Orbán Viktor beszámolt azokról a döntésekről, amelyek a tavaszi és őszi ülésszak között születtek. Európát az elmúlt hónapokban súlyos, sokkszerű változások érték az energiaárak drasztikus növekedése miatt.
„A világgazdaságot visszaesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti”
– mondta a kormányfő.
Ami a közelünkben zajlik, mindannyiunkra hatással van. A szomszédunkban zajló háborúnak lassan az egész világ elszenvedőjévé válik. Az orosz–ukrán háború egy lokális háború lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták.
Az első kérdés, hogy meddig tart ez a háború. Tavasszal sokan hitték, hogy egy néhány hetes háborúról lesz szó, ma azonban mindenki számára világos, hogy elhúzódó háborúra kell számítanunk.
Az Egyesült Államok és Európa fegyverrel és pénzzel segíti Ukrajnát, Oroszország tartalékai pedig végtelenek mind emberben, mind fegyverben. Arra kell tehát számítanunk, hogy ez a háború nemcsak az idei évben fog tartani, de még jövőre is.
Magyarország álláspontja eltér a többségi nyugati állásponttól.
„A Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán áll”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat követel.
Ebben a globális gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei. Nekünk a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb, ezért hoztunk létre honvédelmi alapot. Költenünk kell a biztonságunkra, a határaink védelmére, a honvédelemre és a nemzetbiztonságra.
Dezinformációs háború is zajlik, ettől meg kell védeni az országot. A háború aggasztja az embereket, de elsősorban a gazdasági helyzet az, ami érinti a családokat. Negyven éve nem látott infláció száguld a fejlett országokban. Az eurózóna országainak egy részében már a 20 százalékot is meghaladta.
Közép-Európa országait mindez az átlagot meghaladó mértékben érinti. Mindenhol nő a költségvetési hiány és az államadósság mértéke. Az áremelkedés nálunk is évtizedek óta nem látott mértéket ért el. Nem ez az első eset.
Az Antall-kormány idején 35 százalékos inflációval, a Horn-kormány idején 28 százalék fölötti inflációval jött a gazdasági válság.
2008-ban világszerte és hazánkban is pénzügyi válság okozott fejfájás. Azt a bankrendszer, a devizahitelezés és az eladósodás idézte elő. Akkor nálunk egy „cselekvőképességét vesztett, széteső kormány volt hatalmon”. Két évvel ezelőtt is átéltünk egy gazdasági visszaesést a járvány miatt.
Most a gazdasági bajok oka az orosz-ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak. Ezek növekedése mindenhol növeli az inflációt.
Az energiaárak drasztikus növekedését a szankciók okozták, amiért a politika, a brüsszeli szankciós politika okozta.
Április előtt az volt az európai álláspont, hogy a szankcióknak észszerűnek kell lenniük, azaz nem szabad olyan szektorokat érinteni, mint az energia. Szankciót mindig olyan gazdasági ágazatokra érdemes kivetni, amiben erősebbek vagyunk, mint akit szankcionálni akarunk. Energiaügyekben Európa törpe, míg Oroszország óriás.
„Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra”
– fogalmazott.
Áprilisban még joggal gondoltuk azt, hogy tervezhetően alakul a gazdasági helyzet a háború ellenére is, azonban a nyáron Brüsszelben elfogadták az olajat érintő szankciókat, ráadásul napirendre vették a földgáz szankcionálását is. A földgáz ára emiatt megsokszorozódott. Mivel Európában a gáz és áram árát összekötötték, ezért a villamos energia drágult.
Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villanyért szankciós felárat fizetnek.
„Ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza és az infláció is legalább megfeleződne”
– jelentette ki Orbán Viktor. A szankciók megszüntetése esetén az európai gazdaság újra erőre kaphatna és elkerülhetné a fenyegető recessziót.
A brüsszeli bürokraták nem ezt ígérték, hanem azt, hogy Oroszországnak jobban fognak fájni a szankciók. Erre azt kell látnunk, hogy az oroszok profitja nagyobb, míg az európaiak szenvednek.
„A szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte saját magát”
– fogalmazott.
A brüsszeli bürokraták azt is ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét, ez azonban látszik, hogy nem sikerült. Egész Európa választ vár Brüsszeltől, hogy meddig akarjuk ezt csinálni. Európa ebbe a helyzetbe belegebed, egyre több a dühös ember és a brüsszeli bürokratáknak meg kell érteni, hogy nem lehetek nemzetgazdaságokkal és emberek millióinak megélhetésével hazardírozni.
Nem csoda tehát, ha a feldühödött és magukat becsapva érző emberek sorra váltják le a szankciókat váltó kormányokat.
„Dicsőség Olaszországnak! Avanati ragazzi!” – utalt az olaszországi választási eredményekre, ahol a jobboldal győzött.
Kapcsolódó tartalom
Magyarország a gazdasági szankciókat mindig fenntartásokkal kezelte és ezt az álláspontot egyedül is nyíltan képviseltük. Érveinket figyelmen kívül hagyták és mindenkire ráerőltették a szankciókat.
„Brüsszelben az a divat, hogy mindenkinél okosabbak és ott mindent jobban tudnak. Ha kifogynak az érvekből, vagy a tények nem őket igazolják, akkor az európai értékek megsértésével vádolják azt, aki ellenszegül”
– mondta a kormányfő. Ráadásul a demokráciát helyezik első helyre az európai értékek között, csakhogy a szankciókról az embereket nem kérdezte meg senki, holott az árát ők fizetik meg.
Orbán Viktor rögzítette:
Európában elsőként Magyarországon megkérdezzük az embereket a szankciókról, ahogy tettük ezt a migránsválság, a világjárvány és a genderügyek kérdésében.
Az emberek elmondhatják a véleményüket. A szankciók minden magyar család életét érintik és érinteni fogják. Amíg élnek a szankciók, addig Magyarország legfontosabb feladata a biztonságos energiaellátás biztosítása. Védenünk kell a magyar családokat és a munkahelyeket a szankciós energiaárakkal szemben. A kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását. Van elegendő földgáz, van olaj és van áram is.
A gáztározóink az éves fogyasztás 41 százalékát lefedeztük. Kőolajellátásunkat is megoldottuk, kivételek vagyunk az olajembargó alól. Ezt a cseheknek és szlovákoknak is kiharcoltuk, kár, hogy a brüsszeli csaták során sehol nem láttuk őket és köszönetet sem mondtak. „Sebaj, szívesen!” Saját villamosenergia-termelésünk van, saját fogyasztásunk 60 százalékát képesek vagyunk előállítani – ismertette a kormányfő.
Azonban földgáz tekintetében 85 százalékos importra szorulunk, ezért annak árát nem tudjuk befolyásolni. A felhasználást csökkentenünk kell állami szinten és a vállalkozásoknak is.
Magyarország energiafelhasználásának 35 százaléka jelenleg földgázon alapszik. Ezt 2023 végére 31 százalékra, 2025-re pedig 30 százalék alá fogjuk mérsékelni. Fokoztuk a hazai földgázkitermelést, újraindítjuk a mátrai erőművet és meghosszabbítottuk a paksi atomerőmű üzemidejét, továbbá Paks II-t is megkezdjük megépíteni.
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján 2022. szeptember 26-án. Mögötte Kövér László házelnök (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)A kormányfő arra kéri a baloldalt, hogy támogassa ezeket az intézkedéseket.
A kormány továbbra is védi a családokat
Idén 127 milliárd forint maradt a családoknál adókedvezmény és –visszatérítés formájában. Kifizettük a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíj-kiegészítést és nyugdíjprémium is jön. Marad a 25 év alattiak szja-mentessége is. Meghosszabbítottuk a benzinár- és élelmiszerárstopot és a kamatstopot is jövő év közepéig meghosszabbítják – emelte ki Orbán Viktor.
A magyar kormány adja a legnagyobb segítséget az energiaárak tekintetében is az átlagfogyasztásig, amivel minden család átlagosan 181 ezer forintot spórol havonta.
A családok védelméhez szükséges pénz előteremtése az extraprofitadó kivetésével zajlott. A földgáz kiváltása érdekében kedvezményes tüzifa és barnaszénprogrammal segítik az embereket.
A kormány hatféle támogatással segíti az embereket:
- Rezsicsökkentett ár.
- Tűzifaprogram.
- Barnaszénprogram.
- Benzinárstop.
- Élelmiszerárstop.
- Kamatstop.
A kormány elsődleges célja a családok segítése, de a vállalkozások védelme is rendkívül fontos. Orbán Viktor rögzítette: Egy több mint 200 milliárdos programmal segítik az energiaintenzív vállalkozásokat, várható gyármentőprogram és szükség esetén munkahelyvédelmi akcióterv is.
A szankciós energiaárak miatt a kormány frissítette közép- és hosszú távú energiastratégiáját is. Azzal számol, hogy továbbra is kőolajimportra szorulunk, a villamosenergia-hálózat pedig nagy átalakuláson fog keresztülmenni. A következő 10 év legnagyobb fejlesztése ez.
Ezek nélkül a magyar energiarendszert nem lehet korszerűsíteni és a gazdasági versenyképesség sem garantálható. Brüsszel megígérte, hogy rendelkezésre bocsátja a szükséges összegeket, de ha ezt nem teszik meg, akkor megszerezzük a forrásokat máshonnan – hangsúlyozta a kormányfő.
Orbán Viktor hozzátette: a magyar energiarendszer teljes megújításának programja azért marad napirenden, mert a következő két válságkezeléssel teli évben sem adjuk fel stratégiai célkitűzéseinket.
A családtámogatások ennek alapján tovább szélesednek és a következő költségvetésben új intézkedések is lesznek. A munkaalapú társadalomra fel kell építeni a kutatás-fejlesztésen alapuló gazdaságot, ezt szolgálja a felsőoktatás átalakítása is.
Orbán Viktor rögzítette: a Brüsszellel fennálló vitáink ellenére is, Magyarország továbbra is az unió részeként képzeli el jövőjét. Az Európai Unió csak akkor lesz erős és életképes, ha minden színét megtartja. Büszke nemzet vagyunk, aki tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott tőle.
A szankciók okozta gazdasági válságra Magyarország jobb állapotban fordul rá, mint a 2008-as pénzügyi válságra – hangsúlyozta a miniszterelnök.
„Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor” – jelentette ki a kormányfő. A szankciók nekünk is károkat okoznak, de megvan a lehetőség arra, hogy erősebben jöjjünk ki a válságból, mint előtte voltunk. „A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt!” – zárta beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője arról beszélt, hogy szerinte a miniszterelnök kettős beszédet folytat, mert bizonyos kérdésekben úgy tűnik, hogy a kormány mégis együttműködik Brüsszellel. Az emelkedő rezsiárak kapcsán emlékeztetett, a Mi Hazánk azt kérte, hogy a rendszerhasználati díjat csökkentse vagy engedje el a kormány, ám a kormány ezt a javaslatot nem fogadta meg, és mégis emelkedtek a díjak. Hozzátette: a digitális óriáscégek megadóztatását és a vagyonadó megfontolását is javasolták, de Toroczkai szerint a kormány ezügyben sem akart együttműködni.
Ungár Péter az LMP frakcióvezetője szerint az Oroszországtól való gázfüggőségünket nem kezdtük el csökkenteni az orosz-ukrán háború előtt. A politikus szerint a szélenergiát sem használjuk ki rendesen és a napelemek után is fizetni kell adót. A lakások szigetelésével kapcsolatban sem történtek előrelépések az LMP képviselője szeint. Ungár nehezményezte, hogy bár a kormány kritizálja a szankciós politikát, de állítása szerint a kormánynak nincsen terve, hogy hogyan lehetne megállítani Oroszországot.
Lukács László György, Jobbikus politikus szerint Oroszoroszág kezdte el a háborút, az oroszokat kell megállítani. A politikus kiemelte, hogy a kormány is megszavazta a szankcókat. Lukács is arra volt kíváncsi, hogy a szankciók helyett van-e más cselekvési terv, alternatíva a büntetőcsomagok helyett. A jobbikus képviselő kiemelte, hogy a szankciók működnek Oroszországgal szemben. Oroszország inflációja 22 százalék, az export és import pedig 30 százalékkal esett vissza. Lukács László kifejtette, hogy a szankciók a magyar gazdaságot is sújtják. Ugyanakkor elismerte, hogy fontos a családok védelme, de hiányolta a kis -és középvállalkozók megsegítését a kormány részéről és helytelenítette a katatörvényt.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője reagál Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)„Csak a balti államokban magasabb az infláció, mint nálunk” – hangsúlyozta napirend előtti felszólalásában Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, aki szerint az elmúlt harminc év legnagyobb válsága áll előttünk, mégsem vállal felelősséget a kormány a kialakult helyzetért. „Az infláció nem a háború idején kezdődött” – fejtette ki Szabó Tímea, felidézve, azt ígérte a kormány, hogy nem lesz adóemelés, szerinte mégis lett. Szabó Tímea szerint „viccnek is rossz”, hogy megmaradt a rezsicsökkentés. Szabó Tímea több követeléssel is előállt: szeretnék, ha a kormány 120 ezer forintos rezsiutalványt adna azonnal minden családnak, emellett azonnal megkezdené a lakóházak energiahatékony felújítását, valamint olyan felnőttképzéseket vezetne be, amelyek segítik a megújuló energiákra történő átállást.
Gurmai Zita, MSZP-s politikus beszédében hangoztatta, hogy Magyarország brutális szegénység előtt áll, két számjegyű az infláció, folyamatosan nőnek az élelmiszerárak.
Ócska fideszes trükk a háborús infláció
– tette hozzá Gurmai Zita, az MSZP képviselője. Gurmai szerint a drágulás már az orosz–ukrán háború elkezdődött, és mindenről az elhibázott magyar gazdaságpolitika tehet. Szerinte a kormány tudatosan gyengítette a forintot, leépítette a jogállamot, és nem foglalkozott az energiahatékonyság témakörével. A négymillió magyar háztartás több, mint fele brutális rezsiköltséget fog fizetni. Rezsistopra lenne szükség- jelentette ki Gurmai. A politikus szerint nagyon magasak az adók az energia,-és gáz után, amit a magyar családoknak kell megfizetni. Szerinte a távhő árát utoljára az MSZP-s kormány csökkentette. Most azt javasolta, hogy legyen 5 százalék az adója a gáznak, az energiának, a tüzifának. Miért adják 70 forint felett a 12 forintos paksi áramot? – tette fel a kérdést a Gurmai Zita.
Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője felszólalásában arra emlékeztetett, hogy a miniszterelnök és a kormánypárti EP-képviselők korábban maguk is megszavazták a brüsszeli szankciókat.
„A szankciók működnek, és béke csak akkor lesz, ha Ukrajna megnyeri a honvédő háborúját a háborús bűnösökkel szemben”
– szögezte le. Szerinte a kormány éppen bedönti a középosztályt. Ha a szakmunkásokat, a pedagógusokat, a hivatali dolgozókat belenyomják a szegénységbe, ez az ország összeomlik – idézte Gelencsér a kormányfő korábbi szavait. A momentumos politikus szerint 12 éve után a rossz gazdasági mutatókért és a rossz külpolitikai eredményekért csakis a kormányt terheli a felelősség.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a brüsszeli vezetőknek ebben a helyzetben felelősségük van. Az Európai Unió biztonságpolitikája kudarc, hiszen nem tudta megakadályozni a háborút – összegzett Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője. Hozzátette: a brüsszeli bürokraták nem tudnak válságot kezelni. Ez a háború nem a semmiből jött, be kellett volna tartani a minszki megállapodást és nem provokálni Oroszországot- folytatta a képviselő. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány eddig másfél millió ukrán menekültnek segített.
Az energiaárak drasztikus emelkedését a brüsszeli, elhibázott szankciós politika váltotta ki. Simicskó szerint a globalizáció veszélyezteti a lokalizációt: veszélyes volt a migráció és most a szankciós politika is.
A politikus üdvözölte a nemzeti konzultáció bejelentését, kifejtette, fontos, hogy a kormány lássa mi a magyar emberek véleménye a büntetőcsomagokról. Új munkavédelmi akcióterv lesz, folytatódik a családok védelme, ez lesz a magyar kormány programja. Ez a kormány 2010 óta minden válságot jól kezelt – érvelt a politikus a mostani intézkedések mellett.
Kérdések sorával fordult a baloldali képviselőkhöz napirend előtti felszólalásában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
- Igaz-e, hogy a háború kitörésekor nem voltak olyan magasak az energiaárak, mint ma?
- Igaz-e, hogy hogy a szankciós csomag elfogadása után egy hónap alatt kétszeresére, majd a következő hónapban háromszorosára nőtt az energiaár az EU-ban?
- Igaz-e, hogy a szankciók következtében 158 milliárd euróra tett szert Oroszország, ráadásul ennek az összegnek több mint felét az európaiak fizették ki?
- Igaz-e, hogy Brüsszel nem ezt ígérte, amikor szankciókról beszélt?
Az energiaszankciók hatnak a termelési költségekre, az energiaárakra, a műtrágya árakra stb., ez pedig felnyomja az inflációt is. Mindennek ellenére az önök képviselői többször is éltették a szankciókat – mutatott rá Kocsis Máté, majd tovább folytatta az ellenzéki képviselőknek szegezett kérdéseket.
- Igaz-e, hogy a kormány átlagosan 180 ezer forintot ad a magyar családoknak a rezsicsökkentés fenntartásával?
- Igaz-e, hogy önök mégis ostobaságnak és hülyeségnek nevezték a rezsicsökkentést?
- Igaz-e, hogy azért tudjuk tartani a benzinárstopot, mert kiharcoltuk, hogy a kőolaj szankciók ne vonatkozzanak ránk? – fordult baloldali felszólalókhoz Kocsis Máté.
Rámutatott:
a baloldali politikusok „a válság gonosz vámszedői”, akik a kormánnyal ellentétben nem a magyar érdekeket elégítik ki.
Kocsis Máté beszélt Márki-Zay amerikai támogatásáról is, és azt kérdezte a baloldaltól, hogy mit ígértek a pénzért cserébe? Az árnyékkormány felállítása kapcsán a frakcióvezető „gratulált” a harmadik Gyurcsány-kormány megalakulásához.
Önök Európában egyetlenként hivatalosan találkoznak és kezet fognak a gyilkosokkal. Ez undorító – emelte ki felszólalásában Gyurcsány Ferenc. A bukott kormányfő szerint Orbán Viktor miniszterelnök nemzete tisztességét ajánlja Putyin hatalmáért. „Van rongy ember, vannak még rongyabbak és van a legrongyabb ember. Magyarország nem becstelen, az ország vezetői azok” – fogalmazott Gyurcsány, aki szerint új idők járnak, erkölcse lett a háborúnak. „A világ Ukrajna népével van, önök meg Putyinnal. Ezért a végén a rongy emberek táborába fognak tartozni. Amit a kormány tesz, az nem csak erkölcstelen, de észszerűtlen is” – szónokolt a DK vezetője. Közelítünk ahhoz, hogy Magyarország államcsődben legyen – jósolta az ex-miniszterelnök, aki szerint a kormányfő „szerencsétlen baromnak” nézi a baloldalt.
Orbán Viktor miniszterelnök viszonválaszában úgy fogalmazott, hogy a Momentum, a Párbeszéd, az MSZP, a Jobbik és DK, azaz a magyar baloldal hozzászólásaiból egyértelműen kiderül, hogy a háború oldalán áll. Sőt, a magyar baloldal nemcsak a háború, hanem a szankciók oldalán áll.
Toroczkai Lászlónak adott válaszában a miniszterelnök a szankciókkal kapcsolatban elmondta, hogy azokat nem egyszerre szavazzák meg, hanem hathavonta döntenek a meghosszabbításukról, a nemzeti konzultáció így nagyon is időszerű, hiszen a jövőben újabb és újabb hosszabbítások következnek majd. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország az olajszankciókat nem szavazta meg, hanem kiharcolta, hogy Magyarországra, Szlovákiára és Csehországra – ahova a az olaj csak vezetéken keresztül érkezik – azok ne vonatkozzanak. Lengyelország kérésére született ez a döntés, azaz nem a szankciók teljes vétója, hanem a kompromisszumos megoldás.
A miniszterelnök a további szankcióra térve elmondta: a nukleáris termékekre vonatkozó szankciókat a magyar kormány nem engedi napirendre kerülni. Ugyanez a helyzet a gázra vonatkozó szankciókkal: azért nem tűzik őket napirendre, mert Magyarország bejelentette, hogy nem szavazza meg őket. A megszavazott szankciókkal kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, egyensúlyt kell tartani a magyar érdekek megvédése és az európai egység között, hiszen ez a felelős politika, és a magyar kormány ezt folytatja.
A rendszerhasználati díjjal kapcsolatos kritikára azt válaszolta, azért van rá szükség, ugyanis a megújuló energiaforrásokat rá kell vezetni a rendszerre, ezért a zöldenergia és a napenergia támogatását javasolja. Az áfacsökkentéssel kapcsolatban úgy érvelt, azért nem észszerű javaslat, mert a magas áfából befolyó bevételeket a rezsicsökkentési alapba teszik bele. Ha ez nem így lenne, nem tudnának minden háztartásnak 181 ezer forint támogatást fizetni. A vagyonadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, azt szintén nem támogatja a kormány, hiszen ahhoz minden magyar ember vagyonát nyilván kellene tartani.
Szabó Tímeának adott válaszában Orbán Viktor kifejtette, a katatörvénnyel nem növelték, hanem csökkentették az adóbefizetés mértékét. Ami a béreket illetni, emlékeztette őt, hogy Gyurcsány Ferenc idején az átlagbér alacsonyabb volt, mint a jelenlegi kormány idején a minimálbér. A Szabó Tímea által megfogalmazott javaslatokat pedig nem tudja elfogadni, hiszen mindegyik kevesebb volt, mint az a 181 ezer forint, amelyet ez a kormány ad a családoknak.
Gurmai Zita MSZP-s képviselő széteső társadalomról szóló mondataira a miniszterelnök úgy reflektált, hogy túlzó szavaival talán összekeverte az országot a Magyar Szocialista Párttal.
Gelencsér Ferenc momentumos képviselő pénzek elosztogatásáról kapcsolatos felszólalására reagálva Orbán Viktor elmondta, amit ő elosztogatásnak hív, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy januárban a nyugdíjasok megkapják a 13. havi nyugdíjat, amit Gyurcsány Ferencék elvettek az emberektől. A 25 év alattiakat az szja-mentesség biztosításával támogatják, a minimálbért pedig 200 ezer forintra emelték. Ha ezek a támogatások nem lennének, a magyar családok nem bírnák ki az energiaválságot.
A miniszterelnök végezetül megismételte Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szavait a külföldről érkező, a baloldal választási kampányát támogató pénzekről. Emlékeztette az ellenzéki képviselőket arra, hogy külföldi támogatást elfogadni választási kampányhoz törvénytelen. Ami pedig szintén fontos, megkérik az árát. Orbán Viktor úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy
a magyar baloldal azért szankciópárti, azért támogatja a háborút és a bevándorlást, mert ezt kérik tőlük. „Aki fizeti a számlát, az rendeli a nótát” – zárta szavait a miniszterelnök.