Csák János az egyházi intézményrendszer fontosságáról szólva kiemelte: a magyarság mint keresztény nemzet történetét végigkísérte a hit, hogy az embert Isten saját képmására teremtette és ebből fakad méltósága. Ez határozza meg „életvilágunk programját”, és ez ad erőt, ha harcolni kell – mondta.

A nemzet másik gyökere a sorsa, és az egyházak a magyar történelem során mindig ott voltak az élvonalban, amikor a nemzet konfliktusba keveredett vagy amikor építkezett.

Politikai erők jönnek-mennek, de az egyházak állandók, és Magyarország nem létezik nélkülük

– hangoztatta a miniszter.

Csák János a Fidesz-kormányok családpolitika terén elért eredményeket ismertetve megemlítette a családi adókedvezményeket, az első gyermek vállalását és a szülők munkába való visszatérését segítő intézkedéseket.

A miniszter a tárcája alá tartozó területekről szólva kiemelte: nincs jó családpolitika „robosztus” gazdaság nélkül. Meglátása szerint ehhez vállalkozásfejlesztésre van szükség. A cél e téren, hogy növeljék a magyar kis- és középvállalkozások hozzáadott értékének arányát a gazdaságban, mert e nélkül nem lehet fenntartani a magyar képzési és oktatási rendszert – tette hozzá.

Az innovációról azt mondta:

az „innovációhoz agyak kellenek”, és az agyak az egyetemeken „készülnek”.

Célként jelölte meg, hogy a felsőoktatási rendszerben az élet- és természettudományok terén növeljék az „outputot”, vagyis az egyetemről kikerülő tudósok számát, emellett – főleg az egyházi egyetemeken – erősítsék a magyar hagyományok és kultúra továbbadását.

Megjegyezte: a magyar kormány a GDP 1,3 százalékát költi kultúrára és 2 százalékát felsőoktatásra, beleértve a felsőoktatási intézmények működési költségét és az ingatlanfejlesztéseket.

Csák János

az elmúlt tíz év fontos folyamatának nevezte a szakképzési rendszer megújítását, amelyből az egyházak is kivették a részüket.

Rámutatott, hogy az elmúlt 50-60 évben a nyugati civilizációban a kétkezi és a szociális munka leértékelődött, és fontos feladatnak nevezte valamiféle egyensúly megteremtését a szellemi munka, vagyis „fejek” és a fizikai és szociális munka, vagyis a „kezek” és a „szívek” között. A szociális szférában az egyházak számos intézménnyel és így tudással rendelkeznek ehhez – tette hozzá a miniszter.

Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora köszöntőjében leszögezte: az egyházi felsőoktatás a magyar alkotmányos identitás részét képezi.

Felidézte:

az első magyar egyetem alapítólevelét 1367-ben Nagy Lajos király a pápához terjesztette fel.

A XVI. századtól a reformációnak is köszönhetően megjelentek a kollégiumok, teológiai akadémiák, katolikus és református jogi akadémiák gazdagították a magyar felsőoktatást.

1945-ben a lelkész- és papképzés kivételével megszüntették az egyházi felsőoktatást. A rendszerváltozás új lehetőséget adott az egyházaknak, így ma 11 katolikus 4 református, 1 evangélikus és 2 zsidó egyházi fenntartású egyetem van Magyarországon.

Úgy fogalmazott: „mi nem vagyunk világnézetileg semlegesek, tanárainknak és hallgatóinknak meghatározott értékrendet kell tiszteletben tartaniuk”, és különös felelőségük van a kor kérdéseinek megválaszolása és a fiatalok pályára bocsátása során is.

Trócsányi László az egyházi egyetemek fontos küldetésének nevezte, hogy szellemi kisugárzásuk legyen a magyar társadalomban Magyarországon és a Kárpát-medencében.

Az egyházi egyetemek feladatai között említette továbbá a lemorzsolódások csökkentését, a tehetséggondozást, az aktív részvételt a tudományos életben és azt, hogy segítsenek eligazodni a világ dolgaiban.