logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Hogyan született a fényképészet?

| Szerző: Lipták Sándor
Hogyan született a fényképészet? Valószínűleg Kínában Kr. előtt a IV. században találták fel a camera obscurát (sötétkamra), amelyet csillagászati megfigyelésekhez használtak. A camera obscura nem más, mint egy sötétkamra, vagy egy elsötétített szoba, amelynek falába apró lyukat fúrtak. A lyukon áthatoló fény segítségével a külvilág képe a szemben található falon fordított kicsinyített állásban jelent meg. Ahhoz, hogy a képet rögzíteni tudják még időre volt szükség, ami 1822-ben sikerült.

Az első képrögzítési eljárás a dagerrotipia volt. Megalkotása két francia feltaláló, Joseph Niépce és Louis Daguerre nevéhez fűződik.

Az ezüst bevonatú rézlemezt polírozták tisztították, a lemezt ezután jódgőzben, (később bróm vagy klór) érzékenyítették. A fényérzékeny lemezt ezután a kamrába helyezték és exponáltak. A technika fejlődésével az expozíciós idő 1841-ben már 60 mp volt. A képet speciális ládában higanygőzzel hívták elő. Az elkészült képet színezték, védőlakkal vonták be majd keretezték.

Magyarországon számos művelője volt a dagerrotípiának, műkedvelők is, köztük az ismert festő Kersntock Károly is.

Joseph Niépce volt, aki a világ legelső fotográfiáját elkészítette

Házának ablakából az udvarát és a szomszéd házat ábrázoló felvétel, „Point de vue du Gras” (Kilátás a dolgozószobából) a világ első fennmaradt fényképe és közel nyolc óra megvilágítás kellett hozzá. Miután Niepce meghalt, a felfedezése és tudománya, Daguerre szállt.

1839. augusztus 19-én a francia Tudományos és Képzőművészeti Akadémia ülésén óriási nemzetközi érdeklődés mellett ismertették a dagerrotípia készítését. Daguerre felajánlotta megvételre a szabadalmat a kormánynak és az életjáradékot fizetett évente Daguerrenek és Niépce örökösének. A kormány 1839. augusztus 19.-én elrendelte, hogy bárki a világon, szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel.

Bolyai Farkasnak, egy Kolozsváron 1839. február 21-én kelt levélrészlete tanúskodik egyedül róla, hogy ő is a fényképezés feltalálói közé tartozik, bár eljárása nem maradt fenn.

A Magyar Fotográfia Napja augusztus 29-e

Vállas Antal magyar mérnök, matematikus, 1840. augusztus 29- én, a Magyar Tudós Társaság ülésén bemutatta, miként lehet képet alkotni.  Ez a nap 2003-óta a magyar fotográfia napja. A kevesek által ismert Vállas Antal itt prezentálta az első Magyarországi fényképfelvételt, amely a Dunát és a Budai várat ábrázolja. 1840. július 1-én a Pesti Kiállításon bemutattak több dagerrotípiát is. Ez volt az első alkalom, hogy magyar közönség fotókat láthatott saját szemével is.

Petzval József budapesti egyetemi tanár 1841-ben elkészített objektíve 16-szor volt fényerősebb, mint a korabeli objektívek

A dagerrotípia bemutatását követő egy évben több mint 20 nyelven jelent meg leírás az eljárásról, magyarul is. A hazai közönség először 1840 nyarán találkozhatott fényképpel egy Pesti Kiállításon. Ezen az ülésen mutatták be az első magyar fényképfelvételt, amely a budai várat és a Dunát ábrázolta. Az egyik leghíresebb dagerrotípia Petőfi Sándort ábrázolja. A kép készítőjének kiléte nem teljesen biztos, de valószínűsíthető, hogy Egressy Gábor készítette. Escher Károly fotóriporter visszaemlékezése szerint: Az egyetlen hiteles Petőfi-fénykép az elmúlt több mint száz év alatt annyi viszontagságon ment keresztül, hogy az ennek alapján készült fénykép reprodukciók, inkább a fantázia szüleményei voltak. Mégis reméltem, hogy módom lesz visszahoznom Petőfi hiteles arcvonásait. A munkát elvégeztem, sikerült. Az eredeti felvételt retus, minden mesterséges beavatkozás nélkül sikerült visszahoznom.”

A történeti Magyarország területén, becslések szerint, közel százezerre tehető az elkészített dagerrotípiák száma. Ezek közül csak néhány ezer a gyűjteményekben, magángyűjtőknél megmaradt, ismert példány.

Petzval József találmányát 1841-ben, az osztrák Voigtländer 2000 aranyforintért megvette.

Később néhány hónap alatt 800 darabot adott el belőle darabonként 720 aranyforintért. 1849-ben Párizsban, már közel százezer dagerrotíp portrét készítettek és ezzel a fotográfia megkezdte világhódító útját!

A fotográfusok száma gyorsan emelkedett

1868-ban harminchárom pesti és budai fotográfust tartott számon a Pester Lloyd. Sok magyar városban is megjelentek a helyi fotósok, de vándorfotográfusok is járták az országot. A legelső fényképészműtermet a fővárosban Marastoni Jakab (Jacopo Marastoni) festőművész nyitotta meg a felsődunasori Nákó házban (a mai Gresham Palota helyén) 1841 – nyarán. Amikor az erdélyi polihisztor, Orbán Balázs, a brit fennhatóság alatt lévő Jersey szigetén élt emigrációban, ő és az ekkor (1852-1855) itt élő Victor Hugo barátságba kerültek. Ekkor a fotózás még a hőskorát élte és Victor Hugo az írás mellett fotográfiákat is készített. Orbán Balázs tőle tanulta meg a fényképezés mesterségét. Erdélybe 1859-ben visszatérve, a hatalmas, negyedmázsás fényképezőgépével bejárta a Székelyföldet.

Klösz György fényképei felbecsülhetetlen értékűek

Klösz György fotográfus mester  több száz felvételből álló, nagy képsorozatokat készített az 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejövő fővárosról. Felvételei az önmagát szinte napról-napra kinövő város gyökeres átalakulásának leghitelesebb dokumentumai. Fényképei felbecsülhetetlen értékkel bírnak, a korabeli Budapestet nagyrészt az ő képein keresztül ismerjük. Kamerájával követte az átalakulás szinte minden mozzanatát, képein megjelennek a nagyszabású építkezések nyomán születő új épületek, városrészek, parkok, a Margitsziget és a Városliget. Egy szekéren berendezett laboratóriummal és állványra szerelt kamerával járta a várost Gyakran a szekér tetejéről, 4-5 méter magasból készítette a képeket.

 A kreatív alkotók mindig ki tudnak emelkedni a tömegből

A technikai fejlődés lehetővé tette, hogy a gépek lekerüljenek az állványokról, megszülettek az első igazi pillanatfelvételek, a tehetséges fotográfusok művészekké váltak és a fényképészet művészeti ággá lépett elő. Napjainkban, amikor végetlen számú kép készül, mégis megmaradt, mint művészeti ág, mert a kreatív alkotók mindig ki tudnak emelkedni a tömegből. A digitális technikával, a fantáziának pedig már semmi sem szab határt, álmainkat is fényképpé tudjuk varázsolni.

 

Néhány érdekes fotótörténeti dátum:

  • 1843: Megjelenik Philadelphiában az első reklám, amiben fotográfiát használnak fel.
  • Edwin H. Land megépíti az első Polaroid kamerát.
  • Az Eastman szabadalmaztatja a világ első roll-filmes kameráját.
  • 1861-ben James Clerk Maxwell bemutatta az első színes fotót.
  • 1968: Az USA űrhajósa William Anders asztonauta, lefényképezte a Földet Hold körüli pályájukról egy Hasselblad 500 EL fényképezőgéppel.

 

Ajánljuk még