A manapság hallható nyilatkozatok leleplezik azokat, a korábban adott németországi, brüsszeli, vagy az IMF részéről kiadott nyilatkozatokat, amelyek még arról szóltak, hogy az orosz földgáz hiánya nem zavarja meg az európai ellátási rendszert. Látjuk, hogy ennek pontosan az ellenkezője az igaz – mondta Tóth Máté.
Az energiajogász szerint kérdés, hogy az IMF, vagy akár Brüsszel megmondhatja-e, hogy krízishelyzetben a nemzetállamok felelős kormányai milyen szabályozást vezessenek be.
Tóth Máté kedvezőtlen tendenciának nevezte az ilyen jellegű felvetéseket, hiszen a válság pillanatában minden esetben az adott állam vezeti be a korlátozó intézkedéseket. Hozzátette: Európában két tendencia figyelhető meg. Az első csoportba azok az államok tartoznak, amelyek az IMF javaslatának megfelelően a lakosságra hárítják át a várható következményeket. Ide tartozik Németország, ahol a gázszektor hétmilliárd eurós mentőcsomagot kap. Ezt a pénzt nem a lakosságnak, hanem az Uniper nevű gázvállalatnak adják, hogy ne menjen csődbe. A lakosság ezzel szemben egy újabb kiadási tétellel, az ősztől bevezetésre kerülő gázilletékkel kénytelen szembenézni. Ehhez képest az országok másik csoportja – Magyarországgal az élen – a lakosságra fókuszál, az ellátást akarja biztosítani, és nem a cégek profitját.
Tóth Máté szerint nem a nyakkendőnélküliség menti meg a bolygót. Az érzékenyítő nyilatkozatok a lakosságot próbálják felkészíteni a rá váró zordabb időkre. A spórolás nem hoz lényeges fordulatot, azt az alternatív energiahordozóktól, vagy a megfelelő termelőeszközök rendszerbe állításától lehet várni. Magyarország ezt csinálja – lásd Paks bővítése, vagy a Mátrai Erőmű rendszerbe állítása.
Kapcsolódó tartalom
A rezsiárak tekintetében Szerbia és Magyarország mutatja a legalacsonyabb európai árakat. Az új szabályok bevezetésével ez a helyzet nem fog változni. Az összehasonlítás miatt érdekes, hogy Nyugat-Európához képest nagyságrendileg olcsóbb hazánkban az élet. Németországban októberben várható a következő áremelés, amikor is az átlagos béreket utolérik a rezsiköltségek – mondta Tóth Máté. Hozzátette: felfelé mennek a trendek. Az energiajogász szerint júniusban 12-13 euró/ megawattórával drágult a földgáz, amit a szeptemberi 50 euró/ megawattórás drágulás követ.
Az Északi Áramlat 1 gázvezetéken a kapacitásának mindössze húsz százalékának megfelelő gázmennyiség érkezik, miközben az Északi Áramlat 2-t nem helyezték üzembe, a Török Áramlat pedig nem jut el Nyugat-Európába. A nagy mátrixból már kiesett Dánia és Hollandia, akik még utólag sem fizettek az orosz gázért, így ők semmit sem kapnak.
A szakértő szerint „biztosan nem lesz elég gáz Németországban”.
Hozzátette: ezért állt érdekében Németországnak és még néhány tagállamnak az a brüsszeli szabályozás, hogy egy új szolidaritási logika mentén akár el is vehetik a gázzal rendelkező tagállamok gázát.
„A német ipar egészen biztos, hogy nem tudja lábon kihordani ezt a válságot. Márpedig ha a német ipar térdre rogy, akkor Európa is térdre rogy. Ráadásul Franciaországból is rossz adatok érkeznek, pedig ők megkapták a helyreállítási alap forrásait. Várható tehát, hogy a következő hónapokban komoly ellátási nehézségekkel kell szembenéznünk”
– mondta Tóth Máté energiajogász.