logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Honvédelmi miniszter: Háború van a szomszédunkban, fel kell vérteznünk magunkat

| Szerző: hirado.hu
Háború van a szomszédunkban, minden eshetőségre fel kell készülnünk. A hadsereg arra való, hogy megőrizze a békét, de azt csak úgy lehet, ha harcra készül, nem várhatjuk senkitől, hogy megvédjen minket; nekünk kell megóvni hazánk békéjét, a NATO is csak így tud mellettünk állni – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Hozzátette: a katonák anyagi megbecsülése növekszik. A honvédelmi miniszter közölte: a nemzeti össztermék két százalékát írja elő a NATO tagjai számára védelmi költségeik alsó határaként, Magyarország ezt a határt a korábban vállalt 2024-es dátumnál egy évvel hamarabb, már 2023-ra eléri.

 

Nem látjuk a fél éve tartó háború végét, a következményei azonban egyre súlyosabbak, emellett migrációs ostrom alatt van Európa és a magyar határ is – mondta az Origónak adott interjújában Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter megtekint egy Leopard 2A4 típusú harckocsit a tatai Klapka György laktanyában tartott harckocsizó fegyvernemi napon 2022. július 25-én. Mellette balról Lõrincz Gábor, a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár dandárparancsnoka. MTI/Krizsán Csaba

A honvédelmi miniszter szerint „a fél éve tartó háború végét még most sem látjuk, a következményei azonban egyre súlyosabbak, emellett migrációs ostrom alatt van Európa és a magyar határ is. Mindez Magyarország biztonságának megőrzését a legelső feladatunkká tette”. Hozzátette: „a rendszerváltást követő idők zavaros vadkapitalizmusa és a balra tolódó nyugatról begyűrűző progresszív, ultraliberális szemlélet háttérbe tolta, sőt tagadta a fegyveres erő szükségességét. Az értelmiség a történelem végét, a boldog, háborúk nélküli örökbékét vizionálta. A honvédelem kérdését sokan a NATO-tagság által megoldottnak gondolták, a Magyar Honvédséget leépítették, eszközeit elkótyavetyélték”. Ez utóbbit a miniszter „felelőtlen és veszélyes kísérletezésnek” tartja.

Kijelentette: „2016-ban indult el az a program, amely mára eredményt hozott. Az elavult eszközeinket korszerű fegyverrendszerekre cserélhetjük, felállt a tartalékos rendszer, és eljutottunk oda, hogy egy valóban ütőképes Honvédség felé haladunk”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az interjúban kitért arra, hogy a haderőfejlesztést személyesen is fontosnak tartja, ezért a második Orbán-kormány hivatali időszaka alatt önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezett. Az alapkiképzést követően rendszeresen aktív szolgálatot látott el, jelenleg tartalékos századosi rendfokozattal rendelkezik. Mint fogalmazott: „katonanemzet vagyunk, fegyverrel foglaltunk hazát, azzal is védtük meg. Az a szilárd meggyőződésem, hogy ez az az erő, amelyre a Magyar Honvédség fejlesztésekor építenünk kell. Ez szellemi, erkölcsi tartalék a katonáknak, de vonzerő is lehet a fiataloknak. A kommunizmus éveiben politikai okokból eltávolították a hadseregből azokat, akik az ezeréves nemzeti és katonai értékeket hordozták. Megszakadt az évszázadokon át húzódó katonai hagyományok lánca, ‘a múlt végleges eltörlésének’ bolsevik dühével elvágták azokat a gyökereket, amik a katona egyik legfontosabb kincse, értéke, identitása: az alakulatának tradícióihoz és hőseinek emlékéhez vezettek. Amit a helyébe toltak, az a politikai kurzus elmúltával értelmetlenné vált. Hiába létezett ezekben az évtizedekben egy megfelelően felszerelt tömeghadsereg, ha a ‘lelke’ hiányzott, hiszen kevesek azonosultak a politikai lózungokra alapuló erkölcsiségével. Ettől még a Néphadseregben sok jó katona is szolgált, akik a rendszerváltást követően megpróbálták megóvni a magyar haderőt a korszellem és a baloldali kormányok okozta zülléstől”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette: „háború van a szomszédunkban, minden eshetőségre fel kell készülnünk. A hadsereg arra való, hogy megőrizze a békét, de az csak úgy lehet, ha harcra készül. Nem várhatjuk senkitől, hogy megvédjen minket; nekünk kell megóvni hazánk békéjét.

A NATO is csak így tud mellettünk állni. A magyar hadsereg eddig alacsonyabb intenzitású tevékenységet, békeidőkben szokásos feladatokat végzett. Ezen változtatunk most. Több gyakorlat lesz, feltöltjük a készleteket, több tartalékost hívunk be. Ezek rutinlépések, csak a hadseregen belül érvényesülnek. Ezt más európai országok is megtették. A teljesség igénye nélkül: Nagy-Britannia a haderő mobilizációját jelentette be, Szlovákia rendkívüli állapotot rendelt el, Lengyelország fokozza a készenlétet. Nekünk is az események elébe kell vágni, fel kell vérteznünk magunkat”.

Kapcsolódó tartalom

Másik fontos döntést is hozott a kormány: emelik a katonák és a rendőrök illetményét. E kapcsán a honvédelmi miniszter kifejtette, hogy nem egyenruhás munkavállalókat, hanem a hazájukat szolgáló katonákat szeretne látni. „Ezt a szolgálatot a társadalomnak megfelelő szintű anyagi elismeréssel kell viszonozni, a katonáinknak érezni kell, hogy ők fontosak számunkra, és az, amit tesznek, támogatást és megbecsülést élvez. Haza csak addig van, amíg van, aki megvédje. Kiemelten szeretnénk megbecsülni a katonáinkat, akik akár az életüket is áldozzák a Haza megvédésére, ehhez az anyagi megbecsülésük is alapvető”.

Az illetményemelést két lépcsőben, idén szeptembertől, majd 2024 januárjától kapják majd meg a katonáink. Egy kezdő közkatona jelenlegi 280.343 Ft-os illetménye 2022 szeptemberétől 399.180 Ft-ra, 2024 januárjától 439.098 Ft-ra fog emelkedni.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: új fázisba lép a Honvédelmi és Haderőfejlesztési program. Az elmúlt években megrendelt haditechnikai eszközök folyamatosan érkeznek, hadrendbe állításuk ütemezetten halad. Az ehhez igazított haderőszervezeti és diszlokációs tervek kidolgozása is a végéhez közeledik. A katona egyéni felszerelése is megújul.

Kapcsolódó tartalom

A Hadtörténeti Múzeum kapcsán arról beszélt, hogy „a fiatalok érdeklődését ma már nem vitrinekkel, hanem élményekkel lehet felkelteni. A Kapisztrán téri épületben sem hely, sem mód nincs arra, hogy egy valódi interaktív honvédelmi parkban mutassuk be a látogatók számára a magyar katona múltját, jelenét és jövőjét. Egy tömegek számára is jól megközelíthető, nagyméretű szabadtéri területet is magába foglaló helyszínre van szükség. Nemzetközi példák is ezt mutatják. Ezzel az ország egy újabb, jelentős vonzerővel rendelkező, kiemelt látogatóközpontot nyer majd. Az új helyszín kiválasztása már folyamatban van. Addig azonban, amíg az új intézmény elkészül, a jelenlegi épületet csak részben fogja használni a minisztérium, egyes tárlatok, az intézet és a levéltár a Kapisztrán téren maradnak. Más tárlatok vidéki városokba fognak költözni, és ezzel régi adósságot is teljesítünk” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Ajánljuk még