Megfelelő ütemben halad a hazai gáztárolók feltöltése – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A hónap elejére már kilencszázhúsz köbméterrel több volt a tárolókban, mint amennyit az európai uniós gáztárolási rendelet előír. A kormány 7,811 millió megawattóra különleges földgázkészletet is létrehoz, amit 1,8 milliárd euróból töltene fel.

Ezzel kapcsolatban hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában Tóth Máté energiajogász elmondta,

jelenleg körülbelül 54 százalékos a hazai tárolók feltöltöttsége, ami azért nagyon jó, mert ez a teljes téli felhasználási igény 84 százalékára elég.

A szakember úgy értékelt, Magyarország már most, augusztus elején kényelmes helyzetben van, főleg a nyugati országokkal összehasonlítva.

A besajtoló vezeték nyomásmérője Algyőn, a szőregi biztonsági gáztározó bemutatásán (Fotó: MTI/Beliczay László)

Tóth Máté aláhúzta, hazánk hat irányból kaphat földgázt, az ellátásunk folyamatos. Kifelejtette, az országok többféle választ adnak a jelenlegi energiaválságra. Vannak, amelyek még mindig az orosz energiahordozóktól való leválást tartják az egyetlen feladatuknak.

„Ezzel még nem lehet fűteni télen”

– jegyezte meg.

„Az országok másik csoportja viszont pragmatikusan azt keresi, hogy hogyan lehet a villamosenergia-, a földgáz- és a kőolajellátást biztosítani a télre, és Magyarország ezen országok közé tartozik”

– tette hozzá. Tóth Máté szerint jelentős stratégiai döntés a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló, hiszen az a magyarországi földgáztartalékoknak már a harmadik rétege lesz a Magyar Földgáztároló Zrt. kereskedelmi kapacitása, és a már rendelkezésre álló 1,2 milliárd köbméternyi biztonsági tartalék mellett.

Közben a német iparszövetség elnöke az ország legnagyobb energiaválságáról beszélt, és szerinte az egyik megoldás a gáztartalékok felhalmozása lehet.

Az energiajogász úgy vélekedett, Németországban azért más a helyzet, mint Magyarországon, mert ott a tárolók piaci tulajdonban vannak, a tulajdonosoknak pedig nem feltétlenül azonosak az érdekeik a lakosságával vagy az államéval.

„Az árszínvonal sem ugyanúgy néz ki, illetve a tárolókapacitás, valamint az azzal kapcsolatos szabályozókörnyezet sem ugyanúgy néz ki, mint ahogy nálunk, Magyarországon. Ennek az a kellemetlen következménye van, hogy a német ipar extrém módon kiszolgáltatott”

– magyarázta.

Hozzátette: az üzleti várakozások szerint az ipari vállalatok jelentős részét érinteni fogja a hátrányos ellátási helyzet. Kisebb ellátási nehézségek esetén a vállalatok harmadának korlátoznia kell a termelését, huzamosabb kimaradás esetén már az ipari cégek közel felének le kell állítania a termelését.

Tóth Máté szerint Brüsszelnek  már régen le kellett volna vonnia a megfelelő következtetéseket, és újra kellett volna gondolnia a szankciós és energiapolitikáját. Ugyanígy a tagállamok szuverén döntéseit illetően is változtatnia kell az EU-nak, hiszen – mint mondta – a nemzetállamok a letéteményesei jelenleg az energiaellátás biztosításának.