Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében vonták fel reggel a nemzeti lobogót az Országház előtt, majd száztízen tették le a tiszti esküt. A honvédelmi miniszter hozzájuk fordulva azt mondta: egy olyan testület tagjai lesznek, amely az év minden napján készen áll arra, hogy őrizze a békét és védelmezze a magyar embereket. Novák Katalin államfő nem sokkal később Székesfehérváron mondott ünnepi beszédet. Úgy fogalmazott: most kell erőt merítenünk Szent István bölcsességéből, istenhitéből, bátorságából és szerénységéből.

Az államalapítás és Szent István király emlékére a Parlament előtti Kossuth Lajos téren a nemzeti lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az állami ünnepen Novák Katalin köztársasági elnök mellett más közjogi méltóságok, továbbá Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, kormánytagok, más állami és katonai szervezetek képviselői, a diplomáciai testület tagjai, valamint érdeklődők százai vettek részt.

A lobogó felvonása után a honvéd tisztjelöltek tették le esküjüket.

Kapcsolódó tartalom

A ceremónián Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelt feladatának nevezte, hogy a megújuló haderő tisztikara visszakapja megbecsült státuszát, tekintélyét. A honvédelmi miniszter a tiszteknek azt mondta: nagy és teljes embert kívánó feladatra vállalkoztak, különösen ezekben a bizonytalan időkben.

„Önök nagyszerű ügyre tették fel az életüket. Sokat tanultak azért, hogy ez a pillanat eljöhessen. Köszönöm ezt a munkát, és köszönöm szent elhatározásukat, amellyel a haza szolgálatába léptek. Mert haza csak addig van, amíg van, aki megvédje”

– fogalmazott a honvédelmi miniszter.

A honvédtiszteket – esküjük után – a Magyar Honvédség légi erejének három Gripen típusú vadászgépe a nemzet főtere feletti átrepüléssel köszöntötte.

Kapcsolódó tartalom

Az államfő ezt követően az egyik leggazdagabb múltú magyar városba, Székesfehérvárra látogatott.

„Az Aranybulla nyolcszáz évvel ezelőtt első pontjában rögzítette, hogy évente, Szent István király ünnepén, Fehérvárott tartozzunk ünnepelni, megfogadjuk a királyi oklevél szavait és itt vagyunk” – fogalmazott Novák Katalin köztársasági elnök.

Novák Katalin a koronázóvárosban a most dúló orosz-ukrán fegyveres konfliktusra utalva úgy fogalmazott: az Úristen, kíméljen meg bennünket a pusztító háborútól és őrizze meg katonáinkat és családjainkat békében, hogy ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk. Magyar földön ne folyjék vér – fogalmazott az államfő.

„Kell az ünnep! Most is, sőt, éppen most van igazán szükségünk arra, hogy a közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, mely segít megérteni múltunkat, valósághűen látni jelenünket és bölcs döntésekkel segíteni jövőnket. Most kell olyan magasságba emelkednünk és olyan mélységet keresnünk, ahol nemzet magától értetődő összetartozását megtaláljuk” – hangsúlyozta Novák Katalin, majd hozzátette:

„most kell erőt merítenünk Szent István bölcsességéből, istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából, szerénységéből”.

Novák Katalin ünnepi beszédében kiemelte: Magyarországnak szüksége van az európai államok közösségére és nekik is szükségük van ránk. Egymásnak kell vetnünk a vállunkat, közös döntéseket kell hoznunk, amelyek a közös jót szolgálják.

„Együttműködésünk és megértésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, sem a minket megillető pénzzel, sem a magyarok által elutasított ideológiákkal. Magyarország növelni akarja Európa erejét, fel akarja erősíteni Európa hangját. így van esélyünk megvédeni az európai embereket és megőrizni mindazt a történelmünkből és kultúránkból, ami Európát naggyá tette” – mondta az államfő.

Novák Katalin ünnepi beszédének végén úgy fogalmazott: nagyszüleink tudták, hogy a kenyér nem csak liszt és kovász, hanem lelki minőség. Élet, ahogy ezt egyes helyeken nevezik. Azt kívánom, hogy mindig legyen kenyere a családoknak és mindig legyenek, akikkel együtt ülünk az asztalnál – zárta szavait a köztársasági elnök.

A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották az ünnepi tűzijátékot

Kapcsolódó tartalom

Elhalasztották az augusztus 20-i esti budapesti tűzijátékot, mert nem biztonságos a megtartása a kedvezőtlen időjárás miatt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint továbbra is több hullámban várhatók zivatarok, amelyeket felhőszakadás kísérhet, de jégeső és viharos széllökések is előfordulhatnak az országban. Szakemberek szerint tegnap este is jól döntött az operatív törzs, amikor este nyolctól leállította a rendezvényeket, nem sokkal később ugyanis megérkezett a vihar Budapestre. A tűzijátékot a tervek szerint jövő szombaton tartják meg.

Már pénteken látható volt, hogy viharokra, gyakori villámlásra és felhőszakadásra is lehet számítani, ezért az augusztus 20-i rendezvények biztonságos és zavartalan lebonyolításáért felelős operatív törzs aznap este nyolctól felfüggesztette a programok megtartását, és már délután kiderült, hogy a szombat reggeli légiparádé is elmarad.

Az operatív törzs szombaton reggel héttől kora délutánig folyamatosan ülésezett. Az Országos Meteorológiai Szolgálat átfogó előrejelzése, valamint a tűzijáték- és rendezvényszervezők helyzetértékelése alapján arra jutottak, hogy az esti tűzijáték megtartása nem biztonságos – erről Kovács Zoltán, a testület vezetője tájékoztatott. Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a magas páratartalom miatt a rakéták füstje is gondot okozott volna.

A tervek szerint egyébként a tűzijátékot jövő szombaton este kilenckor tartják meg.

A zord időjárás miatt az operatív törzs arról is határozott, hogy a több mint húsz helyszínen zajló ünnepi programsorozat további elemeinek folytatásáról a helyszínek szervezőinek megítélése alapján fognak dönteni.

Zivatarveszély miatt az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. A felhőszakadás veszélye miatt pedig másodfokú figyelmeztetést adtak ki az ország nagy részére. Vasárnap főleg a Dunántúlon lehet folyamatos esőzés.

Az ünnepi rendezvények – a rossz időjárási körülmények ellenére – augusztus 20-án is biztonságosan zajlottak

Hatalmas tömeg állt sorba a szakadó esőben ma délelőtt, hogy belülről is megnézhesse a Parlamentet és közelről láthassa a Szent Koronát. A bejutásra várók sora szinte körbe ért a Kossuth téren. Sok látogató érkezett vidékről és a határon túlról is. Nagy volt az érdeklődés az Aranyvonat iránt is, amit – ha az idő engedi – még vasárnap is meg lehet nézni.

Már nyitás előtt több száz méteres sor állt a Parlament előtt reggel. Több ezren – közöttük határon túli magyarok is – arra vártak, hogy láthassák a Szent Koronát, a koronázási ékszereket, illetve az Országház Díszlépcsőházát és Kupolacsarnokát.

A Székelyföldi Barótról és Kovászna megyéből is sokan jöttek akik azt mondták: az anyaországtól távol is őrzik magyar identitásukat, hagyományaikat és nyelvüket, amihez a legtöbb erőt az augusztus 20-i ünnep és a korona adja.

Mások hosszú évek óta, kifejezetten a központi ünnepségek illetve a többi rendezvény miatt jönnek augusztus 20-án a fővárosba.

A kupolacsarnokban tárogató fogadta a vendégeket, a szerencsések pedig a koronaőrök őrségváltását is láthatták. Szinte mindenkit lenyűgözött a korona és az országház monumentalitása, sorra készültek a fotók.

Tömegeket vonzott az Alkotmány utcában az Aranyvonat is, ami a Szent Jobb másolata mellett a koronázási ékszereket is bemutatja vasárnapig.

A Parlamenttől néhány száz méterre látható kocsi az eredeti szerelvény pontos mása, ahogy az azon szolgálatot teljesítő koronaőrök egyenruhája is megegyezik a múlt század első felének viseletével.

Az eredetileg 1938-ban elkészült, majd a II. világháborúban megsemmisült Aranyvonat újraépített Szent Jobb-ereklyeszállító kocsija az augusztus 20-ai nemzeti ünnepen a belvárosi Alkotmány utcában 2022. augusztus 20-án.Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az eredeti Aranyvonat Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban a Trianonban megcsonkított Magyarország több városába vitte el a Szent Jobbot. A cél az volt, hogy kitartásra és magyarságuk megőrzésére biztassák az elcsatolt területeken élő magyarokat.

„Az ország lelki felépülésének az egyik kulcsát látták abban, hogy a Szent Jobbot körbe hordozzák, főleg a határ menti teleüléseken, Debrecen, Szeged, Győr, hogy a határainkon kívül maradt magyarok is át tudjanak jönni, töltekezni tudjanak, illetve kvázi ez a haza üzenete volt, hogy nem feledkeztünk meg róluk” – fogalmazott Woth Imre,a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesület elnöke.

Csendben ringatózott a Dunán a Pannónia hajó, a fedélzetén pedig a magyar folyami hadihajózás múltja, jelene és jövője találkozott. Az SMS Lajta monitor történetét középpontba állító kiállításon ugyanis a Császári és Királyi Dunai Flottilla monitorai mellett, a Dunán jelenleg is szolgálatot teljesítő magyar őrhajók makettjeit is kiállították.

„Minden érdeklődőnek ajánlom, ez kvázi egy múzeumpedagógiai esemény, amiben a magyar Duna vízi hajózás, hadihajózásnak az eredményeit tudjuk bemutatni és próbáljuk népszerűsíteni minél nagyobb körben” – mondta Székely László, a Császári és Királyi Dunai Flottilla Hagyományőrző Egyesület elnöke.

A eső ellenére a Budapesten ünneplők többsége kitartott és végigjárta szinte az összes helyszínt.

Az államalapítás előtt tisztelgő programsorozat, az időjárás függvényében vasárnap is folytatódik, a részletekről a szentistvannap.hu weboldalon lehet tájékozódni.

Kapcsolódó tartalom

Miklósa Erika és Rofusz Ferenc kapta a Magyar Szent István-rendet

Miklósa Erika operaénekes és Rofusz Ferenc rajzfilmrendező kapta a Magyar Szent István-rendet. A kitüntetéseket Novák Katalin adta át a Sándor-palotában. Ugyancsak ma adta át a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend nagykeresztje díjat Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatónak és Benkő Tibor vezérezredesnek.

„Amikor egymást követik életünkben a nehéz és váratlan kihívások, amikor összébb kell húznunk a nadrágszíjat, amikor aggodalommal fürkésszük a jövőnket, az ünnep kapaszkodót ad” – mondta Novák Katalin a Magyar Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetések átadásán a Sándor Palotában.

Rofusz Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező átveszi a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet Novák Katalin köztársasági elnöktől a nemzeti ünnepen a Sándor-palotában 2022. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az államfő laudációjában a legmagasabb állami elismerés odaítélését az Oscar-, és Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező, Rofusz Ferenc esetében azzal indokolta, hogy az egykori kommunista vezetők a Légy című háromperces animációs kisfilm elkészültét bár ellenezték, de abban a nemzet művésze kivételeset alkotott. Novák Katalin Rofusz Ferenc életpályájának fontos állomásaként említette az Utolsó Vacsora című, ugyancsak animációs kisfilmet is, aminek tartalmát a köztársasági elnök mélyen megrendítőnek és egyben felemelőnek nevezte.

A Magyar Szent István Rend kitüntetést kapta Miklósa Erika Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas operaénekes is, aki Magyarország és a magyar művészet jó hírnevét világszerte erősítő művészi pályája és sokoldalú társadalmi tevékenysége elismeréseként részesült a díjban.

„Milyen különleges művészi forma is ez egyben, halljuk, majd eltűnik. A fülünkben cseng, a szívünkben szól, de visszaadni nem tudjuk. Neked, Erika sikerült és sikerül minden alkalommal. Így tudsz a pillanat varázsából maradandót alkotni” – mondta az államfő.

Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar koloratúrszoprán opera-énekesnő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, miután átvette a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet Novák Katalin köztársasági elnöktől (b) a nemzeti ünnepen a Sándor-palotában 2022. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést adományozta Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutatónak, volt közoktatási miniszternek.

Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere, az MMA rendes tagja átveszi a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozat kitüntetést Novák Katalin köztársasági elnöktől a nemzeti ünnepen a Sándor-palotában 2022. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Benkő Tibor volt honvédelmi miniszter a Magyar Érdemrend nagykeresztje katonai tagozat kitüntetést vehette át az államfőtől. Novák Katalin a vezérezredesről azt mondta: Benkő Tibor munkájával hozzájárult Magyarország védelmi képességének, az ország biztonságának megőrzéséhez valamint a Magyar Honvédség megújításához.

Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt főnöke, korábbi honvédelmi miniszter átveszi a Magyar Érdemrend nagykeresztje katonai tagozat kitüntetést Novák Katalin köztársasági elnöktől a nemzeti ünnepen a Sándor-palotában 2022. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

„Felkészülten nézhetünk szembe az ukrajnai háború esetleges következményeivel és ezt Benkő Tibor vezérezredes, miniszter úrnak is köszönhetjük. Magyarországnak most ilyen hazafiakra van szüksége” – fogalmazott a köztársasági elnök.

Novák Katalin úgy fogalmazott: egy nemzet mond köszönetet a díjazottaknak azért a szakmai és emberi teljesítményért, amit értünk magyarokért és Magyarországért tettek.

Kapcsolódó tartalom

Az operatív törzs egyeztetett az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyével is. Arra a döntésre jutottak, hogy az ünnepi szentmisét a Szent István tér helyett a Szent István Bazilikában tartják meg, a körmenet helyett pedig a bazilikában, a kihelyezett Szent Jobb előtt zenés imaóra volt.

Bár a Szent Jobb-körmenet elmaradt, az ünnepi  szentmisét megtartották Bazilikában. A szertartáson Novák Katalin köztársasági elnök is részt vett. Erdő Péter esztergom-budapesti érsek arról beszélt, hogy Szent István király napja egyben hálaadás a múltért, népünk életéért, és könyörgés a jövőért, sorsunk alakulásáért. A bíboros azt kérte, hogy a résztvevők imádkozzanak hazánkért és a világ békéjéért.

Kapcsolódó tartalom

Két év kihagyás után újra virágkocsik lepték el Debrecent

Idén tienhárom monumentális virágkocsi készült: volt virágvillamos és hajó, valamint egy tizenhárom méter hosszú sárkány is. Most is több százezer élővirágot használtak fel a díszítéshez, a legtöbb az utolsó pillanatban került a helyére. Az építményeket később a virágkocsi korzón közelről is megcsodálhatta mindenki.

Az M1 műsorában bemutatott, tizenhárom méter hosszú sárkány, a debreceni Virágkarnevál legnagyobb kocsija és a környezetvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet.

A honvédség virágkocsiján a legújabb harcijárművek, a gidrán, a hiúz és a leopárd névadói jelentek meg.

A virágvillamoson pedig utazni is lehetett. A tizenhárom látványos virágkocsit húszféle élő virág díszíti. Csak dáliából több százezer darabot tett fel egy nap alatt háromszáz diák és önkéntes.

A Szent Koronát megformáló virágkompozíció a debreceni virágkarneválon 2022. augusztus 20-án. Több tízezren nézték végig az idei virágkarnevált: tizenhárom színes virágkocsi vonult végig a belvárosból a Nagyerdőbe, közöttük különböző művészeti csoportok ezerkétszáz táncosa és zenésze teremtett fergeteges hangulatot. Fotó: MTI/Balázs Attila

A karneváli menetet művészeti csoportok is színesítették. Az előadók mosolyogva táncolták végig a menetet. Volt olyan is, aki ezt az utat gólyalábon tette meg.

Hosszú sorokban kígyózott a tömeg a virágkocsi korzó bejáratánál délután. Sorra készültek a fényképek a hatalmas kompozíciókról, amelyet most közelről is megcsodálhattak az érdeklődők. Idén volt olyan kocsi is amelyet negyvenötezer szál virág díszített.

A karnevál látványos kompozícióit vasárnap Debrecen belvárosában állítják ki, négy kocsi pedig a határon túl Partium több településén tart majd mini virágkarneváli felvonulást.