai pedig tartózkodtak.

Az uniós pénzek kifizetése kapcsán a kormány többször is felhívta már a baloldal figyelmét arra, hogy ne akadályozzák tovább a források lehívását, ám úgy tűnik, hiába. Néhány napja Varga Judit igazságügyi miniszter sérelmezte, hogy a magyar baloldal külföldön sem Magyarország érdekeit képviseli.

Ilyen helyzetben sincs nemzeti minimum a baloldal részéről, képviselőik nem hajlandók együttműködni a magyar emberek védelmében” – fogalmazott.

Kapcsolódó tartalom

Elfogadott a parlament egy másik fontos módosítást is, mellyel lehetővé tették, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) segítse az OLAF magyarországi helyszíni ellenőrzéseit. Döntöttek továbbá arról is, hogy a jövőben a kormányzati jogszabálytervezetek 90 százaléka társadalmi egyeztetésre kerül, és a tervezetek véleményezésére legalább nyolc napot biztosítanak. Hogy tényleg megtörténik-e az előírt társadalmi konzultáció, azt duplán ellenőrzik: az európai támogatásokat auditáló szerv mellett kormányzati ellenőrzési szervnek is ellenőriznie kell majd, hogy az érintett miniszter eleget tett-e a kötelezettségnek. Mulasztás esetén pénzbírság várható.

Módosították a honatyák az információszabadságról szóló törvényt is, így mostantól nem kerülhet százezrekbe a közérdekű adatigénylés. Az új szabály értelmében az adatközlő nem fizettetheti ki az igénylővel a kérés teljesítéséhez szükséges jelentős munkaerő költségét.

Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében létrejön a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság. Ennek igazgatóját a kormányfő nevezi ki négy évre.

Kapcsolódó tartalom

A képviselők – a kormány javaslatára – arról is határoztak, hogy

kezdeményezik a büntetőeljárási törvény előző napi módosításának alkotmánybírósági vizsgálatát, vagyis azt, hogy az új rendelkezések összhangban vannak-e az Alaptörvénnyel.

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még