Csak a legmerészebbek kiváltsága volt a reformkor előtt a balatoni fürdőzés – mesélte Haász Gabriella történész a NYÁR 22 legutóbbi adásában. A Balatoni Múzeum főmuzeológusa hozzátette, hogy a balatoni települések lakossága aratás után, a nagy melegben a földbirtokos engedélyével már korábban is élvezte a tóparti hűsölést, általánossá azonban csak később vált. Az első üdülőhely, Balatonfüred sem a strandolók miatt épült ki, hanem a város fürdőháza miatt, ahol gyógyhatású források vizében megmártózva és azt fogyasztva, kúraszerűen gyógyulhattak a mozgásszervi problémákkal küzdők. A 19. század elején fedezték fel az orvosok, hogy a Balaton hűs vize is jó hatással lehet a testre; kádakban hasznosították a víz és az iszap jótékony hatásait, csak az évszázad közepére honosult meg az úszás és a strandolás.

„Először egy szűk réteg kiváltsága volt a balatoni fürdőzés. Fából építettek fürdőbódékat, ahova kicsónakáztak és ezekben mártóztak meg. Az 1830-as években már egyre többen felfedezték ezt a lehetőséget, a fürdőzés innentől már nem terápia volt, hanem a nyaralást, szórakozást és társasági életet jelentette. A fürdőbódék egyre nagyobbak, komfortosabbak lettek. A vasúthálózat fejlesztése miatt könnyebbé vált eljutni a Balatonra, ennek hatására pedig a semmiből születtek meg az első fürdőtelepek” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy az 1950-es évektől már nemcsak az arisztokrácia, a polgárság és a középosztály érkezett ide pihenni, hanem széles körben elérhetővé vált a balatoni fürdőzés.

A Balatoni Múzeum további természettudományos érdekességekkel, fürdőruhadivattal és sok más helytörténeti kuriózummal várja a látogatóit, melynek tárlatából a NYÁR 22 adásában néhány fotót is láthattak a nézők.

NYÁR 22 – élőben a Balaton partjáról, hétfőtől szombatig, 10 órától a Dunán!

A NYÁR 22 korábbi adásai elérhetők 60 napig a Médiaklikken!

A címlapfotó illusztráció.