logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A magyar rádiógyártás kezdetei

| Szerző: hirado.hu
Kezdetben különlegességnek számított, hogyha valakinek a lakásában rádió volt. A Telefongyárban már 1917-től gyártották a katonai rádiókat, de több évet kellett még várni, hogy meginduljon a magyar rádiógyártás. A készülékeket amatőrök, a rádiózás iránt érdeklődő diákok, technikusok állították össze. A nagyobb készülékek kezelése nem volt egyszerű, sokan voltak, akik nem is hittek a rádió sikerében, de többen bíztak abban, hogy egyszer a polgári otthonok nélkülözhetetlen része lesz. A Telefongyár volt az első cég Magyarországon, ahol sorozatban gyártották a készülékeket. A „KLERA” katonai rádió elkészültével (1917-1918) kezdődött a magyar rádiógyártás története. 

 

A magyar műsorszóró adása 1925. december 1-én indult. A rádióhallgatók többsége még detektoros készüléket használt és 1928-ban Magyarországon 105.430 detektoros vevő és 56.332 csöves készülék volt használatban. 1932-ben azonban már 145.244 detektoros mellett 170.007 db csöves készülék. A készülékek magas ára miatt sokan építettek maguknak detektoros és elektroncsöves vevőt, melyhez korlátlan alkatrész állt rendelkezésre. Az 1925 végén meginduló magyarországi műsorszórás után nagyarányú készülékfejlesztés indult meg és megjelentek a tóriumos wolfram-fűtésű csövek.

1929-ben újdonság volt a Magyar Philips Kiskombináció  

Elindult az egyszerű és könnyen kezelhető készülékek gyártása is, megjelent 1929-ben a Magyar Philips Kiskombináció. A Rádió és Villamossági Rt. által piacra került készüléknek sikeres volt a reklámja. „Egy gombnyomással zenét varázsolhat a hálózatból” – így népszerűsítette a rádiót, aminek induló ára 295 pengő volt. Sorozatban alapították a rádiógyárakat, mert alig tudták követni az igényeket. 1924 és 1984 között több mint ezer féle típusú készülék került ki az Orion gyárból, a Híradótechnika, a Rádiócentrum, a Tungsram és a többi 34 vállalattól. Rövidhullámú adóállomásokat telepítettek az egész világon, így földrészeken át elindult a „világvevő rádiózás”.

A második világháború előtt az Orion rádiók már nemzetközi hírnévre tettek szert. Annyira keresettek voltak, hogy 1942-ben a világ rádióexportjának közel 30 százalékát a cég bonyolította, és sok ország az Oriontól vásárolt licenc alapján gyártotta a rádiókat.

A magyar Wolframgyár neve 1924-ben változott Orion Rt.-re és a következő évtől minden gyártmányát ORION védjeggyel hozta forgalomba. A cég védjegyét Bottlik József grafikusművész tervezte. A gyár 1926-ól gyártotta készülékeit a német Telefunken szabadalmának alapján. Éles verseny kezdődött a magyar piacon az Orion, a Telefongyár, az Egyesült Izzó, a német Standard és a holland Philips között.

Az Orion gyár már külföldön is ismert volt

Az Orion védjegyű rádiókból, naponta átlagosan 50 darabot gyártottak. A legnagyobb külföldi megrendelők: Svájc, Németország, Törökország, Belgium, Csehszlovákia, Jugoszlávia a Skandináv országok, de az óceánon túlra is szállítottak. Az Orion a hazai rádiózás népszerűsítésében is élen járt. 1934-ben már Magyarország teljes területén vehető volt a rádióadás.

Az Orion 1939-ben megkezdte a rendkívül népszerű néprádiók gyártását. Az ára 57,30 pengő volt, de aki részletre vásárolta, azoknak csak 48 pengőt kellett érte fizetni, mert a különbséget a kincstár állta. A néprádió volt a legnagyobb szériában gyártott rádiótípus, amelyet 1954-ig gyártottak. 1939 októberében 130.000 igénylés érkezett néprádióra, viszont a kormány és a gyárak csak 20.000 db-ra szerződtek.

1940 februárjában egy újabb „néprádió-akciót” indítottak, amelyben további 25.000 készülék gyártására kötöttek szerződést. Az ekkor újdonságként megjelentetett Orion 177-es típusú készülékkel a rövidhullám vétele stabilabb és egyszerűbb lett a beépített sávnyújtónak köszönhetően. Törökország megrendelésére, 1949-ben készült egy keleties formatervezéssel gyártott készülék is.

Ajánljuk még