logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ruszin-Szendi Romulusz: Öt új lövészzászlóalja lesz a Magyar Honvédségnek

| Szerző: hirado.hu
Hazánk keleti szomszédságában háború dúl, délen pedig nagyon feszült a helyzet. Ezért növelni szeretnénk a Magyar Honvédség katonáinak bevethetőségét, és minél több katonát igyekszünk a gyakorlóterekre vezényelni – hangsúlyozta Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, a Spirit FM Katonadolog című rádióműsorának adásában. Az altábornagy kiemelte, hogy a végső cél az, hogy a Magyar Honvédség harmincezer aktív és húszezer tartalékos katonával rendelkezzen.

 

A műsorban a Magyar Honvédség parancsnoka részletesen beszélt arról, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter utasítására milyen módon gyorsították fel a haderő kijelölt képességeinek elérését. A több lábon álló rendszer egyik eleme a készenléti és készültségi szolgálatok átalakítása. Ezek többségét a legtöbb állampolgár ismeri – ilyen például a tűzszerész ügyeleti szolgálat, a Kecskeméten készenlétben álló légvédelmi szolgálat vagy éppen a helikopteres kutató-mentő szolgálat. Az átalakított rendszerben a különböző szolgálatokban az eddigiekhez képest több katona áll készenlétben és a korábbiaknál képest sokkal rövidebb készenléti határidővel. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy emlékeztetett arra, hogy amikor a közelmúltban Szlovéniában erdőtűz ütött ki, a Magyar Honvédség kijelölt helikopteres állománya huszonnégy órán belül megkezdte a segítségnyújtást.

A meghatározott képesség elérésének másik szegmense a haditechnikai fejlesztés. Elhangzott:

a korábbi beszerzéseken túl a honvédség pluszforrásokat kapott.

Kapcsolódó tartalom

Az új haditechnikai eszközökkel kapcsolatban az altábornagy megjegyezte:

a közeljövőben megérkeznek az első Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek is.

„A Honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik legnagyobb kincse, hogy ezt az eszközt a mi hadseregünkben rendszeresítik először, ráadásul pedig a gyártókapacitás egy részét is megvásároltuk” – vont mérleget a parancsnok. Mint mondta, a kiképzett katonák – főleg a fiatalabb generáció – ki tudja hozni a számítógépekre épülő eszközökből a maximumot. Egyébként az új haditechnikára vonatkozó szerződésekben mindig nagy hangsúlyt helyeztek a megfelelő kiképzésre, illetve átképzésre. A lövegek terén a tesztelés fázisában járnak, az első tapasztalatok – például a PZH 2000-es típussal – roppant kedvezőek.

A parancsnok kitért arra is, hogy többek között az automata tűzvezető rendszer használata hatalmas ugrás a korábbiakhoz képest, így nagyon komoly felkészülést igényel a löveg szakszerű működtetése.

A képességek harmadik fontos eleme a harceljárások fejlesztése, módosítása.

„Ezért olvasható-hallható mostanság különböző médiumokban, hogy kérjük a lakosok türelmét, mert az országban kis túlzással oda-vissza katonai konvojok közlekednek, szinte folyamatosan. A koronavírus kiváltotta járványhelyzet és az illegális migráció eddig jobbára elszólított minket az alapvető kiképzéstől, de most már egyre több katonát küldünk vissza a gyakorlótérre. Határainktól délre nagyon feszült a helyzet; keleten pedig háború dúl, így a katonák bevethetőségét minél magasabb szintre szeretnénk emelni. Az új technika okozta különbségek és az orosz–ukrán háború tapasztalatai miatt változtatnunk kell a harceljárásokon: ezeket pedig be kell gyakorolni” – nyilatkozta Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.

Negyedik fontos elemként a parancsnok a haderő szervezeti struktúrájának átalakítását jelölte meg. Itt a fő mozgatórugó az, hogy a Magyar Honvédség minél több bevethető, harcoló katonával rendelkezzen. Az Országgyűlés által meghatározott létszámkeretet tartva ezt csakis átstrukturálással lehet elérni. Ennek során a jelenleg meglévő négy lövészzászlóalj – ami minden haderő alapvető harcászati egysége – mellé újabb öt alakul. Ezt a szakemberek az adminisztráció és a bürokrácia csökkentésével fogják elérni. Ezért olvad kétharmadára a Magyar Honvédség Parancsnoksága létszáma is, és régi nevét – Honvéd Vezérkar – visszakapva működik majd tovább. Elhangzott:

noha közép- és felső vezetői szinten a parancsnokságok darabszáma ugyan megnő, de a bennük található pozíciók összesen százas nagyságrenddel csökkennek, helyükre pedig harcoló beosztásokat hoznak létre.

Kapcsolódó tartalom

„A parancsnokságok létszáma azért nő, mert hiszek abban, hogy minden haderőnemnek önálló kultúrája van. Ezt pedig a saját vezetési rendszerükben kell megteremteni. Így jön létre – részben újra – a szárazföldi, a légierő, a kibervédelmi és a különleges műveleti parancsnokság. A haderőnemi parancsnokságok azért lesznek felelősek, hogy felkészítsék az állományt a különböző műveletek végrehajtására. Utána pedig átadják az állományt az úgynevezett erőt alkalmazó (force user) elemnek, ami mostani nevén a Magyar Honvédség Parancsnoksága lesz. Mi fogjuk tehát végrehajtani az összes küldetést, feladatot. Ilyenkor az összeállított alegység átkerül a mi alárendeltségünkbe. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiderült, hogy a vezetési lánc így sokkal gyorsabb és egyszerűbb. Ugyanakkor a felkészülés hosszabb időt vesz igénybe, hiszen az új technikai eszközök miatt ez bonyolultabbá vált. A lényeg, hogy az összes haderőnem és az összes képesség egy irányba, egy cél érdekében működjön” – fejtette ki a parancsnok.

Az őszi gyakorlatokra rátérve Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy kiemelte a NATO aktuális gyakorlatát. Emlékeztetett rá, hogy a szövetség az orosz–ukrán háború miatt kérte a harccsoport megalakítását, és hazánk a leggyorsabban állította ezt fel. Horvát, amerikai, török és olasz katonák részvételével, magyar vezetés mellett a harccsoport a múlt héten lezajlott CREVAL-ellenőrzésen elérte a „harckész” (combat ready) minősítést, és – a műsor felvételekor – készülnek a Brave Warrior 2022 gyakorlat szerdai-csütörtöki bemutató napjára.

„Amióta a szövetség tagjai vagyunk, maximálisan bizonyítottuk, hogy a magyar katona részt tud venni nemzetközi kötelékben végrehajtott feladatokban; sőt, képes vezetni is a műveleteket. Nem véletlen, hogy a NATO legnagyobb szárazföldi missziójának, a KFOR-nak most Kajári Ferenc vezérőrnagy a parancsnoka. De Afganisztánban is több műveletben, több képességgel bizonyítottuk rátermettségünket. A többnemzeti harccsoport gyakorlatával is bizonyítani tudjuk, hogy a NATO egységes, és készek vagyunk megvédeni a szövetséges országokat”

– szögezte le a parancsnok.

Kapcsolódó tartalom

A műsor végén szó esett a toborzás kérdéséről is.

A végső cél az, hogy a Magyar Honvédség harmincezer aktív és húszezer tartalékos katonával rendelkezzen.

„Nem állunk rosszul, folyamatosan jelentkeznek az emberek, és mi igyekszünk mindenkinek megtalálni a megfelelő helyet. Aki csatlakozik hozzánk, aki belekóstol a katonaéletbe, az szerintem velünk akar maradni, élvezni fogja minden pillanatát. Igen, a fegyelem szintje itt más, mint a civil életben. Egy-egy feladatra készülve lehet és kell is kérdéseket feltenni, viszont a döntés, a parancs kiadása után azt végre kell hajtani. És csak jól lehet végrehajtani, másképp nem. A toborzás mellett a megtartás is fontos – ennek egyik eleme a közelmúltban bejelentett, huszonöt százalékos fizetésemelés. Emellett ugyanilyen fontos a szeretet, a törődés és a több értelemben vett támogatás: ezt mindenki megkapja a Magyar Honvédségnél” – zárta a beszélgetést az altábornagy.

Kapcsolódó hírek

A magyar katonákat egyre inkább elismerik, munkájukra pedig egyre nagyobb szükség van
A magyar katonákat egyre inkább elismerik itthon, munkájukra pedig az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján is nagy szükség van – erről beszélt Kun Szabó István vezérőrnagy a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a köztársasági elnök koszovói útjáról beszámolva. A vezérőrnagy elmondta: ahhoz, hogy Koszovóban a biztonság a mindennapi élet része legyen, szükség van a KFOR-erőkre. Novák Katalin köztársasági elnök pedig azért utazott a térségbe, hogy biztosítsa a katonákat arról, hogy Magyarország hálás a munkájukért – számoltak be róla az M1 Híradójában.
Külföld

Ajánljuk még