logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Rofusz Ferenc, a Magyar Szent István-rend kitüntetettjének alkotása hozta meg az első magyar Oscar-díjat

Rofusz Ferenc Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel elismert rajzfilmrendezőnek – akinek A légy című animációs rövidfilmje 1981-ben első magyar alkotásként nyert Oscar-díjat – Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Szent István-rend kitüntetést adományozta.

Rofusz Ferenc 1946. augusztus 19-én született Budapesten. Már általános iskolásként érdeklődött a rajzfilmek iránt, a Dési Huber Istvánról elnevezett rajzkörbe és a Ferenczy szakkörbe járt. A Mafilmnál szerzett díszletfestői és trükkfilmrajzolói tapasztalatokat, 1968-ban került a Pannónia Filmstúdióhoz, ahol fázisrajzolóként, kulcsrajzolóként, animátorként, majd társrendezőként dolgozott.

Közreműködött a Gusztáv, a Mézga család, a Kérem a következőt! című népszerű sorozatok elkészítésében, s részt vett a János vitéz című egész estés rajzfilm munkálataiban. Rajzfilmrendezői diplomáját 1971-ben vette át, első önálló rajzfilmjét 1974-ben A kő címmel készítette Nepp József ötlete alapján.

Két év munka után 1980-ban született A légy című, négyperces animációs rövidfilmje, amely több fesztiválon is díjat nyert, 1981-ben pedig – első magyar alkotásként – Oscar-díjat kapott a legjobb animációs rövidfilm kategóriában. Az alkotás egy légy életének utolsó pár percét mutatja be, a világot az ő szemén keresztül látjuk egészen addig, míg agyon nem csapják.

1982-ben elkészítette a Holtpont, majd két évvel később a Gravitáció című rövidfilmeket, utóbbi ötlete tíz éve foglalkoztatta.

1984-ben Németországba került, ahol rajzfilmstúdióknak dolgozott, filmeket készített. 1988-ban Kanada legnagyobb stúdiójához (Nelvana) hívták, s családjával a tengerentúlra költözött, Fly Films nevű torontói stúdiójában 1991-től reklámfilmeket, videoklipeket és játékfilmekhez speciális rajzfilmeffektusokat készített.

2002-től ismét Magyarországon él.

A Tüzet szüntess! című nyolcperces animációs filmje háborúellenes állásfoglalás a gyermekek védelmében. 2004-ben készült el a Szerencsi, fel című európai uniós ismeretterjesztő produkciója, a következő évben mutatták be a Kutyaélet című alkotását, majd a Réka meséi című népszerű könyvsorozat nyomán a gyermekbetegségekkel foglalkozó kötetekből animációs tévésorozatot készített.

2011-es Ticket című kilencperces animációja, amely egy ember életét követi nyomon a születéstől a halálig, újra hagyományos háttéranimációs technikával készült. A Hoppi mesék című tévésorozata óvodás korú gyermekeknek szól.

Budapest, 2022. augusztus 20. Rofusz Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező átveszi a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet Novák Katalin köztársasági elnöktől a nemzeti ünnepen a Sándor-palotában 2022. augusztus 20-án. Fotó:  MTI/Máthé Zoltán

2018-ban befejezett festményanimációja, amely négy évtizedig foglalkoztatta, Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című alkotását eleveníti meg. A tizenegy perces alkotás vegyes technikával készült: 3D animációval – a nyolcezer rajzot digitálisan készítették és színezték – és élőfilmes részlettel.

Az alkotás itthon és több külföldi nemzetközi filmfesztiválon is díjat nyert, így 2019 szeptemberében a legjobb animációs rövidfilm díját kapta az Argentínai Nemzetközi Keresztény Filmfesztiválon.

Animált Bosch-interpretációja, amely A gyönyörök kertje triptichon Pokol-szárnyának jelenetein alapul, 2022-ben a Szépművészeti Múzeum Bosch-kiállításának megnyitását megelőző időszakban készült el a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. A kétperces kisfilm a tervek szerint a jövőben kiegészül a teljes triptichon jeleneteivel, hogy megszülethessen a hat-nyolc perces végeredmény, amelynek minden másodperce tizenkét rajzot tartalmaz.

A rendező munkáiból több életműkiállítást is rendeztek.

Rofusz Ferenc művészete elismeréseként 1982-ben megkapta a Balázs Béla-díjat, 1985-ben a Filmkritikusok díját, 2006-ban átvehette a FilmJus által alapított produceri díjat. Tanított a Budai Rajziskolában, 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért.

2012-ben a Magyar Művészetért Díjban részesült, 2016-ban a szolnoki nemzetközi képzőművészeti filmfesztivál életműdíját kapta, 2017-ben az Oscar-díjat odaítélő amerikai filmakadémia (AMPAS) tagja lett, így ő is szavazhat az Oscar-jelöltekről és -díjakról. 2018-ban a Nemzet Művésze díjban, 2019-ben Tony Curtis-díjban, 2021-ben Prima Díjban részesült. 2022-ben a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjával tüntették ki.

Címlapfotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még