logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

48 perc – Oroszország sokkal nagyobb fájdalmat tud okozni a Nyugatnak, mint fordítva

| Szerző: hirado.hu
A szankciós politika, az atomveszély és a háború különböző dimenziói is szóba kerültek a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban, melynek vendége ezúttal Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő volt.

Lánczi Tamás a fél éve indult orosz-ukrán háború kapcsán kérdezte a szakértőt arról, hogy Oroszország valójában ki ellen harcol.

Robert C. Castel szerint több rétegben kell látni a történéseket, az ukránok bizonyos szempontból csak „tárgyai” ennek a háborúban. Ukrajna elhelyezkedése a fontos, hiszen a NATO keleti határán fekszik és az ilyen határvidékekért mindig is harcoltak a történelem folyamán. A legalapvetőbb szinten ez egy orosz-ukrán háború, a következő rétegben egy orosz-európai háború és végül egy kelet-nyugat háború is egyben.

A szakértő úgy gondolja, hogy az orosz cél elsőrendűen ennek az ukrán területnek a birtoklása, de ennek többféle módja is van orosz szemszögből. Az ukránok szempontjából az egyetlen elfogadható megoldás a nemzeti szuverenitás, míg az oroszok szempontjából a legegyszerűbb megoldás a kijevi kormány bukása és egy oroszbarát vezetés felemelkedése lett volna.

Arra a felvetésre, hogy így elkerülhető lett volna a háború, Castel Carl von Clausewitz gondolataival felel, aki leírta, hogyan lehet megnyerni egy háborút. Az egyik megoldás, hogy a nemzeti döntéshozást megbénítják, ezzel kiküszöbölhető az országos ellenállás. A második megoldás a lefegyverzés, tehát képtelenné kell tenni az ellenfelet az ellenállásra. A harmadik megoldás pedig a lakosságra helyezett nyomás, hogy ne akarja a háborút folytatni.

Ha sikeres is lett volna a puccs, akkor is lett volna ellenállás, de a NATO sokkal később kapcsol – vélekedett.

Kinek fáj jobban a szankciós politika?

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár augusztus 24-i nyilatkozatáról, – mely szerint növelni kellene Ukrajna katonai támogatását – Castel azt gondolja, hogy teljesen mellékes mit mond Stoltenberg, hiszen a NATO-ban az Egyesült Államok diktálja a tempót, „minden más egy lábjegyzet”.

Az Egyesült Államoknak tudnia kellene, mit akar elérni: Ukrajna győzelmét, az oroszok minél tovább történő véreztetését ebben a konfliktusban, vagy a háború befagyasztását. Castel szerint az amerikai támogatás pont arra elég, hogy az oroszokat minél tovább véreztessék, de az ukránok ne győzhessenek.

„Oroszország sokkal nagyobb szenvedést okoz a Nyugatnak meg Ukrajnának, mint amit mi vagyunk képesek Oroszországnak okozni”

– fogalmazott.

Kapcsolódó tartalom

Míg Oroszországban némi kényelmetlenséget tudnak csupán okozni a nyugati szankciók, addig az oroszok mondhatják Európának, hogy megfagy a télen.

A félelem fenntartása a lényeg, ezért nem zárták el teljes egészében az Európába irányuló gázt. A kontinens így nem tud hozzászokni az orosz gáz nélküli élethez, ugyanakkor a fenyegetés folyamatosan ott van a levegőben.

Nyugat-Európa ezt a telet nagy valószínűséggel át tudja vészelni, főleg ha ez egy enyhe tél lesz, némi gazdasági kényelmetlenség árán, hacsak az oroszok nem lépnek mást. A tengeri szállítmányozás esetleges ellehetetlenítése vagy ilyen hír keltése önmagában is feljebb tudja vinni az energiahordozók árát és akkor Európának azonnal el kell gondolkodnia a jövőről.

Az energiaválság Ukrajnában még komolyabb károkat okozhat, hiszen a városi lakosság fűtés nélkül menekülni fog, mert nem tud mást tenni. Egy falusi ember megél, mert a kútból felhúzza a vizet, fűt a diófájával, de egy tízemeletes városi lakóházban ez nem működik. Ez generálhat egy többmilliós menekülthullámot, ami az ukrán társadalom, majd a hadsereg összeomlásához vezet.

A hadicélok elérése egyben a gazdaság próbája is

Az ukrán hadsereg eddigi ellentámadásai nagyon gyengék voltak, a Nyugattól kapott fegyverek nem hoztak áttörést, csak lyukakat foltoztak be. Castel nem látja valószínűnek, hogy ősszel egy nagy ukrán offenzíva indulhatna el, még akkor sem, ha még több fegyvert szállítanak nekik.

Nem a fegyver, hanem egy profi, jól kiképzett hadsereg, amellyel komoly hadműveletet lehetne folytani, az hiányzik Ukrajnából.

A háború elején az oroszok minél kisebb emberveszteséggel és károkozással igyekeztek egyfajta posztmodern módon bevenni Ukrajnát, amelyet saját országuknak tekintenek, ez azonban nem sikerült. A következő lépésben Kelet-Ukrajnában nagy bekerítésekkel és különböző hadműveletekkel igyekeztek célt érni, azonban a gyalogságuk hiányos és nincs erre kiképezve, majd ezután az első világháborús taktikákhoz visszakanyarodva egyfajta állóháborús helyzetet teremtettek.

A nyersanyagháború tekintetében az a paradox helyzet áll fenn, hogy Ukrajna nemzeti szinten azokat a legjelentősebb mértékben még mindig az orosz készletekből kapja. Az olajfinomítók lebombázása után azonban nem tudnak üzemanyagot előállítani, maradt a napraforgó-olaj, amivel ideig-óráig ki tudják húzni. Itt merül fel a kérdés: amikor a Nyugatnak sincs nyersanyag, akkor az ukránoknak honnan lesz?

„Dízelolaj nélkül nem lehet háborút viselni” – mondta Castel. Európa jelenleg még tud segíteni, de minél inkább megyünk bele a télbe, annál kevesebbet tud majd adni Ukrajna számára.

A tárgyalásos rendezés az Egyesült Államokon áll vagy bukik

A nyolcadik brüsszeli szankcióscsomag tervei kapcsán Castel arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szovjetunió is hasonló szankciókkal nézett szembe és az oroszok számára ez egyáltalán nem újdonság. Ma már annyi a különbség, hogy nemcsak a Nyugat tud termékeket nyújtani az oroszoknak, hanem a távol-keleti országok is.

„Naiv elképzelés volt az első pillanattól, hogy sikerülni fog megnyerni ezt a háborút csak a szankciókon keresztül

– jelentette ki Castel. Más alternatíva pedig nincs, hiszen Európa népei nem tolonganak, hogy egyenruhában a frontra vonuljanak.

Európa óriási kockázatot vállalt, amikor ezt a háborút „kiszervezte” Ukrajnában, ugyanis a legnagyobb veszély számunkra nem az, hogy Ukrajnát atomcsapás éri, hanem az, hogy nem lehet garantálni, hogy az oroszok hol állnak meg. Európa keleti határán egy orosz sorozás után kétmillió katona állhat fegyverben.

A tárgyalásos megoldás nem Európán, hanem az Egyesült Államokon múlik. Oroszország érdeke, hogy megszerezze a biztonsági ellenőrzést Ukrajna fölött, nem érdeke egy totális háború. Ha az USA és az oroszok leülnének egymással tárgyalni, akkor talán lehetne pragmatikus megoldást találni.

Atomveszély

Az Európai Unió az Egyesült Államok egyfajta víziója arról, hogy hogyan nézne ki szerintük egy tökéletes világ, ami az USA védelmére szorul.

Az unió kezében soha nem volt ott saját biztonsága.

Most, hogy kitört egy háború, felvetődött egy sor kérdés annak kapcsán, hogy hogyan is védhetné meg magát, hiszen nem erre lett kitalálva.

Castel elképzelhetőnek tartja, hogy egy első világháborús forgatókönyv is megvalósulhat, azaz, hogy egy kisebb állam beleugratja a nagyhatalmakat egy háborúba. A lengyeleknek és a balti államoknak vannak történelmi tapasztalataik és van bennük egy olyan vágy, hogy Oroszországgal most rendezzék a számlát.

Orosz részről Fehéroroszország lehet egyfajta proxy, ami háborút viselne a balti országok ellen, Oroszország pedig moshatja kezeit. Az USA ugyanezt játssza Ukrajnával, Fehéroroszország pedig számos olyan haditechnikai eszközt kapott, amelyekkel akár egy nukleáris háborút is megvívhat.

A szakértő szerint a nukleáris veszély fennáll, hiszen ezek a fegyverek már 80 éve itt vannak és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Oroszország annyira szorult helyzetben fogja magát érezni, hogy beveti ezeket a fegyvereket.

Kapcsolódó tartalom

Ennek a háborúnak a tanulsága, hogy lehetetlen nem létezik, bármi megtörténhet.

A zaporizzsjai atomerőmű körüli harci cselekmények igazából két atomzsaroló harca. Egy háborúban azok az egyezmények, amelyek ezeket a létesítményeket papíron védik, nem érnek semmit. Azonban egy atomkatasztrófa nem egyenlő egy nukleáris csapással. Az atom egyfajta joker, de politikailag nem lenne megmagyarázható, hogy a zaporizzsjai erőmű megsérülése esetén az oroszok bosszúból atomfegyvert vessenek be.

Lánczi Tamás arról is kérdezte a szakértőt, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverek kiköthetnek-e migránsok kezében, hiszen az ukránoknak juttatott fegyverek sorsát nem ismerjük, de a déli határunkon fegyveres migránsok vannak.

Castel szerint Ukrajnában előbb-utóbb megjelennek közel-keleti és fekete-afrikai zsoldosok, ami aztán egy gazdátlan „zsoldossereggé” válik. Ezek az emberek be fognak épülni az alvilágba és terrorszervezetekbe. Sem az ukránok, sem az oroszok nem fogják befogadni ezeket a más vallású, más bőrszínű embereket, így ez egyfajta időzített bomba lesz Európában.

Ajánljuk még