A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslat vitájában az államtitkár expozéjában kiemelte:
a javaslat célja, hogy olyan törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának eredményeit, biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.
A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók kapjanak lehetőséget arra, hogy a tevékenységüket terhelő valamennyi közteher fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű adó megfizetésével teljesítsék – fejtette ki.
Hangsúlyozta: e célok megvalósítása érdekében született meg tíz évvel ezelőtt az a szabályozás, amely minden korábbinál kedvezőbb adókörnyezetet teremtett a legkisebb, jellemzően magánszemélyek részére szolgáltatást nyújtó vállalkozások, önfoglalkoztatók számára. Az adómérték és adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adónem célja a gazdaság kifehérítése a kisvállalkozói tevékenységből származó jövedelmek legalizálásán keresztül – mutatott rá Tállai András.
Tállai András kifejtette: ez az adózási mód rendkívül sikeres volt, több mint 450 ezren választották az évek során, de „sajnos az egyszerűség és az alacsony közteher nemkívánatos irányba vitte el az adónem működését”.
Nagyon széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy a katát a munkaviszonyban végzett tevékenység kiváltására használják a munkáltatók, mivel a kata mértékének változatlansága mellett, a bérek és a minimálbér emelkedésével ez az adómérték egyre kedvezőbbé vált a normál munkaviszonyban kifizetett munkabér terheihez képest
– mondta. Hozzátette: ez a káros gyakorlat komoly versenyképességi hátrányt jelent azoknak a munkáltatóknak, akik jogkövető módon munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket.
Úgy látja, a 2021-ben bevezetett szigorítások bevezetése következtében a bujtatott foglalkozás megnehezült ugyan, de az adó továbbra is alacsony mértéke mellett ez a jelenség továbbra sem szűnt meg. További probléma, hogy a kata lehetőséget teremt a társasági adó és az osztalék utáni személyi jövedelemadó elkerülésére is – mondta.
Közölte: az átalakításról a kormány az elmúlt hetekben széleskörű konzultációt folytatott szakmai kamarák, könyvelők, adótanácsadók képviselőivel, és egyetértés volt a kormány és a szakmai képviselők között, hogy az átalakítás során „a katát sikertörténetté tevő vitathatatlan eredményeket mindenképpen meg kell őrizni”. Ilyen az alacsony adminisztrációs szükséglet, a gazdaságfehérítő hatás, továbbá a méltányos adóteher – sorolta.
Az államtitkár kiemelte:
arról is széleskörű egyetértés bontakozott ki, hogy a problémákra olyan megoldást kell találni, amely biztosítja, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott körnek legyen vonzó adózási alternatíva.
Kapcsolódó tartalom
Törvényalkotási bizottság: a kormánytöbbség támogatja, az ellenzék elutasítja a kata-törvényjavaslatot
Illés Boglárka (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója arról beszélt: törvényjavaslat a kisadózó vállalkozók számára alakít ki új szabályokat, amelyek biztosítják az adónem eredetileg meghatározott célját.
A javaslat kedvező feltételek mellett, a visszaéléseket megszüntetve, a legkisebb egyéni vállalkozók számára teszi vonzóvá ezt az egyszerű adózási formát az eddiginél magasabb évi 18 millió forint bevételi értékhatárig
– tette hozzá. Kiemelte:
az adónemmel kapcsolatos kritikák között hangsúlyosan megjelenik a bújtatott foglalkoztatás elterjedése, amit jól szemléltet, hogy 2020-ra már az összes katás mintegy 40 százalékát tették ki a korábban alkalmazásban állók.
Hozzátette: a 2021-ben bevezetett szigorítások következtében a bújtatott foglalkoztatás megnehezült ugyan, de a jelenség továbbra sem szűnt meg, és a munkaviszonyból érkezők egyre nagyobb mértékű térnyerése komoly versenyképességi hátrányt jelent azon munkáltatók számára, akik jogkövető módon, munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket.
Úgy értékelt: a gazdaságfehérítés és az adóterhek csökkentése mindig is kiemelt helyen szerepelt a nemzeti kormányok politikájában, nem úgy, mint 2010 előtt, a baloldali kormányok idején, amikor az adórendszer munka- és családellenes, a feketegazdaságot tápláló és a közteherviselést elkerülő rendszer volt.
Gréczy Zsolt (DK) a bizottsági kisebbségi véleményének előadója ugyanakkor azt közölte:
az ellenzék egységesen elutasítja a törvényjavaslatot.
Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza az előterjesztést, kezdjen érdemi egyeztetést és az új szabályok szeptember 1-jei bevezetésével ne szabjon betarthatatlan határidőket nyár közepén több százezer magyar családnak és vállalkozásnak. Úgy értékelt: a javaslat több százezer katás vállalkozást tesz tönkre, bizonytalanít el. Azzal vádolta a kormányoldalt, hogy becsapta a választókat, hiszen erről a megszorító csomagról és adóemelésről nem volt szó április 3-a előtt.
A politikus felhívta a figyelmet arra: már több ezren tiltakoznak a törvényjavaslat ellen a Kossuth téren.
A Fidesz és a KDNP a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) új szabályozása mellett érvelt, a DK, a Jobbik és a Momentum viszont a törvényjavaslat visszavonására szólította fel a kormányt az előterjesztés keddi országgyűlési vitájában.
Fidesz: az új kata megszünteti a visszaéléseket
Illés Boglárka, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a katáról szóló törvényjavaslat célja, hogy olyan új szabályokat alakítson ki, amelyek megőrzik az adónem pozitív eredményeit, és biztosítják, hogy az továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör számára legyen vonzó adózási alternatíva.
Emlékeztetett: a 2013-tól bevezetett kata elsősorban a lakosságnak értékesítő, jellemzően kisiparos tevékenységből élők számára készült, célja az volt, hogy kedvezőbb adókörnyezetet teremtsen a legkisebb vállalkozások, önfoglalkoztatók számára.
Szerinte a bevezetés óta eltelt mintegy egy évtizedben az elfogadott módosítások azt eredményezték, hogy a kata a nagyobb bevétel elérésére képes, inkább kifizetőknek számlázó vállalkozások számára is elérhetővé vált, ami azonban számos problémát felvetett. Rámutatott:
a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosíthatták.
Szerinte az új kata megszünteti ezeket a visszaéléseket.
A DK Alkotmánybírósághoz fordul
Varju László, a DK vezérszónoka arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kabinet hatástanulmány és előzetes egyeztetés nélkül, „hasra ütve” nyújtotta be a törvényjavaslatot, és az új szabályokat már év közben bevezetné.
Közölte: a DK az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul, mert alaptörvény-ellenesnek tartja a szabályozást.
Úgy értékelt: a kormány a multikat védi, hiszen a katásokkal szemben a multik adóztatását nem támogatja, miközben a kisvállalkozókat megszorító intézkedéssel sújtja. Szerinte a kata módosítása a „brutális Orbán-csomag” része, és azért van rá szükség, mert a kormánynak „lóvét kell begyűjteni”.
Felhívta a figyelmet a szabályozás elleni Kossuth téri tüntetésre és úgy vélte: ma sok kisvállalkozó teszi fel majd azt a kérdést magának, hogy ezek után dolgozzon feketén vagy „húzza le a rolót”.
KDNP: a baloldal nemmel szavazott a katára
Nacsa Lőrinc (KDNP) bírálta a Varju László (DK) által elmondottakat, és olyan intézkedéseket elevenített fel, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként szűk határidőkkel emelt adókat jelentős mértékben.
Kifogásolta, hogy egy olyan törvényt véd az ellenzék, amelyet be sem akart vezetni. Felidézte, hogy az ellenzék 2012-ben nem támogatta a katát, számos képviselő és az MSZP is nemmel szavazott.
Azt is felidézte, hogy a Népszava két éve arról írt: a cégek nagy számban szervezték ki munkavállalóikat katás vállalkozónak, ezzel a bújtatott foglalkoztatással pedig a járadékoktól fosztották meg őket.
Aki a változtatás után is a kata hatálya alatt marad, annak a módosítás adócsökkentést jelent
– mutatott rá –, hiszen eddig 15 millió forintos éves bevétel után fizettek havi 50 ezer forintos adót, a jövőben azonban 18 millió forintos bevétel után is ugyanannyi lesz az adójuk.
Azt mondta: a baloldal kormányon a legnehezebb helyzetbe hozta a kisvállalkozásokat.
Jobbik: a kormány a multikat kényezteti, és megszorítja a magyar kisvállalkozókat
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) „bolsevik tempónak” nevezte a Fidesz vezérszónoka által elmondottakat, és visszautasította az ellenzéket ért bírálatait.
Úgy fogalmazott: a kormány mindent megtesz a multicégek kényeztetése érdekében, eközben megszorítást vezet be a magyar kisvállalkozóknak. Annak ellenére, hogy a kisvállalkozók foglalkoztatják a legtöbb embert Magyarországon.
Úgy foglalta össze a Jobbik követelését: szüntessék meg szakmacsoportok vagy az önkormányzatok vegzálását, mert az a feketegazdaság felé viszi a folyamatokat. Célzott ellenőrzésekkel számolják fel a visszaéléseket azoknál a cégeknél, ahol túl sok a katás. Továbbra is lehessen nyugdíj mellett vagy mellékfoglalkozásként katázni, de ha mégis változtatnának, azt január 1-jétől tegyék meg.
Vonják vissza a csomagot, és tisztességes úton próbálják meg azt átbeszélni! – követelte.
Életszerűtlennek nevezte az előterjesztést, amely teljes szakmacsoportok életével játszik. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az érintettek lecsúsznak a középosztályból, akkor szociális támogatásra szorulnak majd.
Momentum: hagyják békén a kisvállalkozókat!
Orosz Anna, a Momentum vezérszónoka felszólította a kormányt, hogy hagyják békén a kisvállalkozókat. Követelte, hogy a kisvállalkozók továbbra is számlázhassanak cégeknek, valamint, hogy adóév közben ne változtassanak az adózás szabályain.
Megítélése szerint a Fidesz egyetlen nap alatt 400 ezer kisvállalkozót tesz tönkre, ráadásul a nyári szabadságok idején. A katások jobb esetben egyéni vállalkozóvá válhatnak, ami havonta több százezer forintnyi többletkiadást jelent majd nekik, rosszabb esetben csődbe mennek és a feketegazdaságba kényszerülnek majd.
Azt is mondta, a Fidesz-kormánynak 10 éve volt javítani, igazságosabbá tenni ezt az adónemet, ehelyett most eltörlik az egészet, minden kisvállalkozó katást a szakadék szélére sodorva.
Mindeközben a fideszes politikusok „tűzbe mennek” a globális minimáladó ellen, az extrán nyereséges vállalkozókat védve ezzel – tette hozzá Orosz Anna.
Az ellenzéki vezérszónokok nem támogatták a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) új szabályozását az előterjesztés keddi vitájában az Országgyűlésben.
MSZP: életszerűtlen helyzetet teremt a törvényjavaslat
Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka kérkedőnek, pofátlannak és pökhendinek nevezte azt az eljárást, hogy másfél nap alatt “átverik” a javaslatot az Országgyűlésen, három órát adva a módosító javaslatok benyújtására.
Kitért arra is, az új szabályozás teljesen életszerűtlen helyzetet teremt. Példaként említette, hogy a vízvezeték-szerelőnek, mielőtt kimegy egy társasházba, ahol ömlik a víz, ki kell derítenie, hogy a probléma forrása egy lakás vagy egy közös helyiség, hiszen ettől függ majd, hogy adhat-e számlát és kimehet-e a hibát elhárítani.
Mint mondta a katások jelentős, cégeknek is dolgozó csoportja “lehúzhatja a rolót”, így a masszőrök, a klímaszerelők, a cukrászok, aki időnként rendezvényekre is visznek tortát, a radiológus, aki magánkórházaknak is dolgozik, a kiadványszerkesztők, igazságügyi szakértők, kézművesek, akik kiállításra is dolgoznak, a fényképészek, vagy a biciklisfutárok „ sorolta.
Vajda Zoltán ugyanakkor gyávaságnak nevezte, hogy – mivel a Fidesz fél tőlük – a taxisokat kivették a javaslatból.
Mi Hazánk: a kormány a fekete- és szürkegazdaságot hizlalja a katások tönkretételével
Apáti István (Mi Hazánk) cinikusnak nevezte, hogy a kormány a lehetőségek tárházának megnyitásaként beszél a javaslatról, mondván, 50 százalékkal növelik a katások bevételi határát, miközben az adó változatlan marad. Valójában szeptember elsejétől sokkal kevesebben fogják tudni igénybe venni a kedvezményes, egyszerű adózást.
Azt mondta: jelenleg 460 ezren adóznak a kata szabályai szerint, ebből 426 ezer egyéni vállalkozó van, 108 ezren mellékállásban katáznak. Csak ezzel a 108 ezer emberrel számolva, egy katás vállalkozóhoz átlagosan négy eltartottat számolva – beleértve magát a vállalkozót is -, ez 400-500 ezer magyar embert érint.
Megítélése szerint a Fidesz azért időzítette így a javaslatot, mert ha azt a választási kampányban nyújtják be, biztosan „kinyírták volna a kétharmadukat”.
Arról is beszélt, a kormány ahelyett, hogy „szelektív gyomirtást” végzett volna a katás visszaélések megszüntetésére, totális gyomírtást hajtott végre.
Értékelése szerint a kata tönkretételével a kormány a fekete- és a szürkegazdaságot fogja hizlalni, és lesznek majd, akik az országot is elhagyják miatta.
Kifogásolta azt is, hogy a kormánypárti képviselők azt a hamis látszatot keltik, hogy egy katás adózó eddig az adón kívül semmi mással nem járult hozzá a közteherviseléshez. Ez hazugság, hiszen a katás vállalkozók is igénybe vettek valamilyen szolgáltatást, vásároltak árut, fenntartottak gépjárművet, és így megfizették a 27 százalékos áfát, fizetettek jövedéki adót és egyéb közterheket – mondta.
Párbeszéd: a törvényjavaslat minden szempontból kifejezetten káros
Mellár Tamás (Párbeszéd) azt mondta, eddig értette, hogy a Fidesz miért tesz valamit, még ha nem is értett egyet azoknak a tetteknek céljaival. A mostani törvényjavaslat azonban minden szempontból kifejezetten káros, nemcsak az ország, de a Fidesz és a kormány számára is – jelentette ki.
A gazdaság nem fog kifehéredni, sokan inkább a szürke- és feketegazdaságot választják majd, mások külföldre költöznek, a bevételek pedig nem fognak nőni, mert jelentősen csökkeni fog az adóalap – érvelt a felszólaló. Ugyanakkor azzal is szembe kell néznie a kormánynak, hogy több százezer embert érint súlyosan a változás, ők pedig politikailag értékelik majd, hogy mit igért a kormány és abból mit valósít meg – tette hozzá.
A kabinet megfeledkezik arról, hogy néhány napja megígérte az EU-nak, hogy azután megfelelő egyeztetést folytat a törvényjavaslatokról és időt hagy, hogy az érintettek fel tudjanak készülni a változásokra – emelte ki.
LMP: a törvényjavaslat elfogadása után a feketegazdaság újra erőre kap
Csárdi Antal (LMP) kijelentette, hogy az indoklás és az előterjesztői expozé is hazugságokkal van teletűzdelve.
A Fidesz gazdaságpolitikája arról szól, hogy a multinacionális cégek érdekeit minden körülmények között érvényesítik, szemben a magyar társadalom elemi érdekeivel – állította. A Fidesz-KDNP hétfőn is tűzzel-vassal küzdött a multinacionális cégek globális minimumadója ellen – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a javaslat hathetes felkészülési időt biztosít az adóalanyoknak arra, hogy alkalmazkodjanak az új szabályokhoz. A katás vállalkozóknak a nyáron az lesz a feladatuk, hogy könyvelőt keressenek, gazdasági stratégiát gyártsanak és újragondolják a teljes működésüket – érvelt.
A törvényjavaslat elfogadása után a feketegazdaság újra erőre kap – foglalta össze véleményét a politikus, aki kérte az indítvány visszavonását.
Az ellenzéki képviselők a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) új szabályozásáról szóló javaslat visszavonását, érdemi vita lefolytatását és a szakmai szervezetek véleményének figyelembevételét kérték a kormánytól az Országgyűlés keddi ülésén.
Képviselői hozzászólások
Tordai Bence (Párbeszéd) azt javasolta a kormánynak, ha már a magyar társadalom érdekeit nem nézik, nézzék legalább a saját önös érdekeiket, hiszen nem akarhatják, hogy egymillió embert saját magukra haragítsanak. Megítélése szerint a kormány és az egész ország érdeke az lenne, hogy az óriáscégek, akiknek adóparadicsomot építettek ki Magyarországon, megfizessék az adót. Magyarországnak 600 milliárd forintnyi többletbevételt jelentene, ha csatlakozna 140 ország megállapodásához a nemzetközi multinacionális cégek megadóztatásáról – mondta, majd feltette a kérdést, hány milliárd forintot vár a kormány a katások sanyargatásától?
Tóth Endre (Momentum) felolvasta a Magyar Orvosi Kamara közleményét, amelyben a szakmai szervezet arra figyelmeztet, hogy a kata-szabályok átmenet nélküli módosítása tovább nehezíti az egészégügyben az ügyeletek ellátását, a betegellátást, és azt kéri, legalább a betegek biztonsága érdekében halasszák el a döntést a társadalmi konzultáció erejéig.
Szabó Szabolcs (Momentum) a Szépírók Társaságának nyílt levelét olvasta fel, amelyben tiltakoznak a katáról szóló új javaslat ellen és arra szólítják fel a döntéshozókat, hogy ne fogadják el a javaslatot, amely tönkreteszi a művészeti szektorban vállalkozóként dolgozók utolsó menedékét.
Csárdy Antal (LMP) a taxisok érdekképviseletének levelét olvasta fel, jelezve, még a javaslat egyetlen kivételezett csoportja is korrekciót kér a kormánytól. Hozzátette: jelzésértékű, hogy ennyi szakmai szervezet tiltakozik a javaslat ellen, amit szerinte haladéktalanul vissza kell vonni.
Bedő Dávid (Momentum) arra figyelmeztetett, a kata szabályozásának szigorítása után majdnem minden szolgáltatásnak emelkedni fog az ára.
Szabó Rebeka (Párbeszéd) „ostoba marhaságnak” nevezte a javaslatot és annak ilyen rövid határidejű bevezetését. A képviselő azt javasolta a fideszes képviselőknek, akiknek szerinte fogalmuk sincs arról, mi történik az országban, hogy menjenek ki a Margit-hídra, nézzenek a tüntetők szemébe, aztán tükörbe.
Keresztes László Lóránd (LMP) ugyancsak azt kifogásolta, hogy a kormány a jogszabályokban is előírt egyeztetési kötelezettségének nem tett eleget. A javaslat napirendről való levételét, „érdemi, részletes vita” felfolytatását és a szakmai szervezetek véleményének meghallgatását kérte a kormánytól.
Gelencsér Ferenc (Momentum) a kormány szégyenének nevezte a javaslatot, megjegyezve, a magyar történelem során nem volt példa ilyen cinizmusra.
Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, a választókerületében található II. kerületben van a legtöbb egyéni vállalkozó, és szerinte a javaslattal a kormány célja, hogy „azokat üssék,” akik eddig a kormánytól nem függő vállalkozóként túl „sok borsot törtek a Fidesz orra alá”.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, most fog kiderülni az ország nyilvánossága számára, hogy egy világgazdasági válságot a kormány sem képes megszorítások nélkül végigcsinálni.
Dömötör Csaba (Fidesz) hangsúlyozta, amikor a kormány korábban bevezette a katát, akkor azt egyetlen baloldali frakció sem támogatta.
Sebők Éva (Momentum) kijelentette, hogy kilencven nap egy tisztességes szoftveres átállásra nem elegendő.
Komjáthi Imre (MSZP) azt állította, hogy a kormánypártokat nem érdekli a magyar emberek sora.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, a Fidesz elutasította a multicégek arányos és a közteherviselés felé mutató adóztatását, a magyar kis- és közepes vállalkozásokat azonban „megszorítják és szénné adóztatják”.
Tordai Bence és Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusai arra kérték a kormánypárti képviselőket, hogy szólaljanak fel és magyarázzák meg, miért jó a törvénymódosítás.
Berki Sándor (Párbeszéd) szerint semmi szakmai nincs a javaslatban, és ha a kormánypártok megszavazzák a törvényt, megmutatják, hogy mire számíthatnak az emberek a következő években, megmutatják, milyen komolyan képesek beavatkozni az emberek életébe.
Kocsis Máté (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormánypártok nem vesznek részt az egyre durvább személyeskedésben, erre nem reagálnak. Az itt felszólaló ellenzéki képviselők ki vannak hangosítva az általuk összehívott tüntetésen, és valószínűleg van egy verseny, hogy ki kapja a nagyobb tapsot, ennek köszönhető most a sok felszólalás – mondta. Kiemelte: a kata nem szűnik meg, és ha az ellenzéken múlna, egyáltalán nem lenne ilyen adózási forma. Ez a javaslat azt jelenti, hogy visszatérnek az eredeti szándékhoz, amely szerint a lakossági szolgáltatást nyújtóknak legyen adózási forma a kata, mert sok helyen bujtatott foglalkoztatási formává alakult – közölte. Hozzátette: akik eddig katáztak, választhatnak más adózási formák közül.
Kocsis Máté hangsúlyozta: mindegy, mit csinál a kormány, az ellenzék úgyis tiltakozik.
Ezt követőn a vitát lezárták.
Zárszó
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a tüntetésen ellenzéki képviselők embereket törvénytelenségekre próbálnak rávenni, ami nincs rendjén.
Közölte: a házszabály lehetővé teszi, hogy a parlament 24 óra alatt elfogadja a törvényt.
A javaslattal visszatérnek az eredeti célhoz, hogy a lakossági szolgáltatást nyújtók adózási formája legyen a kata, és akik kikerülnek a kata hatálya alól, adott esetben még kedvezőbb adózást is választhatnak – mondta. Kijelentette: ez egy igazságos törvény.
A költségvetés főösszegeiről, a kata módosításáról, a nyomásgyakorlás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatról, valamint nemzetközi egyezményekről is szavazott az Országgyűlés kedden délután.
Az EU és Közép-Amerika közötti társulásról szóló megállapodás kiegészítése
Az Országgyűlés 170 igen és 5 nem szavazattal elfogadta az Európai Unió és tagállamai és a Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetését. A törvény tartalmazza az egyes technikai módosítások átvezetését. A megállapodást 2012-ben írták alá. A jegyzőkönyv értelmében Horvátország a megállapodás szerződő felévé válik.
EU-Katar légiközlekedési megállapodás
Az Országgyűlés 176 igen szavazattal, egyhangúlag jóváhagyta az Európai Unió és tagállamai, és a Katari Állam közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A megállapodás célja a nemzetközi légiközlekedési lehetőségek bővítésének elősegítése, ezáltal pedig a fogyasztók és a munkavállalók számára kínálkozó előnyök kiaknázása.
Egy átmeneti időszakot követően a légi fuvarozók szabadon üzemeltethetnek személy- és teherszállítási szolgáltatásokat az unió bármely pontjáról Katarba. Az egyezmény valamennyi uniós légi fuvarozó számára biztosítja az olyan kereskedelmi lehetőségekhez való hozzáférést, mint a földi kiszolgálás vagy a járatmegosztás.
A Ház elfogadta a 2023-as költségvetés főösszegeit
Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetés főösszegeit. Erről 121 igen szavazattal, 57 nem ellenében szavazott a Ház.
Az államháztartás központi alrendszerének kiadása jövőre 33 ezer 425 milliárd forint, míg bevétele 31 ezer 352 milliárd forint lesz a 2023-as költségvetés kedden elfogadott főszámai alapján. A hiány eszerint 2352 milliárd forint lesz. A kormány a jövő év végére a GDP 73,8 százalékára vinné le az államadósságot, ami az idei év végén várhatóan a bruttó hazai termék 76,1 százaléka lesz.
A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.
A hazai működési költségeknek mind a bevétele, mint a kiadása 27 ezer 17 milliárd forint lesz, míg a hazai felhalmozási költségvetés kiadása 3000 milliárd, bevétele 1999 milliárd.
Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási oldalán 3 ezer 407 milliárd forinttal, míg bevételi oldalán 2 ezer 57 milliárd forinttal számol a kormány, a hiánycél itt 1350 milliárd forint. Jövőre 969 milliárd forint lesz a teljes önkormányzati támogatási keretösszeg, az önkormányzati rendszer teljes gazdálkodási kerete pedig négyezer milliárd forint.
Módosulnak a kata szabályai
Az eddiginél magasabb, 18 millió forintos bevételi értékhatárig alkalmazható a jövőben a kisadózó vállalkozók tételes adója, vagyis a kata, amelynek módosításáról 120 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett szavazott a Ház, kivételes eljárásban.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították.
Ezért a jövőben az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, termékeket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Ez alól csak a taxis személyszállítást végzők képeznek kivételt. Politikai nyilatkozatot fogadtak el a nyomásgyakorlás elutasításáról
A képviselők 125 igen szavazattal – 52 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett – elfogadták a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatot.
A nyilatkozat indoklása szerint az Európai Parlament (EP) 2022. július 6-án állásfoglalást fogadott el „a globális adóügyi megállapodást aláásó nemzeti vétókról”. Az állásfoglalás „sürgeti Magyarországot, hogy haladéktalanul vessen véget a globális adóügyi megállapodás Tanácsban való blokkolásának; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyetlen tagállam képes egy ilyen történelmi jelentőségű megállapodás végrehajtását és 26 másik tagállamot feltartóztatni”, továbbá sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne bocsátkozzon politikai alkudozásba azokkal a tagállamokkal, amelyek “visszaélnek nemzeti vétójukkal”.
Az EP állásfoglalása „hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben minden lehetséges forgatókönyvnek napirenden kell maradnia, és ha Magyarország az elkövetkező hónapokban továbbra is nemzeti vétóval él, gyors fellépésre van szükség”.
A nyilatkozat szerint az EP állásfoglalása az egyhangú döntéshozatal intézményének szándékos félreértelmezésén, az egyetértésre törekvés kultúrájának megkérdőjelezésén és kevéssé burkolt fenyegetésen alapul. Ezért szükséges, hogy az Országgyűlés egyértelművé tegye álláspontját a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlás kérdésében – áll az indoklásban.
Monetáris Tanács
Az Országgyűlés 121 igen szavazattal, 42 ellenszavazat mellett Kardkovács Kolost szeptember 13-ától újabb hat évre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagjává választotta. Kardkovács Kolos ezt követően esküt tett a Ház előtt.
A Ház elfogadta a hétfőn elhangzott interpellációkra adott válaszokat is.
Az afrikai és eurázsiai vízimadarak védelméről szóló és a témával foglalkozó szeptemberi budapesti konferencia megrendezését célzó törvényjavaslat általános vitájával, majd a szerb-magyar vasúti határforgalomról szóló megállapodást módosító javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden délután.
Afrikai és eurázsiai vízimadarak védelme
Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára az afrikai és eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló és a témával foglalkozó budapesti konferencia megrendezését célzó törvényjavaslat expozéjában elmondta: a vonuló madarak védelme határokon átívelő közös feladat, egy adott országban – így a hazánkban – fészkelő madarak egy jó része másik országban telel.
Felismerve, hogy a vándorló vízimadár fajok és a vonulási rendszer területén található élőhelyeik pusztulásának megállítása csak nemzetközi összefogással lehetséges, 1995-ben Hágában megállapodást írtak alá. Az egyezmény kiterjed a kutatás, az oktatás, a monitorozás területére és az élőhelyek fenntartható kezelésére is – ismertette.
Jelenleg 255 vízimadár faj tartozik a hatálya alá, közte számos hazánkban fészkelő faj is található – mondta. A dokumentumot aláíró 82 ország kötelezettséget vállalt arra, hogy lépéseket tesznek ezen fajok védelmére. A megállapodáshoz Magyarország 2003-ban csatlakozott.
Tavaly ugyanakkor a járvány miatt elmaradt a részes felek nyolcadik konferenciája, ezt idén szeptember végén a magyar fővárosban rendezik meg. Ezen áttekintik többi között a valós és várható változásokat mind a vándorló vízimadarak védelmi helyzetében, mind a túlélésük szempontjából fontos élőhelyeket nézve. A mostani javaslat ezen találkozóhoz kapcsolódó jegyzékkel van összefüggésben.
A környezet megóvása mindenki közös érdeke, ide tartozik a velünk élő állatok védelme is – összegzett az államtitkár.
Tilki Attila, a Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott: hazánk elkötelezett élharcosa a flóra és fauna védelmének, így minden ésszerű állatvédelmi intézkedést örömmel támogatnak.
Ezen fajok természetes élőhelyeinek területe csökkenő tendenciát mutat, amit meg kell fékezni – rögzítette.
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta, a konferenciának a koronavírus-járvány miatt módosított időpontban történő, szeptemberi budapesti megrendezését célozza a javaslat. A helyszín a frissen felújított Hungexpo lesz – jelezte.
Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte, fontos ügyről és fontos eseményről van szó, örömmel veszik, amikor ilyen események házigazdája Magyarország és Budapest, ezt támogatni is fogják. Az általános vitát az elnöklő Oláh Lajos lezárta.
Magyar-szerb vasúti határforgalom
Kormány: a javaslat a teherforgalom zavartalanságát biztosítja a magyar-szerb határon
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára, a magyar-szerb vasúti határforgalomról szóló javaslat előterjesztője ismertette: a magyar-szerb határon jelenleg két vasúti határátkelőhely üzemel, a Kelebia-Szabadka és a Röszke-Horgos vasúti határátkelőhely. A Kelebia-Szabadka vasúti határátkelőhelyet érintő vasútvonal korszerűsítése miatt a szabadkai vasúti határátkelőhelyen augusztustól teljes vágányzár lép életbe, így az itt átmenő teherforgalmat át kell terelni a Röszke-Horgos határátkelőhelyre.
A jelenleg hatályban levő megállapodás nem teszi lehetővé a veszélyes árut szállító vasúti járművek közlekedését a Röszke-Horgos átkelőhelyen, illetve növény- és állategészségügyi határkirendeltség sem működik. A módosítás a teherforgalom, valamint a veszélyes áruk forgalmának zavartalanságát biztosítja a felújítás ideje alatt.
A Fidesz támogatja a javaslatot
Tilki Attila, a Fidesz vezérszónoka elmondta, a törvényjavaslat a Szerbia és Magyarország közötti vasúti áruszállítást szabályozó technikai változtatást tartalmaz, lehetővé téve a Röszke-Horgos vasúti határátkelőhelyen a veszélyes árut szállító járművek átkelését, illetve a növény- és állategészségügyi határkirendeltség működését.
A törvényjavaslat is mutatja, hogy a migrációs nyomás ellenére nem állhat meg az élet a szerb-magyar határszakaszon sem – mondta jelezve, hogy a Fidesz támogatja a javaslat elfogadását.
A KDNP támogatja a magyar-szerb kapcsolatok további fejlesztését
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt: a magyar-szerb kétoldalú kereskedelmi áruforgalom tavaly is rekordot döntött 42 százalékos növekedéssel. A kereskedelem a háború ellenére is tovább bővülhet idén, ugyanis 2022 első negyedévében a tavalyi év első három hónapjához képest két és félszeresére nőtt a magyar-szerb kereskedelmi forgalom. A szoros együttműködés további bizonyítéka, hogy idén minden eddiginél jelentősebb energetikai megállapodást írt alá a két ország, melynek értelmében Szerbia Magyarországon keresztül szerez be és Magyarországon tárol 500 millió köbméternyi földgázt a most következő téli szezonban.
Szerbia megbízható és kiszámítható partnernek bizonyult az elmúlt években – tette hozzá.
A két ország kapcsolatában a következő jelentős előrelépés a vasúti infrastruktúra korszerűsítése, melynek kulcsa a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése. A KDNP támogatja a magyar-szerb kapcsolatok további fejlesztését, a vasúti infrastruktúra korszerűsítését és így a jelen módosítást is – mondta.
Az LMP a Budapest-Belgrád vasútvonal titkosításáról érdeklődött
Keresztes László Lóránd (LMP) képviselői hozzászólásában azt kérdezte, fenntartja-e a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházás dokumentumainak titkosítását, mi a beruházás üteme, mikor jut forrás a magyarországi mellékvonalak fejlesztésére, és mikor indítják újra a forgalmat ezeken a vonalakon.
Az általános vitát az elnöklő Oláh Lajos lezárta.
A jogrendszer egységének megtartásával indokolta a Miniszterelnökség államtitkára kedden az Országgyűlésben a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Előterjesztő: a jogegységet biztosítja a javaslat
György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára expozéjában azt mondta, a törvényjavaslat elsődleges célja megtartani a jogrendszer egységét. Felülvizsgálták a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010-es törvényt és a szükséges szabályokat új törvénybe, ebbe az előterjesztésbe foglalják – magyarázta.
Hozzátette: a törvényjavaslat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok működésével, adatkezelésével, egyes szolgáltatásaival kapcsolatos, a jelenleg is meglévő szabályozásokat tartalmazza.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormányhivatalok részeként 2013 óta működő járási és fővárosi kerületi hivatalok keretében működnek a kormányablakok.
A törvényjavaslat tartalmazza a kormányablakokban 2021 szeptemberében bevezetett „aláírásminta-alapú hitelesítési rendszer” szabályozását. Kifejtette, az új hitelesítési forma részeként a kormányablakokban aláírópadot vezettek be, amely az ügyfél aláírásának „képi, dinamikai és íráserősségi adatainak” felvételével és a nyilvántartásban lévő aláírásának összevetésével biztosítja az egyes dokumentumok ügyfél általi hitelesítését.
Ezzel papírmentessé vált a személyes ügyintézés meghatározott ügyekben – összegzett.
György István elmondta, a törvényjavaslat tartalmazza a 2022 februárjában bevezetett „adatváltozáskezelési”, vagyis az e-bejelentő szolgáltatás szabályait is. Közölte, ez a szolgáltatás egyrészt a természetes személyek adataiban történő változások egyszerű ügyintézési lehetőségeit, másrészt a közműátírás elektronizálását, egyszerűsítését tartalmazza.
A változásbejelentési szolgáltatás a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személy ügyfeleknek nyújtott állami szolgáltatás, amely az ügyfél neve, lakóhelye, vagy egyéb adata megváltozásának közüzemi és távközlési szolgáltatók felé történő egyablakos bejelentését teszi lehetővé –részletezte.
Az államtitkár a szolgáltatás másik lábáról, a felhasználóváltozás bejelentéséről azt mondta, ezen keresztül jelenleg az ügyfelek 74 közüzemi szolgáltatót érhetnek el.
György István elmondta, a törvényjavaslat tartalmaz rendelkezéseket az alaptörvény tizenegyedik módosításával kapcsolatban, meghatározza, hogy a helyi képviselő-testület és polgármester, illetve a kisebbségi önkormányzatok testületei és tisztségviselői mandátuma nem a választás napján, hanem 2024. október 1-jén szűnik meg.
Felidézte, hogy 2024-től várhatóan egy napon tartják az európai parlamenti és az önkormányzati választást.
Az államtitkár elmondta, a történelmi hagyományok miatt a megye elnevezése vármegyére változik. A törvényjavaslat „visszahozta ezt az archaikus kifejezést, a szuverenitást védő, ahhoz ragaszkodó magyar néplélek, az államiság megerősítéséhez hozzá fog járulni” – mondta.
Fidesz: a kormányhivatalok a területi közigazgatás hatékony szervezeteivé váltak
Pajtók Gábor (Fidesz) kiemelte, a szabályozás egyik fő területe a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvény. A felszólaló megjegyezte, mára a kormányhivatalok a területi közigazgatás hatékony szervezeteivé váltak, a kormányablakok pedig teljesen betöltik azt a funkciót, amire létrejöttek. Szükség van a választási eljárásról szóló törvény módosítására azért, hogy egyszerre lehessen megtartani az EP- és az önkormányzati választást – emelte ki.
A Fidesz frakció támogatja a javaslat elfogadását – közölte végül.
DK: a Fidesz Pandora szelencéjét nyitja ki
Gy. Németh Erzsébet (DK) kijelentette, hogy 2024. tavaszán a javaslat alapvetően befolyásolja majd a magyar emberek életét.
A kormányhivatalok működési költségeit és személyi juttatásait a jövő évi költségvetéshez benyújtott összegző módosító javaslat „komoly mértékben megvágja” – hangsúlyozta.
A vezérszónok úgy vélte, hogy az EP- és az önkormányzati választások egy napon való rendezésével a Fidesz „Pandora szelencéjét nyitja ki”. Megkérdezte a kormánypártokat, végiggondolták-e, hogy ezzel milyen helyzeteket okoznak az önkormányzatokban. Hangsúlyozta, lesznek megválasztott testületek, amelyek még nem léphetnek hivatalba októberig, miközben lesznek hivatalban lévő testületek, amelyek tudják, hogy októbertől nem dolgozhatnak tovább.
Szó nincs spórolásról, a kormány számára egyetlen dolog fontos, hogy a hatalmát és a hatalma koncentrációját továbbra is biztosítsa – jelentette ki.
Ezt a törvényjavaslatot jó érzéssel senki nem szavazhatja meg és senki nem támogathatja – szögezte le Gy. Németh Erzsébet.
KDNP: a polgárok többsége támogatja a vármegye név visszahozatalát
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka kiemelte, a törvényjavaslat célja a kormányhivatalok működésével, adatkezeléseivel, szolgáltatásaival kapcsolatos szabályokat frissítése, illetve az alaptörvény-módosítás által szükségessé tett változtatások átvezetése.
Hozzátette: az elkövetkező önkormányzati választásokat októberről az áprilistól júliusig terjedő időszakba (az európai parlamenti képviselők választásával egy időbe) helyezi át a módosítás, ez érinti a nemzetiségi képviselők választását is; a javaslat megteremti a három választástípus összehangját is.
Megemlítette: a vármegye megnevezés visszahozatala megfelel a történelmi hagyományoknak, és élvezi a magyar választópolgárok nagy részének támogatását.
Vejkey Imre frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést.