logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Bakondi: A határvadászok már szeptember végén megkezdhetik munkájukat

Az első néhány száz határvadász kiképzése szeptemberben befejeződik, így ők szeptember végén már megkezdhetik a munkát a magyar–szerb határon – hangsúlyozta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az Újvidéki Rádió Hangadó szerda című műsorában.

Közölte: jelentősen nő az illegális migránsok száma, az idén körülbelül 162 ezer határsértőt fogtak el, míg tavaly egész évben 121 ezret. Hozzátette, hogy a magyar hatóságok 1200 embercsempészt is elfogtak, ami kétszerese a tavaly ugyanebben az időszakban elfogott csempészek számának.

Kapcsolódó tartalom

„Látható, hogy a szervezett bűnözéshez tartozó embercsempész bandák nagy aktivitást tanúsítanak a magyar határ térségében” – részletezte. Mint mondta: tapasztalataik szerint az embercsempészcsoportok kifigyelik a magyar határvédelmi rendszert, és igyekeznek különféle megtévesztő akciókat végrehajtani, megdobálják, provokálják a járőröket egy helyen arra gondolván, hogy odavonunk rendőri, katonai erőket, és akkor más helyszíneken meg nagy csoportokat próbálnak átjuttatni.

A fegyverhasználattal kapcsolatban Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy az illegális migránsok Szabadkánál már használtak fegyvereket, de a hátártérségben is láttak fegyvereket náluk, ott azonban a levegőbe lőttek. A tapasztalatok alapján az látszik, hogy a migránsbandák és az embercsempészcsoportok kerülik azt, hogy fegyveres összetűzésbe keveredjenek a rendvédelmi szervekkel, de dobálással, létrás támadással már többször találkoztak a határvédők. Hozzátette, ha a határon szolgálatot teljesítő rendőröket fegyveres támadás éri, akkor a magyar járőrök is jogosultak a fegyverhasználatra.

A belbiztonsági főtanácsadó arra is rámutatott, hogy

változott az illegális bevándorlók állampolgársági összetétele, míg korábban főleg szírek és irakiak érkeztek, ma már a szírek mellett a legnagyobb számban afgánok, indiaiak, pakisztániak, nepáliak, marokkóiak, tunéziaiak és palesztinok érkeznek, és a tengeri átkelés helyett is inkább a balkáni útvonalat választják.

A következő időszakban várhatóan a csoportok egyre agresszívebben lépnek majd fel, mert az őszi, hűvösebb, esősebb időszak lehetetlenné teszi majd a szabadban alvást és tartózkodást, és a határ szerb oldalán is lebontják az elhagyatott épületeket, hogy ott se tudjanak bujkálni a migránsok.

Kapcsolódó tartalom

A migránsokat számos téves információval látják el, így ők még mindig azt hiszik, hogy ha eljutnak Németországba, Ausztriába vagy Svédországba, ott azonnal kapnak lakást és magas jövedelmet – húzta alá Bakondi György. Emellett pedig azok is útnak indulnak Afrikából, akiket az éhínség fenyeget.

A miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója közölte, a magyar–szerb határon egyrészt pótolják a kerítést, hiszen egy korábban mocsáros szakaszon nem tudták felhúzni a műszaki határzárat, a mostani szárazság viszont ezt lehetővé teszi, másrészt megerősítik a kerítést, hogy ne lehessen átvágni, így a vasbetonszerelésnél használt elemeket építenek bele, harmadrészt pedig a kerítés tetejére egy úgynevezett nyakat szerelnek, amelyet szögesdróttal erősítenek meg, és ezáltal a létrával történő átjutás válik lehetetlenné.

Bakondi György emlékeztetett arra, hogy korábban a migránsok a kerítést igyekeztek átvágni, majd alagutakat ástak az akadályrendszer alatt, most pedig létrákkal igyekeznek átmászni a kerítésen. Hozzátette, hogy mindezek mellett az alumíniumlétrákkal többször is megpróbálták megrongálni a helyszínre érkező járőrök járműveit.

Bakondi György rámutatott, hogy

2015 óta világosan látszik – és ezt mutatják a külföldi tapasztalatok is –, hogy ha nagy nyomás alá kerül egy határszakasz, vagyis tömegek próbálnak jogellenesen, személyi adataikat eltitkolva átjutni az országon, a határon, és bejutni az Európai Unió területére, akkor ezt csak műszaki akadályrendszerrel lehet megállítani. Emellett élő erővel kell biztosítani a kerítést, ezért magyar rendőri és katonai erők vannak a határtérségben, és van egy jogszabály, amely biztosítja, hogy a hatóságok fellépése hatékony legyen

– húzta alá.

Kapcsolódó tartalom

Azt is elmondta, hogy jó kapcsolat alakult ki a magyar és a szerb hatóságok között az utóbbi években, a két ország rendőri erői közösen járőröznek a határon.

„A legfontosabb tennivaló a szervezett bűnözéshez tartozó embercsempészbandáknak, embercsempész-hálózatoknak a felszámolása, ehhez magas szintű bűnügyi operatív együttműködésre van szükség” – hangsúlyozta Bakondi György. Rámutatott, hogy amikor a szerb hatóságok összeszedik a magyar határ közelében a migránsokat, délebbre fekvő befogadóközpontokba szállítják őket. Mivel azonban az Európai Unió elvárásai szerint ezek csak nyitott központok lehetnek, az illegális bevándorlók akár már másnap újra megjelennek a határnál. Ezért nagyon fontos lenne – folytatta –, hogy az Európai Unió újragondolja a határőrizettel összefüggő migrációs politikáját, és segítene Szerbiának a határőrizeti feladatok ellátásában és a lakosság védelmében még mielőtt kialakulna egy mélyebb migrációs válsághelyzet.

Ajánljuk még