logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

48 perc – Nemzeti konzultáció indul – A szankciók mindenkit érintenek, ezért kell róluk beszélni

| Szerző: hirado.hu
A szankciókról szóló nemzeti konzultáció és az arra adható ellenzéki reakciók is témái volt a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsornak, melynek vendégei ezúttal Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet kutatási igazgatója és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója voltak.

Lánczi Tamás azzal indította a beszélgetést, hogy a kormánypártok kihelyezett frakcióülést tartottak, és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője új nemzeti konzultációt jelentett be.

Kapcsolódó tartalom

G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója szerint a szankciók mindenkit érintenek, ezért lehet és kell róluk beszélni. Minden ember látja, mi történik az élelmiszerárakkal és az energiaárakkal, a nemzeti konzultáció pedig egy eredményes és legitimáló cselekvés lehet.

Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet kutatási igazgatója úgy fogalmazott, hogy a nemzeti konzultáció egy politikai konstrukciós tevékenység, amivel minden pártnak, ellenzéknek és kormánynak is élnie kell. Arra a felvetésre, hogy itt nem csupán politikai konstrukcióról van szó, úgy felelt, hogy a szankciók valóban okoznak problémákat, de nem ezeket érzi elsődleges okoknak.

G. Fodor Gábor arra mutatott rá, hogy az egész kontinensen észlelhető jelenségekről van szó, nem pedig pusztán politikai konstrukcióról. Úgy véli, hogy

az emberek értik a nehézségek okait, látják, hogy a háború az eddig felívelő életszínvonalat megakasztotta. Az emberek teljesen jól fel tudják azt mérni, hogy mi mennyire van hatással az életükre.

A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója arról is beszélt, hogy rengeteg szankciót vezettek már be 2014 óta. Az, hogy Magyarországon megkérdezik erről az embereket még önmagában nem változtatja meg Brüsszel politikáját, de a német, olasz, francia állampolgárok reakciója kijózanító hatással lehet az európai politikai elitre.

Böcskei Balázs szerint sajátos helyzet az, hogy a magyar kormány indít konzultációt, miközben megszavazza a szankciókat. A közvélemény-kutatások szerinte azt mutatják, hogy az emberek lehet hogy értik a szankciós politika következményeit, de jogosan vethetik fel, hogy a kormány mit kezd ezzel a helyzettel.

G. Fodor Gábor elmondta, hogy az elszabaduló energiaárakba a kormány beavatkozott az ársapkákkal és megtesz mindent, amit tud. A nemzetközi viták tárgya nem egy esetben az, hogy a magyar kormány mire hogyan reagál.

Lánczi Tamás arról is kérdezte vendégeit, hogy az ellenzéki pártok hogyan reagálhatnak a konzultációra.

Böcskei Balázs kijelentette, hogy nem tekinti ellenzéki pártoknak azokat az alakulatokat, amelyeknek a társadalmi támogatottsága nem éri el a parlamenti küszöböt. Szerinte értelmezhető támogatottsággal a DK, a Momentum és a Mi Hazánk rendelkezik. Úgy gondolja, hogy a DK az árnyékkormány felállításával adott egyfajta választ arra, hogy ők hogyan képzelik el a kormányzást. A politológus szerint a nemzeti konzultáció jelentős mobilizációval jár, ugyanakkor szerinte az ellenzék vezető pártjainak véleménye nem jelenik meg a kérdőíven.

G. Fodor Gábor arról beszélt, hogy az ellenzék a válságban nem állt be a kormány mellé, nem mondta azt, hogy helytelenek a szankciók. Úgy véli, hogy szerinte az ellenzék nem fog támogatóan fellépni a konzultációval kapcsolatban.

Böcskei Balázs szerint az ellenzék nem is tud támogatni egy olyan konzultációt, amiben nem jelenik meg az ő válaszuk. G. Fodor Gábor szerint „a hús árának nem értékvilága van”, hanem pozíciófoglalás kérdése tud lenni.

Az IDEA Intézet kutatási igazgatója azt kell eldönteni, hogy min mérik a szankciók működőképességét. 2014 óta a szankciók küldetése Oroszország megfékezése lenne, de szerinte azon válasz után, amit a magyar kormány adna, tehát a szankciók kivezetése esetén nem tudjuk, mi történne.

G. Fodor Gábor szerint az az érvrendszer sántít, amit a baloldal használ, tehát, hogy igazságot kell tenni, válaszolni kell a háborúra. Azt kellene látni, hogy milyen érdekek vannak a szankciók mögött, hogy

„kinek az eszközeit vesszük magunkra ilyen politikai hablatybeszédekkel, mint amit az európai politikai elit kifejt”.

Böcskei Balázs szerint a szankciók esetén nem tud érvényesülni az a normatíva, ami alapján Oroszországot agresszornak lehet nevezni. Kiemelte, hogy a magyar kormány is elítélte az orosz inváziót, ami szerinte azt mutatja, hogy van normatív gondolkodás.

Ajánljuk még