LMP: Ki lehetett volna javítani a kata hibáit

Csárdi Antal (LMP) úgy értékelt: a kormány „beszántja” a katát (kisadózó vállalkozások tételes adója) és azt a legkisebb vállalkozói réteget lehetetleníti el, amelynek az érdekérvényesítési képességei a leggyengébbek.

Pedig a kata hibáit ki lehetett volna javítani, meg lehetett volna emelni az adó mértékét, így hamarabb juthatott volna bevételhez a kormány – mondta. Hozzátette: ha valóban a burkolt munkaviszony ellen akartak fellépni, szigoríthatták volna a kata feltételrendszerét.

Kiemelte: ehelyett kétségbeejtő megoldást választottak, mert a jogállamiság definíciójával ellenkezik az adószabályok ilyen módosítása év közben. Mindeközben jutott pénz boszniai kkv-k bőkezű támogatására, pedig ezt a pénzt lehetett volna a hazai kkv-k megsegítésére fordítani – közölte.

Megjegyezte: Szerbia megköszönte Magyarország segítségét, hogy gázt vásárolhat tőle, de ha ilyen nagy a baj, nem kellene eladni az ország stratégiai tartalékait.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy

a mai gazdasági kihívások okozója egy „tőlünk független körülmény”, a háború.

Az elhibázott uniós szankciós politika pedig csak növeli a bajt, „nem tartják vissza Putyint a háborútól”, de nagy károkat okoznak Magyarországnak is – jelentette ki.

Úgy vélte, az ellenzék úgy tesz, mintha védene valamit, amit korábban ellenzett – a katát és a rezsicsökkentést –, és ez képmutatás. „Önök kormányon mindig csak adót emeltek”– rótta fel.

Azt mondta: az ellenzék csak egyet akar, felfordulást, és cinikusan áll az emberekhez, ki akarja használni az emberek nehézségeit, hogy csökkenthesse a kormány támogatottságát.

Párbeszéd: A kormány pánikba hajszolja az embereket

Jámbor András Imre (Párbeszéd) arról beszélt, hogy válság van, amely nem a háborúval kezdődött és ez a válság azért érinti Magyarországot ilyen durván, mert a kormány elrontotta a politikáját.

A kormány nem csökkentette, hanem növelte az orosz energiafüggőséget, leértékelte a forintot, a választási osztogatása óriási lyukat ütött a költségvetésen és miatta nem jönnek a gazdaságnak létfontosságú uniós források – sorolta.

Hozzáfűzte: a kormány azt hazudta, hogy nem lesznek megszorítások, de egy hét alatt pánikba kergette a lakosságot és az elrontott politika, az ebből következő megszorítások miatt tüntetnek az emberek.

Hangsúlyozta: a kormány egy átgondolatlan tervet dobott be a rezsiről, amellyel pánikba hajszolja a családokat és nem tudja megmondani, valójában milyen rendszert vezet be.

A képviselő felszólalása végén egy olyan petíciót adott át Dömötör Csabának, amelyet a tüntetőktől kapott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint

az ellenzék megint úgy akarja beállítani a helyzetet, mintha csak Magyarország nézne szembe nehézségekkel,

pedig a gondokat a háború és az elhibázott szankciós politika okozza. Más országokban is jelentős energiaáremelkedések vannak – tette hozzá.

Úgy vélte, a baloldali pártok mindig az adók ügyében szólalnak fel, a költségvetéshez benyújtott módosító javaslataik is adóemelést irányoztak elő: az ellenzék emelné a szja-kulcsokat, a társasági adót, felvetette az ingatlanadó ötletét, visszahozná az örökösödési adót és dugódíjat akar.

Az államtitkár a katáról azt mondta: ilyen kedvezményes adónem a baloldali kormányzás alatt nem volt és amikor bevezetették, a baloldal nem szavazta meg.

Magyarország szabad ország, ahol mindenki elmondhatja a véleményét, de senkinek nem kell most attól tartania, hogy ha elmondja a véleményét, kilövik a szemét – jelentette ki Dömötör Csaba.

Mi Hazánk: Elképesztő megszorító intézkedéseket jelentenek be

Toroczkai László (Mi Hazánk) szégyellnivalónak nevezte a kormány politikáját. Elképesztő megszorító intézkedéseket jelentenek be, amelyek nem átgondoltak, és amikor látják, hogy háborog a nép, megpróbálnak valahogy kikászálódni a helyzetből, amelyet ők teremtettek – fogalmazott. Hozzátette: látni lehetett, hogy van egy világpolitikai átalakulás, a kormány mégsem tett semmit.

Megjegyezte: ő támogatta volna a katát annak idején és most is támogatná, hogy ne szúrjanak ki 400 ezer magyar dolgozóval.

A rezsicsökkentésről közölte: érthetetlen, hogy amikor az emberek amúgy is aggódnak, részletek közlése nélkül bejelentik, hogy oda a rezsicsökkentés, ráadásul nagyon alacsony átlagfogyasztást állapítottak meg. A kormány hazudott, amikor azt ígérte, hogy megtartja a rezsicsökkentést és nem terheli rá a válság költségeit a magyar lakosságra – jelentette ki.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte:

az a legfontosabb kérdés, hogy meddig lesz háború és mikor lesz béke, mert ez határozza meg mindannyiunk jövőjét.

Az is nagy kérdés, hogy az EU felhagy-e végre a szankciós politikájával, rájön-e arra, hogy ez nem Oroszországnak árt, hanem a saját lakosainak – mondta.

Kiemelte: az a legfontosabb, hogy lesz-e energia, működik-e a gazdaság. Ha nincs energia, nem lesz munkahely sem – mutatott rá.

Jelezte, lényeges az is, mit válaszol minderre a kormány. A fő cél a családoknak, a munkahelyeknek, a nyugdíjaknak, az otthonteremtési program eredményeinek, a családpolitikai intézkedéseknek, az elért rezsicsökkentésnek a megvédése – sorolta, hangsúlyozva: az országnak működnie kell.

MSZP: A Fidesz becsapta saját választóit

Tóth Bertalan (MSZP) szerint felelőtlen, önző és hazug, ez Orbán Viktor politikájának legfőbb ismérve; mindent, amit most Orbán Viktor és a Fidesz tesz, az eddigi ígéretek meghazudtolása. Hazudtak a stabilitásról, a rezsiről, az orosz energia áráról, a veszélyhelyzetről és szinte mindenről, becsapták választóikat.

Közölte, a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) eltörlésével brutális adóemelést hajtanak végre, a rezsicsökkentés változtatásával milliókat löknek megélhetési válságba. Szerinte a paksi atomerőmű el tudná látni az egész országot árammal. Miért akarják a 12 forintos paksi áramot 10-12-szeres áron adni? – firtatta.

Kitért arra is, hogy szerinte százmilliárdokkal gazdagodott az Orbán-klán, miközben az EU most miattuk büntet minden magyart. Vitatta azt is, hogy az áremelkedést a Putyin háborúja indította el.

Az ellenzéki politikus arra szólította fel a kormányt, fejezze be a háborút az EU-val, tegyék adómentessé a minimálbért, rendezzék a pedagógusok, szociális dolgozók bérét, vonják vissza a kata módosítását és ne nyúljanak az áram költségeihez.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy a hétvégi időközi választásokon az ellenzék begyűjtött néhány piros lapot saját szavazóitól, ezért azt kérte az ellenzéki pártoktól, nézzenek szembe a választók döntésével.

Szerinte nehéz egy szocialista politikustól a kritikát fogadni, hiszen korábbi miniszterelnökük mondta azt, „hazudtunk reggel, éjjel meg este”. Az önök politikája épül hazugságra! – hangoztatta, majd felidézte, hogy a szocialisták kormányon a többi között elvették a 13. havi nyugdíjat, akkor egekbe szökött a munkanélküliség, nőtt a rezsi.

Szóvá tette azt is, hogy az ellenzék nem szavazta meg a katát, most pedig „krokodilkönnyeket” hullat érte,

de a rezsicsökkentést sem szavazták meg, most meg az élharcosaiként tüntetik fel magukat.  Szerinte döntően a háború áll az energiaárak emelkedése mögött.

Momentum: A pedagógusoknak még érdemi béremelési ígéretre sem futja a kormánytól

Tóth Endre (Momentum) közölte, a Fidesz 12 éve saját szándékait és vétkeit vetíti ki ellenfeleikre, 12 éve nincs választási programja, semmilyen jövőképe, csak az ellenzéket démonizálja.

Hozzátette: 2010-ben a korrupció ellen kampányoltak, majd Európa legkorruptabb kormányát hozták létre. Soros Györgyből csináltak ősellenséget, miközben egyetlen pártot, a Fideszt pénzelte az amerikai-magyar üzletember – közölte. Az illegális migrációról azt mondta, a Fidesz hozott az országba kétes hátterű alvilági figurákat a letelepedési kötvénnyel.

Elmondta, a kormánypártok tavasszal azzal vádolták az ellenzéket, hogy adót emelne és eltörölné a rezsicsökkentést, majd a kormány 300 ezer katásnak emelte meg az adóját, aztán bejelentette a rezsicsökkentés részleges eltörlését. Szerinte a saját szavazói csalódtak legnagyobbat a Fideszben.

Szólt arról is, hogy a pedagógusoknak még érdemi béremelési ígéretre sem futja. Azon véleményének is hangot adott, hogy a kormány azért tárgyal az Európai Bizottsággal, hogy ne kelljen érdemi pedagógusbéremelésre költeni az uniós forrásokat. Ez az oktatási szektor és a magyar diákok elárulása – hangoztatta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt vetette fel, hogy

a Momentum korábban azt mondta, soha nem fog össze Gyurcsány Ferenccel, most a DK-s politikussal összefogva ül a parlamentben.

Elmondta, az ellenzéki pártok éléről szinte mindenki ment, csak Gyurcsány Ferenc maradt.

Azt kérte az ellenzéki párttól, ne fúrják a Magyarországnak járó uniós forrásokat, ne a brüsszeli leckét mondják fel. Az uniós forrás lenne a fedezete a pedagógusbéremelésnek több százmilliárdos nagyságrendben – tette hozzá.

Számos felmérés eredményét ismertetve méltatta a magyar diákok teljesítményét, amelyet szerinte az ellenzék soha nem akar elismerni.

Jobbik: A kormány a piaci árú rezsin is nyerészkedni akar?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt firtatta, hogy a kormány a piaci árú rezsin is nyerészkedni akar-e. Kifejtette: a megemelt energiaszámlákon ott lesz a 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa), ha a számla kétszeresére-háromszorosára növekszik, akkor a kormány áfabevételei is növekedni fognak.

A családok többet fognak fizetni, a kormány teszi zsebre a különbözet egy részét – összegzett. Azt javasolta, hogy a kormány mondjon le erről a plusz több százmilliárd forintos áfabevételről.

Sürgette a gyermeket nevelő családok megsegítését. Közölte azt is, hogy a katával kapcsolatban is változtatásokra van szükség.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára közölte,

a kormány védi a családokat, az ellenzéktől is, és ezt a magyar emberek tudják,

mert április 3-i országgyűlési választáson minimális mértékben támogatták az ellenzéki pártokat, amelyek azóta is elvesztenek minden választást.

Kitért arra, hogy a szankciók nem vetettek véget a háborúnak, és téves volt az a felvetés is, hogy az oroszoknak jobban fájnak a szankciók. Mekkora Paks-barát lett a magyar baloldal – mondta az államtitkár, aki vitatta, hogy az atomerőmű biztosítaná az ország áramszükségletét.

Közölte, az erőmű a magyarországi áramtermelés 50 százalékát, a magyarországi fogyasztás 30 százalékát adja. Az ország mintegy 20 százalékban van kitéve gázerőműveknek, 25-30 százalékban pedig importnak, amelynek az ára jelentősen nőtt – részletezte.

DK: A rendszerváltás utáni legbrutálisabb megszorítás jön

Vadai Ágnes (DK) azt mondta: az Orbán-kormány a rendszerváltás utáni Magyarország legbrutálisabb megszorításait fogja bevezetni. Rezsiemelés, a kata eltörlése, áthárított különadók és munkahely-megszüntetés – sorolta, majd úgy fogalmazott: „ez a kormány a megszorítások, az adóemelések, a rezsiemelés és a tömeges munkahely-megszüntetés kormánya”.

Arról is beszélt: már jóval a háború előtt meglódult az „Orbán infláció” és közölte: a Fidesz morális válsága mára az ország gazdasági válságává nőtte ki magát.

Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rávilágított:

azért vagyunk rendkívüli helyzetben, mert háború zajlik és negyven éve nem látott infláció sújtja Európát. A gáz ára meghatszorozódott, az áramé ötszörösére nőtt

– mondta.

Az ellenzék hozzáállását képmutatónak és hiteltelennek nevezte, majd emlékeztetett: a rezsicsökkentés bevezetésekor a baloldal hülyeségnek nevezte az intézkedést. A kormány szeretné védeni a családokat, és a lehető legnagyobb mértékben fenntartani a rezsicsökkentést, azonban ha a baloldalon múlna, nem lenne árkorlátozás Magyarországon – tette hozzá.

KDNP: Az elhibázott brüsszeli szankciós politika fordítva sült el

Hollik István (KDNP) szerint a stratégiai nyugalom helyett elkapkodott olajembargó, észszerű egyeztetések helyett gázembargós tervek, az európai lakosság védelme helyett tisztálkodási és ruhaszellőztetési javaslatok, béke helyett pedig elhúzódó háború lett a brüsszeli szankciók eredménye. Az elhibázott brüsszeli szankciós politika fordítva sült el – foglalta össze hozzátéve, hogy az elhibázott szankciók okozzák az energiaárak emelkedését is.

Azért kell megtenni mindent, hogy ebben a nehéz helyzetben is meg tudja védeni a kormány a magyar embereket és a gazdaság működőképességét. Ezért jelentette be a kormány az energiaveszélyhelyzetet és az ezzel foglalkozó operatív törzs felállítását is – mondta. Később jelezte: az árstopokkal és a rezsicsökkentéssel egy magyar ember átlagosan havi legalább 220 ezer forintot spórol meg.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában rámutatott: Németországban a gázár hatszorosa a korábbinak.

Kitért arra: Magyarországnak 2010-ben a szomszédos országok közül kettővel volt gázinterkonnektor összeköttetése, most a hétből hattal van, Szlovéniával nem sikerült eddig.

Emellett már két hosszú távú gázbeszerzés is szolgálja az ország biztonságát, az oroszok mellett a krk-i LNG-terminálnál a Shell-lel is van megállapodás. A kormány mindent megtesz az energiabiztonság és a rezsicsökkentés megvédéséért – jelentette ki.

Fidesz: A magyar határok soha nem látott nyomás alatt vannak

Kósa Lajos (Fidesz) úgy fogalmazott: a magyar határok soha nem látott nyomás alatt vannak. Az ukrán határon több mint 900 ezer valódi menekült kelt át a háború kitörése óta, a déli határokon pedig elképesztő mértékben erősödött a migrációs nyomás.

Míg 2019 napi átlag 30 határsértő próbált Magyarországra jutni, ez a szám 2020-ban 80-ra, 2021-ben 200 felettire emelkedett, most pedig napi 500 körül alakul – mondta. Emellett a migránsok egyre erőszakosabbak, rendszeresen provokálják a határt védőket és már lövéseket is adtak le.

Arról is beszélt: a tavalyi év első félévében 450 embercsempészt fogtak el, idén azonban már 860 felett van a számuk. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára jelezte: míg két éve 46 ezer, tavaly pedig 122 ezer illegális migráns akart Magyarországra jutni, idén már 119 ezernél járunk. A migránsok 173 esetben támadtak a magyar hatóságokra – tette hozzá.

Ezért döntött a kormány arról, hogy fokozni kell a déli határ védelmét, ezért állítják fel a határvadász ezredet

– mondta. Közölte azt is: a kormány 51 milliárd forintot fordít a rendvédelmi szervek béremelésére.

Interpellációk

DK: A rezsicsökkentés ócska hazugság

Varga Zoltán (DK) közölte: az az összeomlás, amelyet a kormány produkál, tényleg rekord és a legnagyobb probléma, hogy tízmillió embert magukkal rántanak. Nem rezsicsökkentésről, hanem rezsinövelésről van szó, mert sok tételért többet kell fizetni – mondta.

Hozzátette: a rezsicsökkentés ócska hazugság, szemfényvesztés, ehelyett brutális infláció, adóemelés van. Megjegyezte: a nyugdíjas édesanyjának is többet kell majd fizetnie a rezsiért.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár kifogásolta, hogy a képviselő az édesanyját is belekeverte a politikai csatározásaiba. A szomszédban háború van, olyan viszonyok között élünk, amikor az energiaárak nem kiszámíthatók és a sokszorosukra emelkedtek, a brüsszeli politika pedig nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket – közölte.

Úgy vélte, nem igaz, hogy felesleges lenne az energia-veszélyhelyzet és az ellenzék soha nem értett egyet azzal a rezsicsökkentéssel, amelyet most véd. Varga Zoltán nem fogadta el az államtitkár válaszát.

Jobbik: Támogatni kell az önkéntes tűzoltókat

Sas Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy az önkéntes tűzoltók sokat segítenek a lakosságnak, támogatják a hivatásos tűzoltók munkáját, de mostanra a működőképességük határához értek, a bevételeik nem fedezik a kiadásaikat. A szárazság miatt megnőtt a tűzesetek veszélye, ezért is kiemelt feladat lenne a fenntartása ezeknek az egyesületeknek – magyarázta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy nagy értéket képviselnek az önkéntes tűzoltók szervezetei, 600 ilyen egyesület működik Magyarországon, ami jelentős növekedés az elmúlt időben.

A szervezetek különféle támogatásokra nyújthatnak be igényt, és tagjaik képzéseken is részt vehetnek – közölte. Hozzátette: a közösség életében is fontos szerepet töltenek be e szervezetek, ezért is növelték a támogatásukat az elmúlt években.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Momentum: Mit tesz a kormány a csok büntetőkamatainak csökkentéséért?

Sebők Éva (Momentum) azt kérdezte, hogy mit tervez tenni a kormány a csok büntetőkamatainak csökkentése érdekében.

Ma egy 10 millió forintos csok-támogatás igénylését követően az is lehetséges, hogy csaknem 40 millió forintot kell visszafizetnie a jogosultnak, mert a csokhoz kapcsolódó büntetőkamat a jegybanki alapkamat ötszöröse, a jegybanki alapkamat mértéke pedig az utóbbi hetekben drasztikusan megnőtt – közölte.

Úgy vélte, a csok büntetőkamata annyira magas, hogy a családok többségének esélye sincs a visszafizetést vállalni.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára közölte: a baloldal annak idején elvette vagy csökkentette a családok kedvezményeit és most azért támadja a polgári kormányt, mert vele ellentétben komoly erőfeszítést tesz a családokért.

A kormány 2010-ben családbarát fordulatot hirdetett meg és évről évre egyre többet tett a családok támogatásáért

– hangsúlyozta. Hozzátette: az ellenzék csak akadályozza a kormányt a családok támogatásában, és a családok továbbra is számíthatnak a kormányra.

A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.

MSZP: Mit kívánnak tenni a Club Aliga területén készülő építkezések megkezdése ellen?

Gurmai Zita (MSZP) azt tudakolta, mit kíván tenni a kormány a Club Aliga területén készülő építkezések megkezdése ellen. Szerinte a kormány hibás környezetvédelmi politikájának szimbóluma ez a beruházás. A kormányhivatal a helyi önkormányzattal karöltve mindent elkövet azért, hogy ez a környezetpusztító beruházás megvalósuljon, a többi között lehetővé tették a part menti sáv beépítését – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet az Alkotmánybíróság egyik friss döntésére, miszerint a környezetvédelmi szabályok és az emberek egészséges környezethez való joga nem írható felül. Hozzátette: a helyiek szerint a beruházás előkészületei elkezdődtek, kijelölték az építési telkek határait.

Lázár János építési és beruházási miniszter azt mondta, Balatonvilágoson 2019-ben volt egy képviselő-testületi ülés, ahol úgy döntöttek, hogy ez a településrész beépíthető.

Szerinte a parlament – a demokrácia szabályai szerint – nincs abban a helyzetben, hogy a helyi testület döntését felülbírálja.

Véleménye szerint a Balaton partjára csak azt és olyat lehet építeni, amit a helyi közösség lehetővé tesz. Jelezte azt is, hogy az ingatlanon építési engedélyezési eljárás el sem kezdődött. A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el.

Mi Hazánk: Miért nem tiltják be az LMBTQ-felvonulást?

Novák Előd (Mi Hazánk) értékelése szerint idén is sikeres volt a július 23-ra meghirdetett LMBTQ-propagandafelvonulás tavalyihoz hasonló beelőzése és kiszorítása a fővárosi Andrássy útról és számos szimbolikus közterületről.

Hozzátette: a Mi Hazánk, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom, az Alfa Szövetség és más „normalitáspártiak” összehangolt akciójaként több lehetséges helyszínre bejelentést tett, „így a legszimbolikusabb helyszíneken nem vonulhatnak a deviánsok”.

Közölte, a Pride szervezői hálát adhatnak a Fidesz kétharmados győzelméért, mert így a felvonulásukat hatóságilag nem tiltják be.
Elmondta, a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely a „homoszexuális propagandarendezvény” megszüntetését követeli, a párt ugyanis sem Gyurcsányék támogató, sem Orbánék tűrő politikáját nem fogadja el. Azt kérdezte, miért nem tiltják be a felvonulást?

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a képviselő interpellációjának nagyobbik része véleménynyilvánítás volt egy konkrét rendezvényről, amire nem kíván reagálni.

Elmondta, a Belügyminisztérium arról tájékoztatta a tárcáját, hogy a gyülekezési törvény szerint egy gyűlést akkor lehet megtiltani, ha megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot, a közrendet veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen és aránytalan sérelmével jár.

Hozzátette: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a hatályos jogszabályok alapján hozott döntést. A választ a képviselő nem fogadta el.

Párbeszéd: Mi a kormány terve a közmunkával?

Berki Sándor (Párbeszéd) közölte, sajtóhírek szerint drasztikusan csökkenhet a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma a kistelepüléseken. Hangsúlyozta, vannak ma Magyarországon olyan vidékek, ahol a közmunka a túlélés egyetlen lehetősége.

Nincs olyan segély, amely segítené a családokat a túlélésben és ha a közmunkát is elveszik tőlük, mi marad nekik? – kérdezte. A kormánynak mi a rövid- és hosszútávú célja a közmunkaprogrammal? – tudakolta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, forrás- vagy státuszhiány miatt egyetlen álláskereső sem eshet el a közfoglalkoztatás lehetőségétől, ez így volt a múltban, így van most is, így lesz a jövőben is. A kormány minden forrást biztosítani fog ehhez – tette hozzá.

Örömét fejezte ki, hogy a képviselő pozitívan nyilatkozott a közfoglalkoztatásról, mert ellenzéki társai az elmúlt 10-12 évben nem támogatták azt. Ismertetése szerint 2018-ban 135 ezren, 2021-ben 88 ezren dolgoztak, napjainkban 74 ezren dolgoznak a közfoglalkoztatás keretében.
A választ nem fogadta el az ellenzéki képviselő.

LMP: A kormány vezessen be klímabérletet!

Bakos Bernadett (LMP) azt kérdezte: meddig akarja még a kormány megvezetni az embereket, mikor ismeri be végre, hogy az olcsó benzin ideje lejárt és az energiaválság hosszabb távon is velünk marad?

Szerinte jelenleg a benzinárstoppal a kormány a luxusterepjárók megtankolását támogatja a zöld közlekedési módok helyett. Az LMP nevében azt javasolta, hogy három hónapos átmeneti időszakra vezessenek be “klímabérletet”, amely minden közösségi közlekedési szolgáltatásra érvényes lenne 5000 forintos havi áron.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a magyar kormány számára kiemelten fontos a közösségi közlekedés támogatása.

Hangsúlyozta: nem a jelenlegi, hanem a 2010 előtti kormány volt, az, amely megvezette az embereket. Arra kérte a képviselőt, hogy ne támadja az üzemanyagárstopot, mert az óriási segítség a családoknak. Szerinte ha ezt nem vezette volna be a kormány, akkor az ellenzék most éppen az elszálló árak miatt támadná a kabinetet. A képviselő nem fogadta el a választ.

Fidesz: A baloldali módosítók több ezer milliárddal terhelnék a jövő évi büdzsét

Szeberényi Gyula (Fidesz) arról beszélt: több ezer milliárd forinttal terhelné meg a 2023-as költségvetést a baloldal által benyújtott költségvetési módosítók elfogadása.

Szerinte a baloldal ismét megemelné a társasági adót, bevezetné a többkulcsos adózást, és megint ellehetetlenítené a középosztályt, ahogy 2010 előtt is tette. Szerinte a baloldal 12 év után sem tanul a hibáiból, nem értette meg, hogy a magyar emberek nem kérnek az adóemelések politikájából.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára felelőtlennek, következetlennek és elfogadhatatlannak nevezte a baloldal módosító javaslatait, mert szerinte azok 3240 milliárddal, 8,5 százalékra növelnék a költségvetés hiányát.

Hangsúlyozta: a javaslatok adóemeléseket tartalmaznak, a társasági adó emelésével 2360 milliárd plusz terhet tennének a vállalkozások nyakára, míg a karbonadó 200 milliárd forintos terhet jelentene. A képviselő elfogadta a választ.

KDNP: Magyarországon is csökkentik majd a középületek fűtését, mint Németországban?

Aradszki András (KDNP) aggasztónak nevezte, hogy Európa nyugati felében, például Németországban arra készülnek, hogy alacsonyabbra veszik télen a középületek fűtését, korlátozzák a meleg víz hozzáférését, de javasolják a közlekedési lámpák éjjeli kikapcsolását, a meleg víz elzárását a múzeumokban és sportközpontokban, a légkondicionálók hűtésfokának maximalizálását, valamint a történelmi épületek megvilágításának szüneteltetését is.

Azt kérdezte, Magyarországon kell-e hasonló intézkedésekre számítani a következő télen?

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár leszögezte: jelen pillanatban Magyarország energiaellátottsága biztosított, „van és lesz gázunk” és a kőolajellátás is biztosított. Jelezte:

a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az említett német intézkedésekre Magyarországon ne kerüljön sor.

Elmondta: a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és rendkívüli intézkedéseket vezet be ezzel biztosítva, hogy az országnak legyen elég energiája télen is és a rezsicsökkentés továbbra is fenntartható legyen. A képviselő a választ elfogadta.

DK: Megmenti-e a katásokat a kormány?

Gréczy Zsolt (DK) szerint a magyar emberek egyre inkább nyögik az Orbán-kormány által rájuk pakolt terheket. Ma családok százezrei nem tudják, hogyan fognak adózni, tanárral, egészségügyi dolgozók tömegeivel közölték, hogy nem lesz béremelés, a nyugdíjasoknak pedig alamizsnát dobnak – sorolta.

Azt kérdezte: mikor kezdi meg a kormány legalább a katás vállalkozások ügyében az érdemi egyeztetést?

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: a DK nem támogatta a kata bevezetését, amely az eredeti cél szerint a közvetlenül a lakosságnak szolgáltatókra vagy terméket értékesítőkre vonatkozott.

Felidézte: akkor a minimálbér nem érte el a százezer forintot, most a minimálbér már 200 ezer forint, de a katázóknak ugyanúgy havi 50 ezer forint közterhet kell megfizetni – mondta. A képviselő nem fogadta el a választ.

DK: „Orbáni infláció” van

Gy. Németh Erzsébet (DK) az infláció mértékéről szólva úgy fogalmazott: „régen ha nem volt pénzünk, összedobtunk egy lecsót, ma ha összedobunk egy lecsót, nem marad pénzünk”.

Azt mondta: a kormány megpróbálja elhitetni, hogy az infláció a szomszédban vívott háború miatt van, csakhogy már tavaly áprilisban meghaladta az öt százalékot, októberben a hatot, év végén a hetet, januárban a nyolcat, pedig akkor még nem volt háború. Ezért az ellenzéki politikus nem háborús, hanem „orbáni inflációnak” nevezte a pénzromlást.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: Közép-Európában mindenhol magasabb – Lengyelországban 15, Litvániában 20 százalék feletti – az infláció a magyarnál. Ott is Orbán Viktor csinálja az inflációt? – tette fel a kérdést.

Hangsúlyozta: az árstopok, a kamatstop, a nyugdíjasok 13. havi nyugdíja és a 3,9 százalékos nyugdíjemelés is mind azt mutatja, hogy a kormány küzd az infláció ellen és a lakosság pártján áll.

Jobbik: Mit gondol a kormány a katásokról?

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány megúszásra játszott a kata-törvény ügyében, ugyanis nem voltak benn a miniszterek a szavazáson, vagyis nem tudni, a kormány valójában mit is akar ebben az ügyben. Az emberek azonban a tüntetéseken véleményt nyilvánítanak – közölte.

Úgy vélte, nem lehet elsunnyogni a válaszadást, el kell mondani, mit gondolnak a katásokról és kijavítják-e a hibát, amelyet elkövettek.

Tállai András államtitkár elmondta: a kormányzó többség egyhangúlag megszavazta a törvényt, ezért a képviselőnek nem lehet kétsége afelől, hogy a jelen nem lévők hogyan szavaztak volna, a kormánypártok ugyanis egységesen gondolkodnak. Vissza akarnak térni a törvény eredeti céljához, a katát a lakosság számára szolgáltatást nyújtóknak szánják – mutatott rá.

Lukács László György viszonválaszában közölte: ezek szerint kimondható, hogy valamennyi kormánytag arra szavazott volna, hogy a kata mostani kedvező formáját töröljék el, pedig a szakmai szervezetek megvédték a katát. Tállai András erre azt mondta: inkább abban segítsék az embereket, hogyan tovább, mert mindenki megtalálhatja a megfelelő adózási módot.

MSZP: Miért adnák világpiaci áron az áramot?

Tóth Bertalan (MSZP) közölte: a múlt héten a kormány bejelentette, hogy a rezsicsökkentés jelenlegi formájának vége, de a részleteket máig nem tudni, a bejelentés pedig felzúdulást keltett. A kormány becsapta a szavazóit, mert korábban az állította, hogy nem nyúl a rezsicsökkentéshez – mondta. Hozzátette: Paks el tudná látni a teljes lakosságot árammal.

Azt kérdezte: miért akarja a kormány világpiaci áron adni az áramot, miért fenyegeti ezzel az embereket?

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy válaszolt, hogy a háború egész Európa energiaellátását döntően befolyásolja, minden ország küzd a háborús inflációval és a magas energiaárakkal. A magyar kormány garantálja az energiabiztonságot és hét intézkedést vezetett be – emlékeztetett.

Úgy vélte, a rezsicsökkentés és az árstopok politikája jelenti a megoldást a jelenlegi helyzetre, és hiába szállnak el az árak, a rezsicsökkentés az átlagos fogyasztás mértékéig megmarad. Az ellenzék eddig támadta Paksot – tette hozzá.

Tóth Bertalan szerint az államtitkár nem válaszolt a kérdésére, és mint mondta, ugyanazon az áron lehetne adni az áramot, mint eddig.
Orbán Balázs kijelentette: nem adják világpiaci áron az áramot, erről szól a rezsicsökkentés.

Mi Hazánk: A nagy cégeknek több terhet kellene vállalniuk

Dúró Dóra (Mi Hazánk) kifejtette: a kormány korábban azt ígérte, hogy fenntartja a rezsicsökkentést és még akkor is ezt állította, amikor már volt háború, infláció, szankciók, mégis bejelentette a megszorításokat. Azokat büntetik, akik családi házban élnek vagy kizárólag árammal fűtenek – vélte.

Úgy látja, a nagy cégek sok pénzt visznek ki az országból, nekik is nagyobb terhet kellene vállalniuk.

Orbán Balázs azt mondta: emberemlékezet óta nem volt olyan helyzet Európában, mint most, ez nagy kihívás elé állítja az országokat, véget ért az olcsó energia ideje és fel kell készülni arra, hogy meg kell védeni az elmúlt 12 évben elért eredményeket. Mindenkinek fennmarad a rezsicsökkentés az átlagos fogyasztás mértékéig – közölte.

Dúró Dóra kiemelte: a kormány tudatában volt annak, mi a helyzet, mégis azt mondta, hogy fenntartják a rezsicsökkentést. Nem az emberekkel kellene megfizettetni a háború árát – hangsúlyozta.

Orbán Balázs úgy vélte, ezek szerint a képviselő olyan kormányzati lépést javasol, amellyel az átlagfogyasztás felett is megmaradna a rezsicsökkentés, viszont munkahelyek szűnhetnének meg.

Párbeszéd: Miért az emberekkel fizetteti meg a kormány rossz kormányzása árát?

Szabó Rebeka (Párbeszéd) szerint a valódi kétharmadot az országban azok az emberek adják, akiknek a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) változtatása miatt elveszik a megélhetése, hatalmas rezsit fognak fizetni és akik nem tudnak elmenni nyaralni sem.

Közölte, a kormány csapnivaló gazdaságpolitikája miatt elszabadult az infláció, a rezsihazugság fenyegeti az embereket, ráadásul a megfizethető nyaralást biztosító kempingeket, szabadstrandokat a bezárták.

Miért az emberekkel fizetteti meg a kormány rossz kormányzása árát? Miért taszítja súlyos megélhetési válságba most már a középosztályt is? – sorolta kérdéseit.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, egy egész Európát sújtó energiaválság és háborús infláció van, a kormány pedig minden diplomáciai csatornán dolgozik azon, hogy a háború befejeződjön és irányváltás legyen a szankciós politikában.

Ha béke van, megáll az infláció és van energia

– tette hozzá. Szerinte hogy az ellenzék folyamatosan „ekézi” a kormány ezen politikáját, alapvetően ellentétes a magyar emberek érdekeivel.

Azt kérdezte az ellenzéki politikustól, kitartanak-e észszerűtlen energetikai javaslataik, a többi között a paksi atomerőmű bezárása, a paksi bővítés leállítása mellett.

LMP: A kormány a kisvállalkozások hátán egyensúlyozza ki a költségvetést

Ungár Péter (LMP) azt mondta, a Mercedes 2021-ben 41,55 millió euró profitot termelt Magyarországon, ennek hat százalékát adózta le, a többi visszament Németországba. A kormány azt mondta, a magyar kisvállalkozásokra, hogy legális adócsalást követtek el a katával – tette hozzá, majd azt kérdezte, nem azok a multik követnek el legális adócsalást, akik nem vesznek részt a magyar közteherviselésben?

Elmondta, a társasági adóból tavaly 500 milliárd forint folyt be, a Molnak a tavalyi év utolsó három hónapjában a profitja 300 milliárd forint volt. A kisvállalkozások vagy a német multik hátán egyensúlyozzák ki a költségvetést? – kérdezte, úgy értékelve, hogy a kormány úgy döntött, a kisvállalkozások hátán fogja ezt megtenni. Szerinte a szabadságharc mindig Magyarországon van, Németországgal szemben soha.

Orbán Balázs szerint

az elmúlt 12 év kormányzati döntései a kiskeresetűek és a legrosszabb helyzetben lévők védelmét szolgálják.

Ehhez járul hozzá a családtámogatási rendszer, az árstopok és a rezsicsökkentés – mondta, jelezve, ezeket az intézkedéseket fenntartják. Közölte, amit a képviselő javasol, az a termelő vállalatoknak brutális adóemelést jelentene és azonnal megjelenne a foglakoztatási számokban.

Elmondta, a kata új szabályaival az eredeti jogalkotói szándékokhoz térnek vissza, aki ebből az adónemből kiszorul, az választhatja az átalányadózást, a kisvállalati adót (kiva), az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) vagy munkavállalóként is végezheti munkáját.

Fidesz: A kormány egyedülálló intézkedésekkel védi a lakosságot

Illés Boglárka (Fidesz) elmondta, hogy „a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje”, Márki-Zay Péter hülyének nevezte a Fidesz szavazóit, pedig április 3. előtt is nyilvánvalóvá válhatott, hogy több mint hárommillió emberről van szó.

Közölte, a magyar kormány mindent megtesz a rezsicsökkentés védelme érdekében és éppen Márki-Zay Péter volt az, aki összeállt azzal a Gyurcsány Ferenc (DK) vezette „bukott baloldallal”, amely kormányzása idején úgy nőtt a gáz és az áram ára, hogy az a világpiacon csökkent.

Szerinte a magyar kormány egyedülálló intézkedésekkel védi a lakosságot, a béke pártján áll és a nemzeti egységet szorgalmazza. Elfogadható-e Márki-Zay Pétertől, hogy egymás ellen hergelje a magyar embereket? – kérdezte.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a volt miniszterelnök-jelöltnek nagy szerepe van abban, hogy a baloldal negyedszerre is elképesztő lendülettel és magabiztossággal szaladt neki a kétharmados üvegajtónak. Márki-Zay Péter nem tud leállni, mint egy „ámokfutó Duracell-nyuszi” – fogalmazott.

Azt kérte a baloldaltól, állítsa le Márki-Zay Pétert. Szerinte egymás szavazótáborát minősítgetni nem túl demokratikus viselkedés.

KDNP: Történt-e szabályszegés Tordai Bence (Párbeszéd) házépítése ügyében?

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérdezte: történt-e szabályszegés Tordai Bence (Párbeszéd) házának építése során. Azzal vádolta az ellenzéki képviselőt, hogy „leleményessége nemcsak a kormányt szidalmazó szóvirágok megválogatásában keresendő”, hanem a sajtóhírek szerint az építésügyi szabályok „nagyvonalú és kreatív értelmezésében is tetten érhető”, ennek pedig egy parasztház látta kárát.

Azt mondta: nem a képviselő zsebében kíván „kotorászni”, hiszen „biztosan megdolgozott ezért a házért”, hanem arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a baloldal állításaival ellentétben azért nem voltak olyan rosszak a magyarországi életkörülmények a Fidesz-KDNP kormányzása alatt, ha Tordai Bence is „a budai villatulajdonosok boldog családjába léphetett”.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: a kormány ebben az ügyben nem szereplő, a hatósági eljárásnak kell kideríteni, hogy mi az igazság.

Szerinte ugyanakkor ha igaz, amit a sajtó ír, akkor ez az első zöldpolitikusi ingatlanpanama Magyarországon, amelyben egy olyan politikus valósít meg környezet- és természetromboló luxusvillaépítést, aki maga is rendszeresen lép föl ilyen ügyekkel szemben. Jelezte: bejelentésköteles, építési engedély nélküli építkezésről van szó, de a szabályokat a parlamenti képviselőknek is be kell tartania.

A gázárak változásáról kérdezett egy DK-s képviselő

Barkóczi Balázs (DK) arról kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, miért “mindenképpen a fogyasztók járnak rosszul” a gázár világpici változásával, mondván, az eddig a szolgáltatók extraprofitját megfizető embereknek most e cégek veszteségeit kell állniuk az áremeléssel.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arra kérte az ellenzéket, döntsék el, hogy feleslegesnek vagy megvédendő intézkedésnek tartják a rezsicsökkentést.

Arról beszélt, a kormányzat az elmúlt 12 év alatt számtalan, a családokat, a vállalkozásokat, a bérből, fizetésből élőket védő intézkedést tett, s amennyire lehet, megvédik a háború gazdasági hatásaitól is az érintetteket. Hozzátette: ehhez szándékra és lehetőségre van szükség; a baloldali kormányoknál az első hiányzott, míg ma a második lehetőségei korlátosak.

Jobbik: Mi lesz Paks II. sorsa?

A paksi atomerőmű-beruházásról kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert a jobbikos Bencze János, felvetve, jelentős a projekt körüli bizonytalanság, ráadásul a hírek szerint százmilliárd forintot von el a projekttől a kormány.

Paks II. megépül, azon dolgozunk – jelentette ki Süli János, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, azt hangsúlyozva, nem elvontak a projekt költségvetéséből, hanem időzítetten fizetik ki a számlákat, és „erre az összegre ma nincs szükség”. Hozzátette: minden engedélykérelmet benyújtottak ahhoz, hogy maga az építkezés elindulhasson.

Az ombudsmant kérdezte egy MSZP-s politikus

Az alapvető jogok biztosához címezte kérdését Kunhalmi Ágnes (MSZP) a szolnoki kórház szülészetén kialakult, szerinte „vállalhatatlan állapotokkal” kapcsolatban, arról tudakozódva, miért nem indít vizsgálatot az ügyben az ombudsman.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa válaszában azt hangsúlyozta, korábban részletes szakmai indokolással támasztotta alá a kérdezőnek e témában adott válaszát, majd arról beszélt: a szülészeti ellátást más intézménybe helyező döntés az irányadó jogszabályoknak megfelelt, aggály nem merült fel vele kapcsolatban, van jogi értelemben vett felelőse, a helyzet kapcsán egyedi, konkrét panaszt nem kapott.

Hangsúlyozta: vizsgálatai alapvetően nem akut helyzetekre, hanem alkotmányos visszásságok feltárására irányulnak.

Sportkvótáról érdeklődött a Mi Hazánk

Novák Előd (Mi Hazánk) azt tudakolta a miniszterelnöktől, lesz-e magyar kvóta a hazai csapatsportbajnokságokban, ugyanis a nemzeti identitás védelmének egyik eszköze lehetne, ha az ország szakítana a jelenlegi „liberális szabályozatlansággal”. Annak a véleménynek adott hangot, hogy 50-70 százalékban kellene megszabni a hazai játékosok arányát.

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: a magyar sportolók nemzetközi összehasonlításban kiemelten eredményesek, a kormányzat az elmúlt 12 évben azon dolgozott, hogy ezek az emberek minél nagyobb támogatást kapjanak.

Hozzátette: az uniós szerződések garantálják a szabad munkaerő-áramlást, „amibe az élsport is beletartozik”. Pozitív példaként kézilabda NB I.-et említette, ahol az idő háromnegyedét magyar játékosok töltötték pályán.

Párbeszéd: Megszorítások idején miért rendeznek ekkora tűzijátékot?

Szabó Rebeka arra várt választ a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztertől, „a megszorító Orbán-csomagból fakadó súlyos megélhetési válság közepette” miért tartja fontosnak a kormány, hogy Európa legnagyobb tűzijátékát szervezze meg és mennyit tervez erre a célra elkölteni.

Dömötör Csaba államtitkár arra emlékeztetett: az államalapítás és Szent István ünnepe egyik legősibb ünnepünk, fontos, hogy azt méltóképpen ünnepeljük, közösen megélve az összetartozást; a tűzijáték ennek eszközei közé tartozik. A baloldali pártoknak felemás a viszonya az állami ünnepekhez, a nemzeti ünnepekhez – jegyezte meg, hozzátéve, ez nem ok az ünnepségek lefújására.

Jelezte, már korábban beszerezték az idén felhasználni kívánt pirotechnikai eszközöket, az ünnepek végeztével igény esetén az összesített adatokat nyilvánosságra hozzák.

LMP: Milyen ütemezéssel és milyen forrásból pótolják a víziközmű-ágazat hiányzó támogatását?

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy kritikus állapotban van a víziközmű-rendszer. A politikus felidézte, hogy a közelmúltban több településen napokig nem volt ivóvíz. Emellett a víz 22 százaléka a rossz állapotú csövek miatt felhasználás nélkül elfolyik.

Számításai szerint háromezer milliárd forint hiányzik az ívóvízbázis fenntartásához és a szükséges forrásokat a jövő évi költségvetésbe sem tervezték be. Milyen ütemezéssel milyen forrásból biztosítják a hiányzó forrásokat? – kérdezte.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: 2010-ben nehéz helyzetben vették át a víziközmű-rendszert, a vezeték- és műszaki felújítások elmaradtak a rendszerváltás után. Ezen fejlesztések megvalósítása az egyik legfontosabb feladat – hangsúlyozta. Kitért arra is: Magyarországnak van elegendő vize, a közműves ellátottság elérhetősége száz százalékos.

Fidesz: Milyen támogatást kap Veszprém az Európa Kulturális Fővárosa projekthez?

Ovádi Péter (Fidesz) felidézte, 2016-ban született döntés arról, hogy Veszprém indul az Európa Kulturális Fővárosa címért, és azt végül sikeresen elnyerte. Rámutatott: nem valósulhatna meg ez a kulturális projekt a kormány támogatása nélkül. Arra volt kíváncsi, idén és jövőre pontosan mekkora kormányzati támogatást kap a program?

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: a program az unió legfontosabb kulturális kezdeményezése, aminek megvalósítása és sikere nemzeti érdek.

Ismertette: idén programfejlesztésre 8,7 milliárd, infrastrukturális fejlesztésekre közel 23 milliárd forint jut, jövőre előbbire 14 milliárd, utóbbira 9,7 milliárd forintot különítenek el. Biztosak abban, hogy a fejlesztések eredményei hosszú távon határozzák meg Veszprém és térsége vonzerejét – mondta.

DK: Súlyos következményei lesznek a kata eltörlésének

Dávid Ferenc (DK) szerint a kormány a kata eltörlésével 450 ezer kisvállalkozót hozott lehetetlen helyzetbe. Értékelése szerint a kormány mégis a multik mellé állt, bár 26 uniós állam megadóztatná ezeket a nagyvállalatokat.

A nemzetközi tőke mellé szegődtek a kisvállalkozókkal szemben – fogalmazott, azt kérdezve: mi lesz az egészségügyben, az oktatásban, ahol sokan így egészítették ki az alacsony bérüket, amit közalkalmazottként kaptak.

Tállai András, a pénzügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta, aki közalkalmazottként máshol dolgozik, átlép átalányadóba és utána ebből számlázni fog azon intézményeknek, ahová dolgozik.

Az államtitkár konkrét példát vezetett végig, majd kiemelte, végig kell nézni az adótörvény által biztosított lehetőségeket. Ez a kormány nem a multik pártján áll – jelentette ki.

Mi Hazánk: Miért nem támogatják az autópályák mellett játszóterek építését a benzinkutaknál?

Novák Előd (Mi Hazánk) azt tette szóvá, miért nem támogatja a kormány az autópályák melletti benzinkutaknál játszóterek építését. A benzinkutak számára pályázati úton lehetne programot hirdetni, így még több szolgáltatást tudnának biztosítani – mondta. Szóvá tette azt is, hogy a kormány egyetlen, a költségvetéshez benyújtott módosítójukat nem támogatta. Miért ilyen kisstílűek? – tette fel a kérdést.

Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, nem ördögtől való, amit a képviselő felvetett. Jelezte: a kormány törvényt nyújt be az állami beruházások szabályozásáról, és azt kérte, a képviselő ehhez fogalmazza meg javaslatait. Azokat, amelyek a közinfrastruktúra hatékonyabb és felhasználóbarátabb alkalmazását teszi lehetővé, a kormány támogatni fogja – közölte.

Fidesz: Milyen a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum látogatottsága?

Bartos Mónika (Fidesz) a Magyar Zene Háza és Néprajzi Múzeum látogatottsága iránt érdeklődött. Mint mondta, a nyári turistaszezonban ismét sok vendéget köszönthet a magyar főváros, amely – benne a két létesítménnyel – vonzó célpontja az ide látogatóknak. Hányan keresték fel ezeket és köztük hány vidéki, külföldi látogató volt? – kérdezte.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára közölte: a Magyar Zene Háza január óta közel félmillió látogatót fogadott, ezek közül 100 ezer volt külföldi. A Néprajzi Múzeumban a nyitás óta eltelt két hónapban a látogatók száma átlépte a százezer főt, ebből mintegy 20-25 ezer volt külföldi.

Kiemelte: a Liget Budapest projekt az egész nyugati világ legnagyobb, rangos nemzetközi díjakkal is elismert városfejlesztése. Az új épületek ott létesülnek, ahol korábban is voltak, zöld felület elvesztésével tehát nem kell számolni.

Költségvetés bizottsági jelentése

A jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentését ismertetve Vejkey Imre (KDNP), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság elfogadta. A javaslat számos jogszabályt módosít, amelyek legfontosabb célja a jogharmonizáció – tette hozzá.

Gy. Németh Erzsébet a bizottság kisebbségi véleményét ismertetve kifogásolta, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban „emelt be” módosításokat a törvényjavaslatba.

Nehezményezte a Vörösmarty tér, a Podmaniczky tér és a Széchenyi tér elvételét a Fővárosi Önkormányzattól és ezek átadását a „Fidesz-barát” V. kerületi önkormányzatnak. Véleménye szerint a Vörösmarty tér átadása egyrészt a környéken több beruházással rendelkező Tiborcz István érdekeit szolgálja, valamint azt, hogy a jövőben „fideszes csókos” szervezhesse majd a téren a karácsonyi vásárt.

Ugyancsak kifogásolta a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozását, mert szerinte egy kormányzati túlsúllyal rendelkező testület fog dönteni több mint kétmillió Budapesten élő és ott dolgozó ember ügyeiről. Kritizálta azt is, hogy a javaslat szerint a budapesti BKK mintájára létrehoznak „Vitézy Dávidnak” egy országos hatáskörű közlekedésszervező céget.

Költségvetés

Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló elmondta, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elfogadta a költségvetés megalapozásáról szóló javaslatot. A szószóló köszönetet mondott a kormánynak és az Országgyűlésnek a nemzetiségeknek nyújtandó költségvetési támogatás folyamatos növeléséért és a nemzetiségi intézmények működéséhez szükséges források biztosításáért.

Képviselői felszólalások

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a fideszes képviselők állításával ellentétben a költségvetés és a költségvetést megalapozó csomag is megalapozatlan.

Értékelése szerint a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) módosításával a kormány felrúgta azt a ki nem mondott megállapodást, amely szerint azok a középosztálybeliek, akik igyekeztek magukat függetleníteni a Magyarországon bevett „félfeudális függési rendszertől”, elfogadták az állami ellátórendszerek működésképtelenségét, azt, hogy életük végéig dolgozni fognak és cserébe a fizetésük nagyobb százalékát vitték haza.

Felszólította a kormányt, hogy ne nyerészkedjenek a piaci árú rezsin, nyereséget termelve a két-háromszoros árú rezsi két-háromszoros áfáján.

Keresztes László Lóránt (LMP), azt kifogásolta, hogy a kormányban nincs miniszteri szintű képviselete a közlekedésnek és a vízügynek, valamint hogy a vidéki helyi tömegközlekedést nem támogatja a kormány.

A tömegközlekedés szervezésében a helyismeret, a kapcsolat az azt használókkal létfontosságú – mondta, ezért meglátása szerint rendkívül rossz stratégia, hogy a kormány „kivérezteti” a helyi közösségi közlekedést, majd valamiféle központosított tömegközlekedést hoz létre.

Nacsa Lőrinc (KDNP) reagálva Gy. Németh Erzsébet kifogására, hogy a fővárostól az V. kerülethez kerül a Vörösmarty és két másik tér, azt mondta, évek óta az V. kerület látja el a közterületfelügyeletét ezeknek a tereknek és ezért a főváros nem kompenzálja a kerületet, továbbá az e terekhez vezető utak mindegyike az V. kerületé.

Keresztes László Lórántnak felelve azt mondta, Palkovics László a kormány közlekedéspolitikáért felelős minisztere. Cáfolta továbbá, hogy a semmilyen eredményt nem értek el a közlekedéspolitikában, példaként említve az úthálózat fejlesztését, a körforgalmak kialakítását, a vasúti átjárók felszerelését sorompóval és az elektromos buszok szolgálatba állítását több nagyvárosban.

Gy. Németh Erzsébet (DK) képviselői hozzászólásában kifogásolta, hogy Budapesten a közösségi közlekedést a főváros és az utazóközönség finanszírozza, miközben egyetlen olyan főváros sincs Európában, amelynek közösségi közlekedését legalább egyharmad arányban ne az állam finanszírozná.

Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.

Zárszó

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára zárszavában Gy. Németh Erzsébet kifogására reagálva közölte, a budapesti terek tulajdonváltását az indokolta, hogy a Podmaniczky Frigyes tér és a Vörösmarty tér közterületfelügyeletét 2014 óta, tisztántartását pedig 2019 ősze óta a főváros helyett az V. kerületi önkormányzat látja el.

Ugyanakkor sem a korábbi megállapodások, sem a mai érvényes megállapodás nem tértek ki a feladatok ellátásához szükséges vagyoni jog vagy más anyagi eszközök átadására. A közlekedéspolitikai kritikákra reagálva azt mondta, kizárólag Budapest közlekedéséhez biztosított és biztosít a jövőben is a költségvetés támogatást.

Azt is mondta, a helyi önkormányzatok legfontosabb adóbevétele, az iparűzési adó összege 2014 és 2019 között 50 százalékkal növekedett, a fővárosé 60 százalékkal. A gazdasági növekedés kedvezményezettjei a helyi önkormányzatok is – tette hozzá.

Azt is mondta:a kormánynak van közlekedési stratégiája, ha nem lenne megfelelő, akkor uniós pénzeket sem használhatott volna fel az ország. Pénzügyi szektor A pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosításáról szóló indítvány bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitája során Héjj Dávid (Fidesz) a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertette.

A politikus elmondta, a javaslat célja a pénz-, tőke- és biztosítási piacra, a piac felügyeletére, valamint a hitelintézetek és befekteti vállalkozások szanálására vonatkozó törvények finomhangolása.

A vitához senki nem szólt hozzá, ezért a lezárása után Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár megköszönte a javaslat támogatását.

Szavai szerint az indítvány technikai módosításokat tartalmaz, de ügyfélbarát, fogyasztóbarát elemei is vannak. Gazdaságszabályozási törvények Az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájával folytatta munkáját a parlament.

Héjj Dávid (Fidesz) a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve kiemelte, hogy a bányászatról, a szerencsejáték szervezésről, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényeket is módosítják.

Keresztes László Lóránt (LMP) képviselői hozzászólása során azt kérdezte, mi indokolja a bányászatról szóló törvény módosítását?

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára az indítványt fontos előrelépésnek nevezte, ami segít visszaszorítani az úgynevezett Elf Bar terjedését. Hangsúlyozta a hatóságok számos új intézkedéssel is fellépnek az Elf Bar ellen. Hozzátette, kiemelten fontos a szülők és a gyermekek tájékoztatása.

Akadálymentesítés

A Ház ezt követően lefolytatta a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló indítvány bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitáját.

A törvényalkotási bizottság véleményét bemutató Héjj Dávid (Fidesz) hangsúlyozta: a jogszabályváltozással egy újabb lépést lehet tenni a fogyatékosággal élő emberek érdekében. A törvényjavaslat biztosítani kívánja a széles körben használt termékek és szolgáltatások akadálymentességét – jelentette ki.

A vitában felszólaló nem volt. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta: a kormányzat minden, az akadálymentesítést szolgáló intézkedést támogat.

Közérdekű szövetkezetek

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjainak védelméről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek vitájában Nacsa Lőrinc (KDNP) előterjesztőként felszólalva közölte: a tárgyalás korábbi szakaszában sokan egyetértésüket, helyeslésüket fejezték ki, hiszen fontos, hogy csőd vagy felszámolás esetén az érintettek mindenképpen megkapják fizetségüket.

Mint mondta, módosító javaslat nem érkezett a javaslathoz, így minden akadály elhárult az elől, hogy a parlament kedden megszavazza a kezdeményezést.

Az Európai Unió jövője

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló határozati javaslat bizottsági jelentéseinek vitája során Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte: a kormány támogatja a javaslatot, majd arról beszélt, a magyaroknak határozott elképzelésük van Európa jövőjével kapcsolatban, ám az több ponton nem vág egybe Brüsszel elgondolásaival.

Mivel módosító indítvány nem érkezett, arra kérte a képviselőket, hogy a beterjesztett szöveggel támogassák a kezdeményezést. Az Európai ügyek bizottsága álláspontját tolmácsoló Tessely Zoltán (Fidesz) arról beszélt: korábban Magyarországon is felmérték az unióval kapcsolatos álláspontot, ám „az európai fórumokon nem az állampolgárok hangját hallottuk, hanem egyes brüsszeli véleményeket”.

Elmondta, ezekben nagy súlyt kaptak „az unió mélyítésére, birodalomépítésre” törekvő álláspontok, éppen ezért tartották szükségesnek, hogy a parlament dokumentálja a magyar álláspontot. Hangsúlyozta: a magyar nemzeti érdekekkel összeegyeztethetetlen az Európai Egyesült Államokra törekvés és jogkörök elvonása, majd arról beszélt, meg kell erősíteni a nemzeti parlamentek szerepét.

A testületben megfogalmazott kisebbségi vélemény előadója, Gy. Németh Erzsébet jelezte: a DK „az európai értékek alapján álló pártként” úgy gondolja, hogy a kezdeményezés „nem tükrözi és nem tükrözheti a magyar emberek véleményét”.

Hozzátette, álláspontjuk szerint nincsen szükség az európai parlamenti választás módjának megváltoztatására, mert az annál demokratikusabb, minél nagyobb a polgárok beleszólása ebbe a kérdésbe.

Javasolta, hogy vegyék ki az előterjesztésből azokat a pontokat, amelyek szerintük nem tükrözik az Európai Unió alapelveit, majd arról beszélt, kormányoldalon most a szubszidiaritás elve mellett törnek lándzsát, holott szerinte az elmúlt 12 évben nem gyakorolták azt.

Keresztes László Lóránt (LMP) jelezte: az Európai Unióról tartott vitafolyam előkészítése során megtapasztalta, hogy kihívásokkal küzd az EU, és ezek legfontosabbjaival csak nehezen tud megküzdeni, ám szerinte a kormányoldal épp ezeket a problémákat nem hozta fel a vitában.

Példaként a multinacionális cégek által alkalmazott nagyszámú lobbista működését hozta fel az ellenzéki képviselő, aki szerint kormányoldalon „mindig támogatták a korlátlan szabad kereskedelmet”, feladva ezzel a magyar önrendelkezés elemeit. Nem több, hanem jobb Európára van szükség – jelentette ki.

A vita lezárása után az előterjesztőként felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP) a DK felvetésére azt közölte: az ellenzéki párt javaslata nem egyeztethető össze kezdeményezésükkel, amely szerinte aktuálisabb, mint benyújtásakor, hiszen az Európai Unió azóta több olyan felvetést fogalmazott meg, ami gerjesztheti a közösség energia- és élelmiszerválságát.

Hangsúlyozta: ha az unióban nem veszik figyelembe azt, amit egy tagállam polgárai mondanak, akkor lépnie kell az adott nemzeti parlamentnek, majd az LMP képviselőjének felvetésére úgy reagált, az elmúlt években számos alkalommal leplezték le „nemzetközi hálózatok és embereik” lobbitevékenységét, amelyek károsak, a nemzetállamok érdekeivel ellentétesek voltak.

A cél az, hogy Magyarország olyan hely legyen, ahonnan nem érdemes elmenni, de érdemes visszajönni – jelentette ki, hangsúlyozva, erről kellene, hogy szóljon az Európai Unió. Nacsa Lőrinc minden képviselőt a javaslat támogatására kért.

Az alaptörvény módosítása

Az alaptörvény 11. módosításához fűzött bizottsági jelentések és összegző módosító indítvány vitája során Salacz László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként elmondta: a javaslat fő témái a vármegye megnevezés visszaállítása és az önkormányzati és az európai parlamenti (EP-) választás együttes megtartása.

Kiemelte: utóbbi fontos indoka a költséghatékonyság, hiszen így 10 milliárd forintot takaríthat meg a költségvetés. A vármegyék kapcsán azt hangsúlyozta, 1949-ben nem szakmailag megalapozottan, hanem történelmi múltunk eltörlésének lépcsőfokaként cserélték megyére a vármegye megnevezést.

Alaptörvény

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló azt mondta: a korábban jelzett anomáliák megszűntek, ugyanakkor fontos lenne, hogy a nemzetiségi önkormányzati választások is szerepeljenek a megfelelő helyen az Alaptörvényben. A választások egy időben való lebonyolítását támogatják, az jelentős költségmegtakarítást eredményezhet – közölte és jelezte: a módosítás elfogadását javasolják az Országgyűlésnek.

Nacsa Lőrinc (KDNP) előterjesztőként közölte: egy időben lesz a helyhatósági választásokkal nemzetiségi önkormányzati választás is, ezt a nemzetiségi törvényben rögzítik majd. Nagyon fontos intézmények a nemzetiségi önkormányzatok és kiemelkedő a nemzetiségi oktatásban, kultúrában, civil életben játszott szerepük – hangsúlyozta.

A vitát az elnöklő Oláh Lajos (DK) lezárta.

Az Országgyűlésről szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat

Salacz László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság nevében közölte: módosítják a frakciók működésével összefüggő kiadások eddigi rendszerét és egy új komplex támogatási rendszer vezetnek be, mert a jelenlegi fenntarthatatlan. Ha nem változtatnának, tovább nőne az aránytalanság a baloldali és jobboldali képviselők finanszírozása között, és 6 milliárddal kerülnének többe a frakciók, mint az előző négy évben – jelezte. Ez a jelenlegi háborús helyzetben nem megengedhető – vélte.

A vagyonnyilatkozati rendszer átalakításával a jövőbeni nemtelen támadásoknak kívánják elejét venni. A technikai módosítások elfogadásával jobban működhet az Országgyűlés – tette hozzá.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő kiemelte a nemzetiségi nyelven történő eskütétel lehetővé tételét és a nemzetiségi képviselőkre vonatkozó kifejezések pontosítását.

Gy. Németh Erzsébet (DK) a vagyonnyilatkozatok „eltörlését” tette szóvá, azt elfogadhatatlannak nevezte. Az új vagyonnyilatkozat nem fog átfogó képet adni arról, hogy egy politikus hogyan és miként gazdagodott meg, azt el kívánják rejteni a polgárok elől – vélekedett.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint hamis információ hangzott el, nem megváltoztatják a vagyonnyilatkozati rendszert, hanem eltörlik azt. Amit bevezetnek, az semmiféle képet nem ad majd egy politikus vagyoni helyzetéről – jegyezte meg, hozzátéve: olyan európai gyakorlatot vesznek át, ami nem vagyonnyilatkozat, hanem pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta: a kormánytagok és államtitkárok ebben az évben már háromszor tettek vagyonnyilatkozatot. A most bevezetendő nyilatkozat a negyedik alkalom lesz – jelezte.

Rövid távon igenis lehet látni a politikusok vagyoni helyzetét, és a most bevezetendő nyilatkozat képet ad a jövőben a gazdasági érdekeltségeikről, arról, milyen egyéb jövedelmeik vannak a politikán kívül – összegzett.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérdezte: a DK az európai parlamenti vagyonnyilatkozati rendszert hányszor bírálta eddig? Most úgy állítják be a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, mintha mindenre megoldás lenne.

Az azonban nem egy bűnüldöző intézmény, nem a korrupció feltárása a dolga – mutatott rá, kiemelve: vannak erre szakosodott szervek. Amit átvesznek, azt kiegészítik Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályai – rögzítette.

A vitában további hozzászóló nem volt, azt az elnöklő Oláh Lajos lezárta.

Házszabályi rendelkezések

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozat módosításának vitájában Salacz László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként elmondta: a határozati javaslat megteremti a lehetőséget a közös listán induló képviselőcsoportok közötti átjárásnak, módosítja a frakcióalakítási szabályokat.

Hozzátette: a házszabály jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az egy képviselőcsoporthoz tartozó képviselők bármely más képviselőcsoporthoz csatlakozzanak, így a képviselőcsoport-tagság megszűnése után a képviselők függetlenné válnak, más képviselőcsoporthoz a továbbiakban nem csatlakozhatnak.

A javaslat ezen felül öt főben határozza meg a következő parlamenti ciklusra a képviselőcsoport létrehozásához szükséges létszámot – mondta.

A vita lezárása után az előterjesztőként felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP) reményét fejezte ki, hogy a kormánypárti képviselőknél nagyobb többség fogadja majd el kedden a törvényjavaslatot.

Választási törvény

Az egyes választási tárgyú, valamint a kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója ismertette: a módosításokat a 2022. évi országgyűlési képviselő-választás tapasztalatai indokolják.

A módosítás alapján a magyar választási bizottságok hatáskörrel rendelkeznek a Magyarország területén kívül elkövetett jogsértések kivizsgálására is.

Jelentős változás továbbá, hogy a Nemzeti Választási Bizottságban az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok által megbízott tagoknak is jogi egyetemi végzettséggel kell rendelkezniük.

Kiemelte, hogy a javaslat alapján maximum 800 választópolgár juthat a névjegyzék több részre osztása esetén egy szavazási helyszínre, illetve a szavazókörre.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előterjesztői felszólalásában kiemelte, a módosítás egyértelműen rendezi a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatban felmerült kérdéseket.

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló elmondta: a nemzetiségi bizottság továbbra is jogszűkítésnek tartja, hogy a javaslat megvonta az Országos Nemzetiségi Önkormányzat mint az országgyűlési választásokon országos listát állító jelölőszervezet delegáltjaitól még a nemzetiségi ügyekre vonatkozó szavazati jogot is.

A bizottság megítélése szerint továbbá veszélyezteti az önkormányzatisághoz való jog érvényesülését, hogy bizonyos nemzetiségi önkormányzati megszűnések esetében a jogszabály helyi költségvetési kondíciókhoz köti az időközi választás kitűzését.

Területi közigazgatás

A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az alaptörvény 11. módosításával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitájában Salacz László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként elmondta: a törvényjavaslat három választástípus összhangját teremti meg, mivel a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását és az európai parlamenti képviselők választását egyidejűleg indokolt megtartani.

Közölte azt is, a javaslat értelmében a megyék elnevezése vármegyékre változik.

György István területi közigazgatásért felelős államtitkár előterjesztői hozzászólásában kiemelte a turisztikai térségek fejlesztésére vonatkozó módosítást, amelynek értelmében folytatódik a szektor digitalizációja és adminisztrációs terheinek csökkentése.

Ennek a folyamatnak egyik alapvetően fontos eleme, hogy a 2023. január elsejétől a szálláshelyeken az idegenforgalmi adó bevallásával kapcsolatos adminisztrációt a szolgáltató kizárólag a szálláshelykezelő szoftverben vezetné majd, papíralapon nem.

Kiemelte: az alaptörvény 11. módosítása értelmében Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik.
Hozzátette: a vármegye évszázadokon át volt a magyar nemzet „védőbástyája”, egészen addig, amíg a második világháborút követően a kommunista párt el nem törölte a tradicionális magyar területi intézményrendszert.

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának észrevételeit tolmácsolva jelezte, az önkormányzati, a nemzetiség önkormányzati és az európai parlamenti képviselőválasztás összevonása a legnagyobb terhet és nehézséget a nemzetiségi választóknak jelenti majd, mert míg az átlagos szavazópolgár négy szavazólapot fog kapni, addig a nemzetiségi választópolgár akár további három, összesen hét különböző szavazólapot kap majd.

Ezért a jövőben alaposabban fel kell készíteni a nemzetiségi szavazókat és a nemzetiségi választásokat lebonyolító helyi szerveket – tette hozzá.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Keresztes László Lóránt (LMP) a Pécset és környékét érintő javaslatait vette számba.

Csöbör Katalin (Fidesz) arról beszélt, hogy kritikussá vált a lakosok szubjektív biztonságérzete az elmúlt két évben Miskolc belvárosában.

Herczeg Tamás (Fidesz) egy békéscsabai térségi vásártér kialakításáról számolt be.

A parlament kedd reggel folytatja a munkáját.