logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Regnum Marianum – A templom, amelyet leromboltak a kommunisták, hogy a helyére Sztálin szobrát állítsák

| Szerző: hirado.hu
Hetvenegy esztendeje kezdte el lerombolni a kommunista államhatalom Magyarország egyik legikonikusabb templomát, a városligeti Regnum Marianumot, hogy létrehozhassa a Felvonulási teret, és felállíthassa a tömeggyilkos szovjet diktátor, Sztálin szobrát. A kommunisták még a kollektív emlékezetből is igyekeztek kitörölni a templom emlékét.
Budapest, 1948. március 26. A Regnum Marianum templom a Városligetben (Magyar Fotó)

Hetvenegy esztendeje, 1951. szeptember 23-án kezdték meg a kommunista államhatalom parancsára Budapesten a Regnum Marianum-templom bontását a Városligetben. Az akkori diktatúra elhatározta, hogy létesít egy nagy tömeget befogadni képes, tágas teret a belvároshoz közel, ez lett később a Felvonulási tér. A bontás másik oka az volt, hogy az újonnan létrejövő térre tervezték felállítani a hatalmas Sztálin-szobrot, amelyet később aztán 1956 októberében ledöntöttek a szabadságért tüntetők. A szobrot a szovjet diktátor születésnapján, december 18-án szándékoztak felavatni. A hivatalos indok tehát a Regnum Marianum lebontására a Felvonulási tér létrehozása volt, a barbárság valódi okai között szerepel ugyanakkor a kommunista hatalom keresztényellenessége is, amelyre bizonyíték, hogy később a templom egykori létezését is igyekeztek kitörölni a kollektív emlékezetből.

A Regnum Marianum – magyarul Mária országa, szó szerint Mária királysága – a Városligetben a mai Dózsa György út mentén, a Damjanich utca ligeti végével szemben álló templom volt. 1931-ben szentelték fel, a vasbeton szerkezetű épületet 1944-ben súlyosan megrongálta egy bombatalálat. Hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét az építést kezdeményező szervezet nevéről, a Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesületről kapta.

Hasonlóság a jeruzsálemi Szent Sír-templommal

A Regnum Marianum története azzal kezdődött, hogy az erzsébetvárosi plébánia a Városliget felé eső részén lakó hívei messze laktak a templomtól, ezért az ifjúság nevelésével foglalkozó Regnum Marianum Közösség épített egy kápolnát házának alagsorában a Damjanich utca 50. szám alatt, de abban csak kevesen fértek el. Ezt 1901. december 8-án szentelték fel. 1919-ben az érsekség az erzsébetvárosi plébániából leválasztva megalapította a Magyarok Nagyasszonya plébániát, melynek hivatalos neve Magna Domina Hungarorum lett, átmenetileg az is a Damjanich utca 50. szám alatt működött.

Az akkor a mai Dózsa György útig érő, Városligetből kihasított területen, a Damjanich utcával szemben kezdődött meg a templom építése, alapkövét 1925-ben rakták le, benne a jTanácsköztársaság bukását is hálaadással megemlítő dokumentumot helyeztek el. A tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján. A kupolás épület alapterülete 1820 négyzetméter volt, erősen emlékeztetett a jeruzsálemi Szent Sír-templomra, tornyát, egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette.

Az első plébános a Regnum Marianum Közösség házfőnöke, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök lett, ő 1927–28-ban vezette a közösséget A közbeszédben így lett a templom a Nagy Regnum, a kápolna pedig a Kis Regnum. Shvoy Lajos utóda már nem regnumi atya volt, így a közösség és a plébánia elvált egymástól. Gróf Majláth Gusztáv Károly támogatásával készült el a templom, délfrancia stílusban, a tervekben a részét képező harangtorony pénzhiány miatt nem készült el. A Regnum Marianumot 1931. június 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.

Szétverték az ávósok a híveket

1951. szeptember 23-án, a Felvonulási tér kialakítása, benne a Sztálin születésnapjára szánt szobor építése miatt két útban álló épület is lebontásra került, egyik volt a templom. Emberek élőlánca próbálta megakadályozni a pusztítást, ám az Államvédelmi Hatóság szétoszlatta a tömeget, és a templomot lebontották. A tüntetők közül többeket kényszermunkatáborba hurcoltak,  a „szerencsésebbek” csak az állásukat veszítették el. Az ingoványos területen, betoncölöpökre épült, vasbeton szerkezetű templom teljes bontása több mint fél évig tartott, végül felrobbantották, és a törmeléket az altemplomba töltötték.

Budapest, 1952. július 23. Készítik a Sztálin-szobor reliefjeit Felvonulási téren (Fotó/MTI/Magyar Fotó: Bartal Ferenc)

Ifjú regnumisták, közöttük a később pappá szentelt Hajnal György, követték a maradványok sorsát, és figyelték azokat. A templomnak még a nyomait is igyekezett eltüntetni a szocialista kultúrpolitika, fényképeit még az építészeti szakirodalomban sem engedték megjelentetni, mintha nem is létezett volna. A lerombolt templom helyét hamarosan elfoglalta a Felvonulási tér, majd később a tanácsköztársaság emlékműve. A Sztálin-szobor a valóságban kissé távolabb, a mai Városligeti fasor tengelyében állt, a templomtól körülbelül kétszáz méterre, a Hősök tere irányában.

Budapest, 1958. április 4. Nagygyűlés a szovjet párt- és kormányküldöttség részvételével hazánk felszabadulásának 13. évfordulóján a Felvonulási téren (Fotó: MTI/Vigovszki Ferenc)

A templom utóélete

Mivel 1990-ben még élt a rendelet, hogy új templom építésére nem adható engedély, ezért Paskai László akkori bíboros jogutód plébániatemplom építésére adott megbízást Hajnal György atyának, így az eredeti Regnum Marianum jogutódjaként épült fel Zuglóban a Zoborhegy téri Regnum Marianum-templom és közösségi ház. A plébánia közösségi házát 1991 novemberében, templomát 1995 júniusában kezdték építeni.

Az új templom építkezésének megkezdésekor, három méter mélyről Hajnal atya ásatta ki és szállíttatta az új plébánia kertjébe a városligeti templom néhány tartóelemét, az új templomba pedig két kövét mementóul. Az új plébánián – a regnumos szellemiségnek megfelelően – kiemelt hangsúlyt kap a fiatalokkal és közösségeikkel való foglalkozás, Hajnal György kanonok-plébános vezetésével. 1995-ben a városligeti Magyarok Nagyasszonya-plébánia területét felosztották a szomszédos plébániák között

Budapest, 2011. március 7. Emlékmű az 1951-ben lerombolt Regnum Marianum-templom egykori helyén a XIV. kerületi Ötvenhatosok terén. A budai Vártól a Városligetig húzódó új kulturális tengely előkészítését kezdte meg a kormány, amelynek keretében a tér kiemelt szerepet kap. Az új koncepcióban az 1956-os emlékmű áthelyezése mellett többek között felvetődött a Szépművészeti Múzeum új épületének felépítése, valamint a Regnum Marianum-templom visszaépítése is a Műcsarnok mögötti területen (Fotó: MTI/Kollányi Péter)

2000. november 5-e óta egyszerű fakereszt jelzi a volt templom helyét, amit felállítása óta többször megrongáltak. A templom padjai a terézvárosi Szent Család-plébániatemplomba kerültek, ahol azóta is használják őket. Kisharangja 2005 óta a dióspusztai – Somogyapáti – Szent Mihály-kápolnában van használatban. 2011-ben a Váralja Szövetség szorgalmazta a Regnum Marianum-templom ismételt felépítését, annak eredeti helyén. 2014-ben a Magyar Patrióták Közössége kezdeményezte, hogy a templom helyén – az altemplom helyreállításával – méltó történelmi emlékhely jöjjön létre. A kormány 2015-ben jelezte, hogy megvalósítja az elképzelést.

Kiemelt kép: Magyar Fotó

 

Ajánljuk még